Friderika

Játszani szeretek

2009.08.13. 08:35

Programkereső

Majoros Ági a színházi vonzódás mellett műszaki érdeklődésű révén szcenikai képzésre jelentkezett a Kolibri Színház Stúdiójába. Tanulhatott színpadtechnikát, hangosítást és világosítást, de be kellett járnia a színészmesterség- és a bábos órákra is: így lett végül színpadmester helyett bábszínész. Dolgozott a Kolibriben, utána évekig a kecskeméti Ciróka Bábszínház tagja volt, egy ideje pedig szabadúszóként dolgozik.

- Hogyan születik egy szabadúszó előadás?

- Kitalálom, hogy milyen anyagból szeretnék dolgozni: megtetszik egy mese, végiggondolom, mit akarok vele mondani. Azután szerzek rá pénzt pályázatokból vagy korábbi bevételekből. Keresek írót, tervezőt, jó esetben rendezőt is, én leginkább játszani szeretek. Nem panaszkodom, amit nagyon meg akartam csinálni, az mind el is készült, bár nem dúskáltunk az anyagiakban. Általában sokat kellett alkudoznom, és minimális szereplőgárdájú produkciók születtek.

- Ezek szerint te egyszerre vagy az előadásaid bábszínésze és produkciós vezetője?

- Azért ez túlzás, de rajtam áll, hogy mi lesz az előadással, hol tudom majd játszani.

- Általában hol?

- Mindenhol, bárhol. Főként olyan mobil előadásokat hozok létre, amiket bárhol fel lehet állítani, akár egy színpadon, akár az utcán. A pénz szab határokat, így monumentális látványt nem lehet elérni, de egy jó tervező kivitelezhet könnyen szétszedhető, és érdekes díszletet. A Százszorszép Bóbiska díszlete három és fél méter magas, de mozgatható. A Don Sajn című előadásunk klasszikus marionettszínpadra készült, négyméteres díszlettel, saját kulisszákkal, de fel lehet állítani szabad téren is. Pilinszky János Tükör című meséjéből készülő előadásunk viszont csak belső térben lesz előadható: egy asztalból fog kicsúszni a több méteres díszlet.

- Van kedvenc bábos műfajod?

- Mindig arról álmodoztam, hogy lesz egy marionettszínházam, és mivel nyertem egy pályázaton, nemrég el is készülhetett a Don Sajn, amiben vezetőpálcás, szicíliai marionetteket használunk. A darab egy reneszánszkori Don Juan-történet, amit cseh szövegkönyvből fordított Tömöry Márta: valószínűleg egy vándorló, cseh-morva bábtársulat játszotta Magyarországon, még a kastélyszínházak előtti időszakban.

Majoros Ági: Százszorszép Bóbiska
Majoros Ági: Százszorszép Bóbiska

- Saját társulatot nem akarsz létrehozni?

- Ha találnék hozzá társakat, akkor igen. De mindig szeretnék függetlenül is játszani.

- A független előadásaid elsősorban gyerekeknek vagy felnőtteknek készülnek?

- Aki szabadúszó az a gyerekelőadásokból él, mert azt lehet eladni. A felnőtt előadás többnyire saját kedvtelésre születik, és külön öröm, ha valahová befogadják, vagy meghívják. Jelenleg három gyerekelőadásom van, és két felnőtt. A gyerekelőadások közt van az Edith Nesbit meséje alapján készült A talizmán és a Százszorszép Bóbiska, valamint egy kortárs magyar gyerekversekből összeállított történet. Felnőttelőadás a Don Sajn, és a készülő Pilinszky.

- Komoly témákat is felvállal a bábszínház? Milyen különbség van a gyerek- és felnőtt bábelőadások témái közt?

- A Cirókában az Árnyak színháza című előadásunk végén autóbalesetben meghalt a főszereplő, és felkerült az égbe. A három évesek is megértették. Mégis más a lelkük a gyerekeknek, és más a felnőtteknek. A Bóbiskát szokták felnőttek is nézni, a Pilinszkyt inkább csak tizenöt éves kortól ajánlanám. Nem áll közel a gyerekek világához, bár felmerült bennünk, hogy szeretnénk ugyanebből az előadásból egy gyerekváltozatot is készíteni ugyanazzal a koncepcióval, ugyanazokkal a bábokkal, de több szöveges résszel. Ez érdekes vállalkozásnak ígérkezik.

- A te gyerekkori élményeid befolyásolják a gyerekelőadásaidat?

- Voltak dolgok, amiket nem hagytam lenyomni a torkomon, és már akkor sem fogadtam el, hogy ez másoknak tetszhet. Például utáltam, hogy a mesejátékokban egyszer csak elkezdtek énekelni. Megállt a cselekmény és mindenféle átmenet nélkül lezajlott valami "operettes" rész. Nem volt dramaturgiailag alátámasztva, én pedig unatkoztam, és vártam, hogy történjen végre valami. Ennek hatására énekes betét egyetlen előadásomban sincs.

- De dramaturgiailag alátámasztva lehetne?

- Lehetne, de nincs. Csak zene van, és ügyelek rá, hogy mindig előadáshoz írt zene legyen, ne felvett és összevágott valami.

- Dalos betétek mellett a gyerekelőadások sajátossága a közönség bevonása. Ezzel kapcsolatban mi a véleményed?

- Az én előadásaimban bevonás sincs. Elismerem, hogy lehet nagyon jól csinálni, de az én célom egy történet elmesélése. Számomra az az elsődleges, hogy a mesék, történetek mondanivalóját közvetítsem, és ebbe nekem nem fér bele a gyerekkel való közvetlen interakció. Az egy másik fajta színház.