Salamon

Királyi évad a Budapest Bábszínházban

2011.09.12. 13:34

Programkereső

Királyok és királynék, királyfik és királylányok foglalják el a Budapest Bábszínház deszkáit. Fényévnyire esik egyikük birodalma a másikétól, de minden néző megtalálhatja bennük a maga világát.

Übü papa országa Lengyelhon volt, amikor Alfred Jarry megírta "rémbohózatát" a tizenkilencedik század végén. De Magyarországgá lett, mire Kiss Csaba bábszínpadra ültette s megrendezte. Az Übü király és a magyarok bemutatója október 4-én este lesz a Budapest Bábszínházban, annak is a stúdiótermében, ahová felnőtt nézőket várnak. Akik eligazodnak a trónfoglaló - Scherer Péter és Györgyi Anna alakította - Übü pár körüli fékevesztett hatalmi-politikai bonyodalmakban, amelyhez Kiss Gabriella teremtett a köznapit és a fantasztikumot ötvöző látványt, Melis László pedig zenét komponált énekhangokra és a bábként is funkcionáló hangszerekre.

Scherer Péter
Scherer Péter

Nincs térkép, amelyen fellelni azt a birodalmat, amelynek trónusára várományos egy ifjú herceg, aki felleli szerelmét egy dús erdők ölelte tónál. A hattyúk tavának titkát Csajkovszkij muzsikája szólaltatja meg. A mese Góczán Judit adaptációjában, Balázs Zoltán gazdag jelentésű, egyedi stílusú színrevitelében bontakozik ki az október 8-i bemutatón, amelyet hatesztendős kortól ajánlanak. Az ártó varázslatokkal mérkőzőket és ellenlábasaikat a bábtársulat legjobbjai, nemkülönben bábszínésznek készülő színiegyetemisták jelenítik meg a különleges, tárgyanimációt is igénylő feladatban összekovácsolódott csapatban.

A Négyszögletű Kerek Erdő közepén van Rácpácegres, ott lakik egy csúnyácska gyerkőc. Macskaugrásnyira terül el Csodaország, a fazsindelyes királyi laknak szomszédságában él az a lény, aki szörnynek látszik a kisfiú szemében, holott a szíve jóságos. A hétfejű tündér történetét, egy különös barátság születését Lázár Ervin beszélte el a gyermekolvasóknak, mesenovelláját Gimesi Dóra alkalmazza a Játszó-téren, januárban bemutatandó bábelőadáshoz, amely kisiskolások kedvére készül. S úgy, hogy szinte megszólaljon a színpad, a Sáry László szerzette élőzenét nemcsak a szereplők, a Mátravölgyi Ákos tervezte bábok, de a tárgyak is szolgáltatják.

Két királyság feszül egymásnak, az embereké s a tündéreké. Az egyikhez tartozik Rózsa királyfi, a másikhoz Ibolya királykisasszony, szerelmüknek két világot kell összebékítenie. Arany Jánost is megihlette a magyar népmesekincsben felfedezett történet, amelyet több változat felhasználásával, nem utolsósorban klasszikus költőnk műve nyomán, annak verseléséhez, stílusához idomulva Gimesi Dóra fogalmazott bábszínpadra, Kovács Géza drámaiságot, szemérmes erotikát és finom humort egyaránt ígérő rendezéséhez. A Rózsa és Ibolya premierjét márciusban tartják a kisebb és a nagyobbacska nézőknek. Nemcsak a história kalandossága lehet vonzó a publikumnak, de az a dús képiség is, amelyet Boráros Szilárd wayang bábokkal, stilizált jelmezekkel, "szélesvásznú" látvánnyal teremt meg. A poétikus mese fordulópontjait Lázár Zsigmond muzsikája erősíti.

Gimesi Dóra
Gimesi Dóra

Földünkről lendül a csillagokig biciklistül egy kislány és egy kisfiú. Fényévekre innen keresik a hazautat Homokországból, Kőországból, Növényországból és más fura királyságokból, amelyeket Berg Judit gondolt el a Mesék a Tejúton túlról kis hősei köré. A bábrendező-hallgató Erdeős Anna állítja színpadra, egy kecskeméti és egy budapesti bábszínész, Szörényi Júlia és Tatai Zsolt szereplésével, akik nemcsak az embergyerekeket, de megannyi furcsa lényt elevenítenek meg Kiss Borbála bábjaival, látványvilágában, és a különös univerzumba röpít Szemenyei János zenéje is.