Erzsébet

Magyar Bálint: "Semmilyen értelemben nem hagyományos mese"

2011.01.30. 08:23

Programkereső

Németországban és Ausztriában már kultuszkönyv, nálunk tavaly mutatkozott be: Magyar Bálint színész, énekes, "magyar hang", a Rozsda Lovag című mesesorozat magyar változatának zenei rendezője a Gemini Gyerekkönyvkiadó újdonságáról mesélt.

Magyar Bálint
Magyar Bálint

- Hogyan kerültél  a Rozsda Lovag-projektbe?

- Hat éve szinkronizálok, így rengeteg ismeretségem a szinkronstúdiókon belül és körül alakult, alakul ki. Így találkoztam Hegedűs Miklóssal is, aki egyébként remek színész, ő hívott fel másfél-két évvel ezelőtt, hogy a német nyelvterületen létezik egy már-már kultikussá vált zenés mese, a Ritter Rost, magyarul a Rozsda Lovag. Odakint a folytatásos történetnek több kötete is megjelent, s most a magyar változat előkészítését tervezik - volna-e kedvem zenei rendezőként részt venni a mesekönyv-sorozat munkálataiban.

- Mesekönyvnek zenei rendező?

- Igen. A Rozsda Lovag ugyanis semmilyen értelemben nem hagyományos mese. Maga a sztori sem a mindenkori sztereotípiákat közvetíti, itt például Koksz, a szemtelen sárkánykölyök a lovag barátja lesz, nem pedig a legyőzendő ellensége. A sorozat legnagyobb különlegessége azonban mégis az, hogy nem egyszerű mesekönyvről van szó: a gyerekek és a szülők egy CD-t is kapnak, rajta a történethez kapcsolódó, abba illeszkedő dalokkal, ráadásul a könyv mellékletében szerepel a dalok szövege és kottája is, így azok akár otthon vagy a zeneiskolában is megtanulhatók, előadhatók.

- Milyen haszna lehet a gyerekek szempontjából egy ilyen vállalkozásnak?

- Mindenképpen izgalmassá, élményszerűvé teszi számukra az olvasás- és a zenetanulást, hiszen a Rozsda Lovag "módszere" eltér a megszokottól. A gyerekek zenei műveltségét olyan értelemben is pallérozza a könyv és a CD, hogy a dalok szerzője, a magyar gyökerekkel is rendelkező Felix Janosa meglehetősen sok zenei stílusból válogatott: akad a dalok között, rockos, rapes, musicales hangzású is. És a vállalkozás működik: Németországban 1994 óta tíz Rozsda Lovag-kötetet adtak ki, iskolai osztályok, zeneiskolai csoportok, amatőr színházak kezdték előadni a mesét.

- Gondolom, ilyen előzmények után rögtön igent mondtál a felkérésre.

- Egy ideig hezitáltam, mert úgy voltam vele, hogy csak akkor vállalom el a munkát, ha kedvvel és igazi lelkesedéssel tudok hozzákezdeni. Rengeteget hallgattam a német változat dalait, eleinte talán egy kicsit idegenkedtem is egy-egy daltól, mert úgy éreztem, nem áll elég közel a személyes ízlésemhez. Végül aztán - nem is tudom, pontosan hogyan és mikor - átbillent a dolog a „szeretem" oldalra, és belevágtunk.

- Énekművész szakon diplomáztál a Zeneakadémián, a Rozsda Lovag zenei anyaga pedig inkább a könnyűzenéhez közelít. Okozott ez bármiféle gondot?

- Elég sokáig kerestem, mivel is szeretnék foglalkozni - és talán még most sem tudom biztosan. Egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az Akadémia énekművész szakára kell kerülnöm, és ott sem lettem kizárólag komolyzene-fogyasztó. A zenei ízlésemről pedig édesapámnak van egy gyakran emlegetett sztorija: óvodás koromban volt egy AKAI márkájú kazettás magnóm, és azon órákig hallgattam a Boney M Rivers of Babylon című számát, tehát már idejekorán vonzalmat mutattam a könnyűzenéhez.

- Kik voltak a Rozsda Lovag magyar változatának munkatársai? Hogyan castingoltál a mese szerepeire?

- Katona Mária készítette a mese és a dalok fordítását egyaránt. Remek és igényes szöveganyag készült, teljesen jól énekelhető, csupán néhány apróságnál vettük magunknak a bátorságot, hogy a fordító engedélyével kiigazítsunk egy-egy szót. Mivel sokat dolgoztam, dolgozom zenés színházakban, előadásokban, már az eredeti dalok hallgatása közben is volt elképzelésem arról, melyik szerepre kit javaslok. Ezután Miklóssal, majd a kiválasztott művészekkel egyeztettem, s végül hatan énekeltük fel az anyagot: Andrádi Zsanett, Csuha Lajos, György Rózsa Sándor, Jakab Csaba, Petridisz Hrisztosz és én. Mivel többen több apró szerepet is énekelünk, fontos volt, hogy mindenkihez, aki feltűnik a mesében, megfelelő karakterhangot találjunk. Volt olyan eset, hogy ez rögtön sikerült - a legutóbbi felvételen például Lajos és Hrisztosz azonnal ráhangolódott egy-egy figurára, mi pedig csak csodáltuk őket és természetesen dőltünk a nevetéstől -, és volt olyan eset, hogy hosszabb ideig kellett keresgélnünk.

- Milyen korú gyerekeknek ajánlható a Rozsda Lovag?

- A kiadó öt és tíz éves kor között ajánlja, tehát a nagycsoportos óvodás kortól a kisiskolás kor végéig. Szerintem azonban a könyv is, a zene is sok olyan elemet - kiszólást, kikacsintást - tartalmaz, amitől a szülők számára is élvezetes lehet. Amikor pedig a hatéves keresztfiam családjánál járok, sosem úszom meg, hogy lefekvés előtt felolvassak és énekeljek neki a Rozsda Lovagból. Amikor már alig állok a lábamon, néha megkönyörül rajtam: „Jó, akkor most csak olvass, nem kell énekelni".

- Ezek szerint a történet megáll önmagában, a dalok nélkül is?

- Igen, a dalok elsősorban illusztráló jellegűek, tehát nem előre viszik, hanem megmagyarázzák, kiszínezik a cselekményt - de a Rozsda Lovag természetesen a zenével, a dalokkal együtt élvezhető igazán.