Előd

Hiányzik a sava-borsa

2011.06.22. 18:38

Programkereső

Az idei Budapesti Nyári Fesztivál első gyerekelőadása, A fűszermadár című zenés mesejáték egy erősen szeles, hűvös vasárnap délelőtt került bemutatásra a Városmajori Szabadtéri Színpadon, és erről a kellemetlen körülményről az előadás kevéssé terelte el a figyelmet.

 Az első sorokban néhány jól beöltözött gyerek várakozik szüleivel, a huzatos szabadtéri nézőtér nagy része azonban teljesen kihalt. Aki tud, párnákat dugdos az ülések oldalába is, hogy valamiképp védekezzen az esős szél ellen. A játék kezdete előtti színpadkép egy relatív színtelen, inkább a praktikumra, azaz a mozgathatóságra, mint fantáziadús esztétikumra törekvő látványt nyújt: a háttérben téglalap alakú, aranyszínű mobil paneleken CD-korongok lógnak díszképpen, míg az előtérben királyi tróntermet utánzó asztal és székek állnak a nagy térben. Reménykedem, hogy mindez egy lendületes, gyors váltásokkal teli játék okán van így. Rosszul gondolom.

Szabó T. Anna szövegéből, aki a 2009 végén bemutatott mesejátékot kifejezetten a Budaörsi Játékszín felkérésére írta, Felhőfi-Kiss László rendező egy olyan égi és földi világot tár elénk, melyben a főszereplő Fűszermadár közvetítőként funkcionál az emberek és a nap hazájaként emlegetett Csillámvölgy lakói között. A Fűszermadár, aki korábban maga is az emberekkel élt, most valamiféle udvari bolond szerepét tölti be az égi birodalomban. Ő és egy földi kislány segít két csillámvölgyi gyereknek megszerezni a fűszereket a titkos fűszervarázslathoz, amivel megakadályozzák Morkolábot, a fekete szörnyeteget, aki fel akarja falni a Napot. A mese morfológiai szempontból - módosítva persze - felvonultatja mindazokat a szerepeket és elemeket, melyeket népmeséinkből ismerünk: hős(ök), útnak indító, segítőtársak, adományozó és ellenfél. A "száz fűszerszósz" megszerzésére irányuló törekvések és kalandok sora a Városmajori Színpadon azonban, nagyjából egy jelenet kivételével, nem mozdul el egy elfogadhatóan stilizált és megzenésített mesemondástól.

A fűszermadár - Budaörsi Játékszín
A fűszermadár - Budaörsi Játékszín

Bakos-Kiss Gábor vöröses-narancsszínű karneváli jelmezbe bújtatott Fűszermadara az említett szerepekből többet is egyesít. Hol bátor segítő, hol gondos gyerekcsősz, ha kell bátor párbajhős, vagy épp szórakoztató házikedvenc. Kezében mindvégig egy Pomádé nevű ezüstgömböt tart (állítólag illatlabda), ami funkciótlansága miatt inkább hasonlít egy groteszk és zavaró ékszerre, mint bármilyen varázseszközre. Bakos-Kiss ügyesen tereli össze a csapatot jelenetről-jelenetre, de a nézőtéri gyerekekkel való kapcsolattartás - egy-egy véletlen, a térben elvesző pillantáson, kiszóláson túl - már nem működik. A csillámvölgyi gyerekek, Hanna és Henne, Keller Linda és Sütő András Miklós két csillogó, aranyszínű, akár űrutazásra is alkalmas ruhában állandó kérdésekkel és bohóckodással övezve kísérik a hatalmas madarat az útján. Ellenpontjuk a szelíd, visszafogott, okos és a fűszereket egytől-egyig jól ismerő földi kislány, Napsugár, akiből a végére a fény megmentője válik, és akit Páder Petra az újdonságokra kerek szemmel rácsodálkozó, egyszerű, naiv, kissé unalmas jó kislányként ábrázol - erősíti ezt a parasztlányruha és két hosszú, szőke fonott copfja is.

A fűszerszerző kalandok közül minőségileg egy jelenet emelkedik ki, melyhez Dés András keleties, gyors ritmusú zenéje, A kereskedők dala és színes bazári díszlet alkot élvezhető környezetet. A három kereskedő, Urmai Gábor, Csányi Dávid és Mezei Léda idétlenkedés helyett apró humoreszkekkel, furfangos kérdésekkel és persze rengeteg keleti fűszerrel látják el a kis kompániát; a keleti sokszínűséget utánzó ruhájuk és turbánjaik, valamint játékuk ritmikája a legértelmezhetőbb és legizgalmasabb képeit adják az egész előadásnak.

A második felvonás, ami részben egy szigeten, részben a misztikusnak tetsző, de inkább zavaros A nap és a hold kertjében játszódnak, már teljes érdektelenségbe fullad. A jelenetek vagy egy-egy mondatos poénra vagy egy félelmetesnek beállított jelmezre vannak kihegyezve, hogy aztán visszatérve Csillámvölgybe egy hatalmas kondérban megfőzzék az összes fűszert, és illatával elűzzék Morkolábot, aki amúgy egész végig nem is jelenik meg a színen.

Tanulságok, látványosságok, jelentős színészi teljesítmények vagy különösebb poénok nélkül A fűszermadár egy elégségesen teljesített gyerekmese(darab). Számomra kérdés, hogy a példás módon elmagyarázott fűszerneveken túl ízesítették-e bármivel ezt az előadást, vagy csak sótlanul ehetőre főzték.

A fűszermadár - 2011. június 19. 10:30

Városmajori Szabadtéri Színpad - A Budaörsi Játékszín előadása; Budapesti Nyári Fesztivál

Szerző: Szabó T. Anna

Rendező: Felhőfi-Kiss László

Koreográfus: Kadala Petra

Díszlet- és jelmeztervező: Fógel Adrienn

Zene: Dés András

Rendezőasszisztens: Juhász Gabriella

Szereposztás

Fűszermadár: Bakos Kiss Gábor

Napsugár: Páder Petra

Pertu/Kereskedő II.: Dányi Dániel

Hanna: Keller Linda

Henne: Sütő András Miklós

Kolobusz/Morkoláb/Kígyó/Szobor: Rácz-Koncz Eszter

Sámán/Kereskedő I.: Urmai Gábor

Kereskedő III./Mákvirág: Mezei Réka