Jusztina

Hol van anyád?

2011.10.12. 11:33

Programkereső

A Vaskakas Bábszínház három bemutatóját gyakorlatukat töltő egyetemisták rendezték, a társulat közreműködésével. Két Grimm- és egy Andersen-mesétt állítottak bábszínpadra.

A mese sajátosan epikus, ami azt jelenti, hogy csak módjával lehet belőle színházat csinálni, mert a mesék egy része direkt módon megjeleníthetetlen: az elmondott történetek valójában szimbolikusak, amelyek fizikailag ábrázolva már nem tudják a mögöttes tartalmat, az üzenetet is továbbítani. Vannak persze olyan mesék, amelyeknek főbb részletei nem a tudattalanban játszódnak, hanem valamilyen társadalmi térben.

A most bemutatott három mese egyike, a Borsószem hercegkisasszony abból a szempontból egyszerűbb feladat volt, hogy az nem egy tudattalanban zajló történet kivetülése, hanem egy történelmi-társadalmi közegben értelmezhető sztori. A másik kettő, a Jancsi és Juliska, illetve a Piroska és farkas ezúttal A kis Piros címet kapó adaptációja azonban a gyermeki szorongás tárgyait felmutató, a felnőtté válást, az énhez vezető út részleteit ábrázolja. Ennek megjelenítésére elvileg két mód kínálkozik: vagy a legutolsó mozzanatig hajszálpontos, lélektani szempontoknak alárendelt, szigorú analízis után fölépíthető egy tulajdonképpen terápiás tudatosságú előadás, vagy - lemondva bizonyos üzenetekről - a történetet be lehet mutatni brechti módon, ahogy azt a Piroska és farkas előadás tette.

Borsószem hercegkisasszony
Borsószem hercegkisasszony

A Vaskakas társulat dramaturgja, Markó Róbert írta meg Hans Christian Andersen Borsószem hercegkisasszonyát bábjátéknak Erdeős Anna e.h. rendezővel együttműködve. Az eredeti mese rövid, néhány pontot kijelölő történet. A herceg mindhiába keresi párjának a vérbeli hercegkisasszonyt, egyetlen hölggyel sem elégedett. Egy viharos este aztán gy bőrig ázott, magát hercegkisasszonynak mondó lány kér menedéket a palotában. A király kaput nyit, a királynő ágyat vet neki - az ágydeszkára borsószemet csempészve. Miután a lány reggel elpanaszolja, hogy nem tudott aludni, mert valami nyomta az oldalát, a herceg feleségül veszi. (Nem egy feminista társadalomkritikai vitairat!) A mese két kérdése: mitől vérbeli egy hercegkisasszony, illetve miért éppen borsó? Az előadás megválaszolja a kérdéseket nagyjából úgy, hogy a vérbeli hercegkisasszony nőiesen könnyed, focirajongó, praktikus hobbimatematikus, aki érti a férfiak lelkét; borsó pedig azért, hogy lehessen egérkíséretben látni, milyen is a boldogan élés a meghalás előtt.

Ezzel is kezdődik az előadás, majd később ugyancsak előbukkan ez a szőnyeg alá bújtatott hétköznapi valóság, hogyan is él az egérférj, Trap Pista egérfeleségével, Pareny Icával. Az egerek egy valaha volt szociokulturális viselkedést mintáznak: a nő gyűjtögető életmódot folytató férjétől várja a borsót, aki végül halált, vagyis a Mortadella nevű macskát megvető bátorsággal le is szállítja azt. A mese főszereplői (akiknek a nevét alig értettem, ezért nem is értek egyet a névadással, mert ha már külföldi, akkor miért nem a dán hercegi családból) azonban már szappanopera-korszerűek, életkoruk szerint pedig kiskamaszok (mert focikártya-gyűjteménye nyilván alsó tagozatban van, akinek van). Így a mese alapügye némileg problémás. A herceg eldalolja, hogy párt keres - mindehhez tíz-tizenkét éves: a szobaszervizt pedig a dada látja el, szülők sehol.

A nézőgyerekeket ez dehogy zavarja, sőt alighanem ez maga a brazil álom, a mai mesevilág. Wunder Judit e.h. bábjai bájosak, a zene, Hoffer Károly, szintén e.h. munkája sanzonos, a színészek, Pallai Mara, Ragán Edit, Tengely Gábor pörögnek a paraván mögött és alatt; az ember nem is érti, hogyan csinálnak ennyi mindent hárman.

A Fige Attila e.h. rendezte Jancsi és Juliska szövegkönyvét Pallai Mara írta. Többségében lélektanilag is pontos szöveg született, a dalok különösen frappánsak, de az előadás néhány ponton mégis elbizonytalanodik. Hogy az erdőben otthagyott testvérek az álmosságtól félig öntudatlanul kóvályognak be a mézeskalácsházba, és ott ébrednek, az érzésem szerint problémás, mert bár a vasorrú bába aztán csalja őket befelé, de az a térbeli helyzetek által nem válik világossá, hogy ők később, a maguk szándékából lépik át a küszöböt.

Jancsi és Juliska
Jancsi és Juliska

Ami azonban a leginkább zavarba ejtő, hogy a gyerekek vasorrú bábával való találkozását, a mézeskalácsházban történteket olyan álomnak ábrázolja az előadás, amelyben a vasorrú bába (akinek a vasorra levehető művégtagprotézisként szerepel, külön) átöltöztetve, de ráismerhetően ugyanaz a báb, mint a mostohaanya. A mesékben azért nem az édesanya, hanem a mostoha szokott szerepelni, mert a mostoha (nagyon leegyszerűsítve) az édesanya rosszabbik énje, ám ugyanez az entitás semmiképpen nem lehet a vasorrú bába, aki a gyermek életére tör, aki maga a rossz, amit le kell győzni - mint ahogy ennek a mesének is ez az egyik alapüzenete.

Az előadás látványvilága egyébként gyönyörű (készítette Miareczky Edit), a kecses, finom bábok szépen letisztult népi motívumokat idéző térben mozognak (a színészek: Ujvári Janka, Somodi Réka, Szúkenyik Tamás, továbbá zeneszerző, zenész: Rab Viki). A színfordítottság - a valóság fekete-fehér, az álom színes - elfogadható, mert bár élettanilag nem helyes (az ember jellemzően fekete-fehérben álmodik), de értelmezhető a művészi szándéka még akkor is, ha ez nem egy optimista olvasata a világnak.

A kis Piros című Piroska és a farkas alapú mese nyomokban tartalmazza az eredetit, és lehet, hogy viccesnek hangzik, hogy ez brechti színház, mégis az, és ezzel a rendezés tulajdonképpen megússza a lélektani feladványokat, illetve a dolog jellegéből adódva elidegenítve mutatja fel a mese lélektani üzeneteit. Kolozsi Angéla szövegével, amellyel többek közt Khaled-Abdo Szaida e.h. dramaturg is tevékenykedett, Bereczki Csilla e.h. rendezésében dolgoznak a színészek.

Kocsis Rozi és Hannus Zoltán egymással és az öniróniával évődve játsszák szerepeiket, ki-belépve a négy alakból, akiket hol bábbal, hol önmaguk által adnak elő. A szellemes szöveg, a lendületes játék, az élc, a humor és a praktikus bölcsesség rendkívül szórakoztató. Egy felnőttnek. A két színész végigkommentálja az alapmesét, ami tényleg "teljesen más" lesz, mert Kocsis Rozi a maga ellenállhatatlan temperamentumával játszik (a beszédtechnikájával azonban muszáj lenne foglalkoznia), Hannus Zoltán pedig ősidők óta egy ettől persze eltérő, de mindenképpen reflektív bábjátékot (is) gyakorolt, neki mindez a kisujjában van. Ezt az előadást a nagyobbacska gyerekek is imádták, mert ők már értik a felnőtt világot, de ettől függetlenül állítom, ez nem gyerekelőadás. Szívesen megnézném ezt a csapatot, mire jutnának, ha nem kellene magukat viszonylagosan tartani a meséhez és a gyerekközönséghez.

A kis Piros
A kis Piros

Különös véletlen folytán egyik mesében sem szerepelt a gyermek(ek) mellett édesanya, ami mindegyik mese alapvető problémafelvetése is. A fenti sorrend szerint ezek az előadások egyre kevésbé szóltak gyerekeknek; már a Borsószem hercegkisasszony egérjelenetei is felnőtteknek voltak érdekesek, a Jancsi és Juliska film noire-os levegőjét sem gyerekeknek szánták. Ezzel az állítással egyébként nem a színházat, nem az alkotókat akarom kárhoztatni, hanem azokat a széles körben már meg sem kérdőjelezett szokásokat, amelyeknek engedve nem kíméljük meg a gyerekeket a felnőtt világtól, így kora- és kényszerérettként értik, élvezik is mindezt.

Azzal csak a színháziak vannak tisztában, mennyire működik itt a nézői öröm-láncreakció. Tudjuk, hogy a felnőttesítéssel jelentős szorongástöbbletet engedünk a gyerekekre, ugyanakkor ebben a világban élünk, a fent tárgyalt három munka pedig nyilvánvalóan azon igyekezett, hogy minél hatékonyabban továbbítsa ezeknek a meséknek az üzenetét, amelyek egész életre szólnak.


2011. október 1. - Vaskakas Bábszínház (Győr)

Borsószem hercegkisasszony

Andersen meséje nyomán írta: Szőke Andrea

Dramaturg: Markó Róbert

Tervező: Wunder Judit e.h.

Zeneszerző: Hoffer Károly e.h.

Rendező: Erdeős Anna e.h.

Játssza: Pallai Mara, Tengely Gábor, Ragán Edit

Jancsi és Juliska

A Grimm testvérek meséje nyomán írta: Pallai Mara

Tervező: Miareczky Edit

Zeneszerző: Rab Viki

Rendező: Fige Attila e.h.

Játssza: Somodi Réka, Szúkenyik Tamás és Ujvári Janka

A kis Piros

A Grimm testvérek Piroska és a farkas című meséje nyomán írta: Badacsonyi Angéla

Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida e.h.

Tervező: Sipos Katalin

Zeneszerző: Rab Viki

Rendező: Bereczki Csilla e.h.

Játssza: Kocsis Rozi, Hannus Zoltán