Vilhelmina

Gyerekek a zenében

2010.05.15. 00:37

Programkereső

A fiatalok zenei nevelését nem lehet elég korán kezdeni és a későbbiekben is érdemes nagy hangsúlyt helyezni rá. Rovatunkban ezúttal négy vidéki szimfonikus zenekar matiné-felelőseit kérdeztük a gyerekkoncertek fontosságáról, jellemzőiről.
Egerszegi Andrea
Egerszegi Andrea

Egerszegi Andrea, a Pannon Filharmonikusok új, Csigaház című gyermeksorozatának pedagógiai irányítója:
A Pannon Filharmonikusok 2010 tavaszán egy újabb foglalkozás-sorozattal fordul a gyerekek felé. Csigaház elnevezéssel most a 4-8 éveseket célozzuk meg. A zenés-játékos foglalkozások Pécsett a Civil Közösségek Háza nagytermében kezdődnek, majd csigaházastól átköltöznek a hangversenyterembe, amely maga is egy nagy csigaformát, a belső fül csiga alakját szimbolizálja. A Csigaház tele van kincsekkel, ahogy a zene és a hangok is felfedezni való érdekességeket rejtenek. A Csigaház lakói, Csabiga és Csillaga a kisfiúk és kislányok játszópajtásaivá válva észrevétlenül, játék közben, interaktívan teszik természetessé a fül „megnyílását": a zene kincseire való rácsodálkozás feletti örömöt. 

A sorozat egy-egy alkalma gondosan "megkomponált" 50 perces foglalkozás, melyen a Pannon Filharmonikusok művészeiből álló kamaraformációk hangeffektusok, zenei betétek és szimfonikus zenekari művek részleteinek előadásával mutatják meg a gyerekeknek a különböző hangszerek, hangszercsoportok jellegzetességeit, a zenekarban betöltött szerepüket. 

A foglalkozások interaktívak, a zenei betétekre, a játékos ismeretterjesztésre és a különböző zenés játékokra a gyerekek korának megfelelő ritmusban, a koncentrációs- és mozgásigényüket is figyelembe véve kerül sor. A különböző készségeket megmozgató, integráló pedagógia módszer célja, hogy szinte észrevétlenül alakítsa ki a kicsikben a zenehallgatás igényét. A minőségi program megköveteli, hogy a foglalkozásokon legfeljebb 50 gyermek és kísérőjük vegyen részt. 

A Pannon Filharmonikusok minden produkciójának létrehozásakor az egyediségre és a minőségre helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően a gyermekeknek szóló sorozat is a legkiválóbb szakemberek bevonásával indul. Igazi kreatív, csapatmunkáról van szó, hiszen a közös tervezést, ötletelést együtt formáljuk, alakítjuk mindaddig, amíg meg nem alkotjuk azt a fejlesztő jellegű, tartalmas szórakozást nyújtó foglalkozás tervet, ami jóval túlmutat a zeneovi vagy "zenés játszóház" keretein. A sorozat alkalmai önmagukban is kerek egész élményt nyújtanak, ugyanakkor egymásra is épülve egy évad során vezetik végig a gyerekeket a teljes szimfonikus zenekaron.

B9592499-A66E-41C8-B00A-8727C487A940

Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti vezetője:

A Szegedi Szimfonikus Zenekar alapítása óta, azaz önálló intézményként működő koncertzenekari léte kezdetétől többféle ifjúsági koncertet rendez. Ezek között manapság legjellemzőbbek a Filharmóniával közösen rendezett középiskolás bérleti sorozatok és az elsősorban általános iskolásoknak, de nem iskolai keretben, hanem családjukkal érkezőknek rendezett vasárnap délelőtti matinék, valamint a székházunkban, a Korzó Zeneházban kisebb óvodás csoportoknak rendezett kétféle műsortípusunk: a hangszerbemutatók, illetve a zenés mesékből összeállított kis koncertek. Ezeken kívül évek óta játszunk egy budapesti ifjúsági bérletben a zeneakadémián, illetve a Müpában. A cél egyértelmű: újabb generációknak szeretnénk megmutatni, hogy a komolyzene értékes és szép, az élő hangverseny érdekes és élvezetes időtöltés.

A repertoárt tekintve minden korosztályhoz a megfelelő műveken keresztül tudunk eljutni. Az óvodásoknál a zene befogadását nagyban segítheti, ha mesével kapcsolódik össze. Az általános iskolások már magában a muzsikában is megtalálják az élvezetet, de a figyelmüket nem könnyű ébren tartani, ezért a csillogóbb, sziporkázóbb zenék tűnnek alkalmasnak számukra. A középiskolások már intellektuálisan is képesek megragadni a zenét, de ez a korosztályon belül már nagy szórást mutat.

A műsorvezetőnek nagyon okosan kell megválogatnia és adagolnia a befogadást segítő információkat. Mondandójának inkább érdekesnek kell lennie, mint az iskolára emlékeztető módon alaposnak. Nagyon fontos a megfelelő hangnem, feladata oktatás helyett inkább valamiféle rokonszenves kalauzolás. Rá kell éreznie arra, hogy az adott közönségre mivel tud hatni; ehhez komoly felkészültségre épülő jó improvizációs készség kell. A megfelelő hangulat megteremtése sokkal fontosabb, mint az átadott ismeretek mennyisége. 

Inspiráló a gyerekek őszinte érdeklődése és a felnőtt közönségnél sokkal közvetlenebbül kinyilvánított értékítélete. A kihívás egyértelmű: ha lankad a figyelmük, valamit rosszul csináltunk. Vagy nem jól választottuk meg a műsort, vagy nem a korosztálynak megfelelő információkkal "tálaljuk", vagy műsorvezetés stílusa nem elég rokonszenves számukra, esetleg a zenekarból nem az sugárzik, hogy zenélni jó, mert örömet okoz annak is, aki muzsikál. Nagyon sokat tanulhatunk abból, ha odafigyelünk a gyerekközönség reakcióira.

Halász Edit
Halász Edit

Halász Edit, a Debreceni Filharmonikus Zenekar művészeti főtitkára, a gyerekkoncertjek főszervezője:

A fiatalok zenei nevelését zenekarunk nagyon fontosnak tartja, hiszen a jövő koncertlátogató nemzedékét neveljük ki ezáltal. A Filharmóniával együttműködve főpróbás ifjúsági hangversenyeket szerveztünk, melyen moderátor segíti a diákok számára a művek megértését. Ez a sorozat tulajdonképpen összefoglalja a Rubányi-koncertek anyagát. Igyekeztünk kiválasztani hangversenyeink műsorából mindig a "legfogyaszthatóbb" zenei művet. A legutóbbi alkalommal például Beethoven V. szimfóniáját hallgathatták meg a koncertlátogató fiatalok, a tételek között pedig a moderátor ismertette a művet.

Felső tagozatos általános iskolás diákok számára Élő-zene-hallgatás címmel dolgoztunk ki egy sorozatot, Kocsár Balázs művészeti vezető három fő szempontja alapján: a koncert hossza nem haladja meg a 45 percet; minden koncerten hangozzék el legalább egy magyar mű, vagy műrészlet; minden évfolyamon a megfelelő zenei stílus egy-egy reprezentáns műve hangozzék el részben, vagy egészben.

A sorozat műsorterve igazodik a kötelező tantervhez, segít befogadni a zenét az új generáció számára és nem utolsó sorban igazi koncertélményt ad a diákoknak. Helyszínül az iskolákat választottuk, így egy nap több gyermeket is meg tudtunk szólítani.

Iskolai óra keretében az 5. osztályosokkal a barokk zenét, a 6. osztályosokkal a bécsi klasszikusokat ismertettük meg. A 7. osztályosok a korai német romantikusokat hallgathattak, míg a 8. osztályosoknak 20. századi magyar zenét adtunk elő.

Az utóbbi években sajnos egyre több feladat hárul a pedagógusokra, viszont egyre kevesebb eszköz áll rendelkezésükre ezek teljesítésére. Így az ifjúság komolyzenei nevelése egy-két kivételtől eltekintve szinte teljesen háttérbe szorul.

Ezek a műsorok annyiban térnek el, illetve különlegesebbek a felnőtt hangversenyekhez képest, hogy bensőségesebb hangulatot teremtenek, hiszen meg kell találni a hangot a fiatal közönséggel, ugyanakkor nagyobb odafigyelést igényelnek.

Kovács László, karmester
Kovács László, karmester

 Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője:
2004-ben indultunk el egy saját magunk által szerkesztett és menedzselt programmal, amelyben játékos formában, külön célközönségnek, a gyermekeknek megfelelő módon speciális, mesélő-műsorvezető által vezetett koncerteket adunk. A Játsszunk zenét! Történetek Ütemvárosból néven futó programsorozat sikere óriási. 

Emellett gyakorlatilag 40 éve vannak ifjúsági hangversenyek, amelyeket a Filharmónia rendezésében játszik a zenekar, ez minden évben 25-30 előadást jelent. A több évtizedes hagyományokkal bíró kezdeményezést az idei évadtól a zenekar rendhagyó struktúrába szervezve kínálja a közönségnek. A Játsszunk zenét! mintájára, a bevett, száraz zenetörténeti ismeretek átadására, s a zeneszámok passzív befogadására épülő modell helyett a hallgatóság aktív részvételére igényt tartó, inkább a zene játékosságára építő rendszert dolgoztunk ki: a fiatalok vezényelhetik a zenekart, játszhatnak ütős hangszereken, énekelhetnek, s ezen felbuzdulva, gyakran szétszedik a koncerttermet. Mindez a zenekar honlapján futó online ismeretterjesztő kérdőívvel egészül ki, s a helyes megoldást beküldők a sorsolást követően értékes, a fiatalok igényeit szem előtt tartó nyereményekkel - digitális fényképezőgép, mobiltelefon, MP4-lejátszó - gazdagodhatnak. 

A hangversenyek repertoárját tekintve rendkívül színes a választék, a barokktól a kortárs zenékig: rövid, karakteres, a könnyű befogadásnak eleget tevő darabokról van szó. A műsorvezető (pedagógiai) feladata pedig ilyen alkalmakkor az, hogy a fiatalokat játékos formában bevezessék egy olyanfajta zeneélvezetbe, amely egyébként nem szerepel az általuk hallgatott zenék között. Ez egy nagy felelősséggel járó munka, hiszen ezek a gyerekek lesznek pár tíz év múlva a közönségünk, vagy válnak olyan emberekké, akik elzárkóznak az ún. klasszikus zene hallgatása elől. 

Ezek a hangversenyek annyiban különlegesek, hogy míg felnőttek számára játszott koncertnek megvan a maga tradicionális lebonyolítási módja, ezeken a koncerteken ezeket szándékosan felrúgjuk, mert úgy gondoljuk, hogy így könnyebben érjük el a gyerekek befogadását.

www.pfz.hu

www.symph-szeged.hu

www.dfz.hu

www.mso.hu