Ilona

Láss csodát! - az Aegon-matinék folytatódnak

2011.03.07. 08:30

Programkereső

Az AEGON Művészeti Díjhoz és Társdíjhoz februártól új sorozat kapcsolódik. A kisiskolásoknak és szüleiknek szóló eseményekre a Szépművészeti Múzeumban kerül sor.

Az AEGON Magyarország 2006-ban hozta létre díjait Eszéki Erzsébet kulturális újságíró, szerkesztő koncepciója alapján. A két díjhoz hasonlóan a sorozat célja is az, hogy érzékeltesse a nyitottság, a mások iránti figyelem, érdeklődés fontosságát, a különböző művészeti ágak összjátékát, amelyeknek köszönhetően új és izgalmas asszociációk merülhetnek fel a kis és nagy nézőkben is.

Többféle művészeti ágból kerestek neves művészeket - írókat, színészeket, zenészeket vagy éppen kitűnő animációs filmrendezőt -, olyan alkotókat és előadókat, akik át tudják adni az olvasás, a képnézegetés vagy zenehallgatás örömét. Az ő segítségükkel ez a családi sorozat az új megközelítéseknek, inspirációknak ad teret. Minden mese vagy zenei improvizáció egy-egy témához kapcsolódik majd, illetve az ehhez választott - a matiné során a kivetítőn látható, majd a műsor után a múzeumban élőben is megtekinthető - műtárgyhoz. A cél annak érzékeltetése, hogy mennyire más asszociációkat ébreszthet egy mese, egy felolvasás, ha azt továbbszövi egy remek zenész a saját "nyelvén", zenei improvizációval - vagy éppen fordítva. (Az első matinén készült kedvcsináló videó ide kattintva tekinthető meg.)

A sorozat második alkalmára március 19-én kerül sor. Ismerkedjünk meg a résztvevőkkel!

Szabó T. Anna
Szabó T. Anna

Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra, a gimnáziumot már Szombathelyen végezte. 1991-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eötvös Collegium magyar-angol szakos hallgatója volt, 1997-ben szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több lap rendszeresen közli a verseit, esszéit, kisprózai műveit. Emellett például James Joyce, Sylvia Plath, John Updike írásait fordította, szerkeszt, cikkeket és kritikákat is ír.

Kötetei: A madárlépte hó (Belvárosi Könyvkiadó, 1995), Nehézkedés (Magvető, 1998), Fény (Magvető, 2002), Rögzített mozgás (Magvető, 2004), Formák a tubusból (gyerekversek Jónás Tamással és László Noémivel közösen, Csimota, 2004), Elhagy (Magvető, 2006), Kerge ABC (gyerekversek Tóth Krisztinával és Varró Dániellel közösen, Csimota-Magvető, 2008), Költőpárok - Dichterpaare, Helwig Brunner és Szabó T. Anna kötete (Kortina Verlag, Wien, Kortina kiadó, Budapest, 2008 - két nyelven, CD-vel), Villany (Magvető, 2010)

Szabó T. Anna számos díj és kitüntetés birtokosa: Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997), Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2001), József Attila-díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán-díj (2004), Arany János-ösztöndíj (2005); a Tokaji Írótábor díja (2005), a Berlini Művészeti Akadémia ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006).

M. Tóth Géza
M. Tóth Géza

M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező, a KEDD Animációs Stúdió alapítója. 1995 óta tanít a felsőoktatásban. Több külföldi társintézményben dolgozott vendégtanárként (Royal College of Art, London, Filmakademie Baden-Württemberg, Ludwigsburg, National Institute of Design, Ahmedabad). Számos médiapedagógiai és -elméleti tárgyú szakcikk, könyv, könyvfejezet szerzője és szerkesztője.

Rendezőként főleg rövidfilmeket (Ikarosz, Maestro, Ergo, Mama), összművészeti kísérleteket (XYZ, A csodálatos mandarin, A kékszakállú herceg vára), valamint televíziós animációs sorozatokat (VIVA csatornaazonosítók, Modern Képmesék) készített. Legutóbbi sorozata a Bogyó és Babóca, amely Bartos Erika sikerregényéből készült (mozifilm-változatban is).

Alkotásai több mint 200 nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek sikerrel, közel 70 díjat nyertek. A Maestro 2007-ben az Amerikai Filmakadémia a Legjobb Animációs Rövidfilm Oscar-díjára jelölte.

Egyedi filmjei az 1992-es Patkányfogó, a két évvel későbbi Falrajárók, az 1996-os Ikarosz, a 2005-ben készült A csodálatos mandarin, 2005-ből a Maestro, a 2007-es A kékszakállú herceg vára, 2008-ból az Ergo, és egy évvel későbbi a Mama.

Herczku Ágnes
Herczku Ágnes

Herczku Ágnes hétéves kora óta tanult zenét, majd dzsesszbalettet és néptáncot, mégsem készült hivatásos színpadi pályára. 1997-től táncolt a Honvéd Táncszínházban, itt kezdődött el a hivatásos énekesi pályafutása is. 1998-tól nyolc évig a Fonó zenekar tagja, 2006-tól 2008 őszéig a Szalonna és bandája énekese.  2002-től a Magyar Állami Népi Együttes szólistája.

Megszámlálhatatlan hazai és külföldi produkció, valamint lemez fűződik a nevéhez. Az autentikus népdaléneklés mellet dolgozott például Vasvári Pállal, Nikola Parovval, Bornai Tiborral, Borbély Mihállyal, Herbie Mannel, Dj Palotaival, Juhász Gábor dzsesszgitárossal. 2006-ban a Művészetek Palotájában mutatták be a Szájról szájra című produkciót, amelyben Bognár Szilvivel, Szalóki Ágival és Palya Beával énekelt. Egy évvel később, 2007-ben nagy sikert aratott Arany és kék szavakkal című szólóestjével a Nemzeti Táncszínházban, az est zenei gerincét az azonos című szólóalbuma adja.

A 2010-es esztendő két kiemelkedő produkciója a Győrben, június 28-án  bemutatott Pár-ének című koncert (amely Bartók népdalfeldolgozásainak Silló Sándor rendező és Horváth Zsófia, ifj.Zsuráfszky Zoltán és Gera Anita koreográfusok által továbbgondolt változata), valamint a Magyar Állami Népi Együttes Álomidő című előadása, amelyben Herczku Ágnes énekel.

Tehetségét és tudását több rangos díjjal ismerték el: három eMeRTON-díj (1999: a Hungarian Worldmusic Orchestrával az év felfedezettje, 2003: az év folkénekese, 2006: a  Fonó zenekarral az év Folkegyüttese; Fonogram-díj a Balkan Fanatikkal; Choc de l'année és Kodály Zoltán Emlékdíj a Fonó zenekarral; Bartók Béla Emlékdíj (2007) és Magyar Művészetért díj (2008) birtokosa.

Lukács Miklós
Lukács Miklós

Lukács Miklós 1977-ben született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzése után a klasszikus zene mellett egyre inkább foglalkoztatta a dzsessz, az improvizáció. Saját zenekara mellett több formáció tagja, jelentős produkciók résztvevője, Szakcsi Lakatos Bélával, Horváth Kornéllal, valamint Borbély Mihállyal is játszik duóban. Világhírű dzsesszmuzsikusokkal lépett fel, ilyen volt például Steve Colman, Archie Shepp, Chico Freeman, Gerard Presencer, Herbie Mann, Tony Lakatos, Roby Lakatos. Saját zenekara a Lukács Miklós Quintet.

Aktívan foglalkozik klasszikus zenével is, Eötvös Péter zeneszerző címbalomra írt műveinek Lukács Miklós az előadója. Játszott több európai szimfonikus és kamarazenekarral is, fellépett a Covent Garden, a Royal Albert Hall, az amszterdami Concertgebouw, a Barbican Center rangos hangversenytermeiben, a 2008-as Yehudi Menuhin fesztiválon (a svájci Gstaadban), 2009-ben a Suisse Romande zenekarral.

2002-től a Talentum Tánc- és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.

2000-ben és 2009-ben Artisjus-díjat kapott.

A cimbalomról és Lukács Miklósról készült DVD Cymbalom Legacy - The Soundscape of Miklos Lukacs címmel jelent meg 2007-ben, ehhez több lemezbemutató koncert is kapcsolódott Európában. A magyarországi bemutató 2009. október 13-án volt, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében.

2010. október 1-jén, a Művészetek Palotájában rendezett Lukács Miklós-koncerten jól érzékelhető volt a kiemelkedő magyar cimbalomművész bámulatos sokszínűsége. Az estre két kiváló zongorista, Vukán György és Oláh Kálmán írt új cimbalomversenyt. A két ősbemutató után a Lukács Miklós Quintet játszott a magyar zenei élet kiválóságával, Szakcsi Lakatos Bélával.

Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben.

2011. március 19. 11:00 Szépművészeti Múzeum

Km.: Szabó T. Anna költő, M. Tóth Géza animációs filmrendező, Herczku Ágnes (ének), Lukács Miklós (cimbalom)

Sorozatszerk.: Eszéki Erzsébet