Olivér

Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben

2011.02.01. 07:44

Programkereső

Az AEGON Művészeti Díjhoz és Társdíjhoz februártól új sorozat kapcsolódik. A kisiskolásoknak és szüleiknek szóló eseményekre a Szépművészeti Múzeumban kerül sor.

Az AEGON Magyarország 2006-ban hozta létre díjait Eszéki Erzsébet kulturális újságíró, szerkesztő koncepciója alapján. A két díjhoz hasonlóan a sorozat célja is az, hogy érzékeltesse a nyitottság, a mások iránti figyelem, érdeklődés fontosságát, a különböző művészeti ágak összjátékát, amelyeknek köszönhetően új és izgalmas asszociációk merülhetnek fel a kis és nagy nézőkben is.

Többféle művészeti ágból kerestek neves művészeket - írókat, színészeket, zenészeket vagy éppen kitűnő animációs filmrendezőt -, olyan alkotókat és előadókat, akik át tudják adni az olvasás, a képnézegetés vagy zenehallgatás örömét. Az ő segítségükkel ez a családi sorozat az új megközelítéseknek, inspirációknak ad teret. Minden mese vagy zenei improvizáció egy-egy témához kapcsolódik majd, illetve az ehhez választott - a matiné során a kivetítőn látható, majd a műsor után a múzeumban élőben is megtekinthető - műtárgyhoz. A cél annak érzékeltetése, hogy mennyire más asszociációkat ébreszthet egy mese, egy felolvasás, ha azt továbbszövi egy remek zenész a saját "nyelvén", zenei improvizációval - vagy éppen fordítva. A sorozat első alkalmára február 19-én kerül sor.

Ismerkedjünk meg a résztvevőkkel. Bíró Kriszta 1970-ben született Budapesten. 1992-ben diplomázott a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. Utána a szolnoki Szigligeti Színházban, 1994-95-ben a Miskolci Nemzeti Színházban, 1995-től 1997-ig a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1997-től 2004-ig szabadúszó volt, 2004 óta a budapesti Örkény István Színház tagja.   

Bíró Kriszta
Bíró Kriszta

Ő játssza Keczeli Ilonát Molnár Ferenc: Üvegcipő című darabjában, az Örkény István Színházban, ugyanitt Maureen szerepét kapta McDonagh: Leenane szépe, avagy Piszkavas című művében. Ő volt Alice 2002-től Dürrenmatt: Play Strindberg című darabjában, a Tatabányai Jászai Mari Színházban, s láthattuk őt a Mi újság, múlt század? című előadásban, a Madách Kamara Színházban.  

Több filmben játszott, Bereményi Géza Régimódi Történetében, vagy például Koltai Lajos Sorstalanságában, Simó Sándor: Franciska vasárnapjai című, 1996-os filmjében. Írt két könyvet, mindkettő az Ab Ovo Kiadó gondozásában látott napvilágot, legutóbb a Fiókregény című regénye aratott szép sikert. Az előző, a 2003-as Jozefa két elbeszélést, egy kisregényt tartalmazott.  

Két színpadi adaptáció kötődik a nevéhez, 2005-ben Kosztolányi Dezső Édes Annája volt az első a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban, nemrég, 2006. december 22-én pedig a Magyar Színházban mutatták be Guelmino Sándor rendezésében, Bíró Kriszta adaptációjában T. Wilder Szent Lajos Király hídja című művét. A 2010 decemberében bemutatott, nőNyugat című előadás egyik előadója és szerkesztője.

Bujtor Balázs 1999-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1995-ben csatlakozott a Danubia Szimfonikus Zenekarhoz, ahol 1996 decemberétől 2007 augusztusáig hangversenymesterként dolgozott. E zenekarral számos nagy sikerű koncertet adott itthon és külföldön egyaránt, valamint lehetősége nyílt olyan karmesterekkel együtt dolgozni, mint Fürst János, Eötvös Péter, vagy Sir Neville Marriner.

Bujtor Balázs
Bujtor Balázs

1995-ben alapította vonósnégyesét, mellyel számos klasszikus és kortárs zenei hangversenyt adott. 2004-ben a BMC kiadónál elkészítette első kortárs jazz CD-jét, melyet több ilyen irányú felvétel követett. Együtt dolgozott többek között Szakcsi Lakatos Bélával, Gadó Gáborral, Oláh Kálmánnal, Erdélyi Péterrel, Hárs Viktorral, Winand Gáborral és Fekete-Kovács Kornéllal is.
Negyvennél is több hanglemezen találkozhatunk vele közreműködőként. 2001 óta Élő Péterrel két nagy-, valamint több kisjátékfilmhez, reklámhoz komponált zenét. 2007 szeptembere óta a Pannon Filharmonikusok első hangversenymestere.

Fekete-Kovács Kornél hangszeres szólistaként és zeneszerzőként, hangszerelőként is elismert művész. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán tanult. Hangszeres szólistaként és zeneszerzőként, hangszerelőként is dolgozik. Számos korábbi zenekara közül kiemelkedik a Brass Age, az Oláh Kálmán Szextett, a Blacksmith Workshop.

A Budapest Jazz Orchestra alapítója, 1998-tól 2005-ig művészeti igazgatója és szólistája. 2005-től a Modern Art Orchestra vezetője, 2006-ban pedig megalakította a Fekete-Kovács Kvintettet. Pályája során olyan neves nemzetközi zenekarokban játszott, mint az IASJ Big Band (Koppenhága), az EBU Big Band (Amszterdam-Budapest), a Brande International Music Workshop Orchestra (Dánia), az UMO Jazz Orchestra (Finnország), a Central Europian Jazz Connection, East Europian Artsamble és a Finn-Magyar Jazz Műhely.

Fekete-Kovács Kornél
Fekete-Kovács Kornél

Zeneszerzőként számos kisebb kompozíció mellett meghatározó értékűek jazz nagyzenekarra írott egészestés kompozíciói. Legújabb ambíciója a szimfonikus zenekari hangzás és a jazz muzsika ötvözése, amelynek eredményeként 2010 decemberében látott napvilágot a Grandeur című alkotása, a Pannon Filharmonikusok és saját kvintettjének közös lemezeként.

1995-től 2010-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének, 1998-tól a Kőbányai Zenei Stúdió tanára. 2003-2005-ig a Magyar Jazz Szövetség elmökségi tagja. 2009-től a Magyar Jazzművészek Társaságának elnöke. Elnyerte az Artisjus Zenei Alapítvány díját (2000 és 2004), az Arany Zsiráf-díjat (2000), az eMeRTon díj - Az Év Zeneszerzője elismerést (2002), a Liszt Ferenc-díjat (2009) és Orszáczky Miklós-díjat is (2010).

Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben

2011. február 19. 11:00 Szépművészeti Múzeum

Km.: Bíró Kriszta (színésznő), Bujtor Balázs (hegedű), Fekete-Kovács Kornél (trombita, szárnykürt)

Sorozatszerk.: Eszéki Erzsébet