Erzsébet

Zenére hangolva

2011.11.29. 08:00

Programkereső

A zenei nevelés sok szempontból lényegi kérdés. A zenészek utánpótlása, a koncertlátogató közönség bővítése mellett a legfontosabb az egyén képességeinek kibontakoztatása, és mindenek felett a zene örömének megismertetése. A Művészetek Palotájában már kezdetektől hangsúlyos szerepet képviselő családi és ifjúsági programok koordinátorával, Körmendy Zsolttal a jelenlegi struktúráról és a főbb célkitűzésekről beszélgettünk.

- A Művészetek Palotájának családi és ifjúsági programjainak szerkezete öt fő pilléren nyugszik: az egész estés koncerteket befogadni még nem tudó korosztálynak szóló gyermekhangversenyek, a cselekvő részvételre épülő élmény és aktivitás csoportjába tartozó rendezvények, az élményszintű befogadást segítő hangverseny előtti találkozások, a hangszerek világába kalauzoló hangszerbemutatók és hangversenytermi környezet jobb megismerését célzó egyéb találkozások körébe tartozó programok. A meglévő rendezvények célcsoportja a 0-18 év közötti gyerekek. Hogyan épül fel a programszerkezet a korosztályokat tekintve?

gyerekek (Müpa)
gyerekek (Müpa)

- Gyermekhangversenyeink csoportjába sorolható a Babakoncert, melynek lényege, hogy az élőzenével való találkozás a szülővel együtt jön létre, és a pici megtanulja a zenét zeneként észlelni, és azt, hogy érdemes figyelni rá. Óvodásoknak szól a Minimatiné, iskolásoknak a Matinékoncertek sorozata. Ezek hétvégi, családi jellegű programok. Nemrég indítottuk el az Iskoláskoncerteket, melyekre csoportosan válthatnak jegyet az iskolák, igen kedvezményes áron.

Az „élmény és aktivitás" kategóriájába tartozik a Ringató és most induló két új foglalkozásunk. Ezek egyike a kicsiknek szóló Tesz-vesz Muzsika, amelynek lényege, hogy a gyerekek a környezetükben, az otthon található tárgyakkal való közös játék és az éneklés kapcsolódik össze benne. A másik újdonság a MUS-E foglalkozás megjelenése kínálatunkban. Ez egy nemzetközi zenepedagógiai program, melyet Yehudi Menuhin indított el és ahol különböző művészeti ágak találkozásának lehetünk tanúi. Nem utolsó sorban a saját programunk, a Zenebona is ide sorolható, amely fejlesztő, énekes, kreatív zenei gyakorlatokra épül, óvodástól iskolás korosztályig ajánlott. A Rendhagyó zenés találkozások szerepel még ebben a kategóriában, amelynek keretében iskolai csoportok számára koncert egy műsorához kapcsolódva részben zenei, részben képzőművészeti foglalkozásokat tartunk. Ezek az iskolai csoportok később részt vesznek egy zenekari próbán és a hangversenyen is.

A hangverseny előtti beszélgetésekhez tartozik a Hangoló, amelyet csoportos jegyvásárlás esetén ajánlunk fel és vagy az iskolában vagy a Müpában tartunk a koncert előtt. A cél, hogy ráhangoljuk a gyerekeket a hangverseny élményszerű befogadására. Érdekesség, hogy nyugaton nem a gyerekeket, hanem a pedagógusokat készítik fel ilyen módon, és így sokkal nagyobb kört tudnak elérni.

A hangszeres foglalkozások között találjuk a Hang-szer-szám címűt, amely bár koncertszerű szituáció, sok zenével, a lényegi momentum a különböző hangszerek bemutatása. Három témát járunk körül ciklikusan ismétlődő programokkal: világzenei hangszerek, magyar népi hangszerek és a szimfonikus zenekar hangszercsoportjai. A következő félévben a világzene következik, Zenél a világ! címmel.

Egyéb találkozások között említendő a Cifra Palota és a különböző háznéző programok. Ezek közé tartozik a partneriskoláknak ajánlott speciális vezetés, a Kulissza, amely mint neve is elárulja, a színfalak mögé enged betekintést.

Gardon - Farkas Zoltán Batyu
Gardon - Farkas Zoltán Batyu

- Milyen szakmai partnerek segítik a munkát?

- A Zeneakadémiával hosszú távú stratégiai kapcsolatunk van, a Hangulatkoncertek, a Babakoncertek és az iskolába kivitt hangversenyek műsorát zeneakadémisták adják. A Hangulatkoncertek sorába illeszkedő Gradus ad Parnassum sorozat, a Zeneakadémia tehetséggondozó programjában részt vevő hallgatók hangversenyei is az intézményhez kötődnek. E fiatal, de már profinak mondható zenészek nélkül nem tudnánk ennyi programot megvalósítani, mivel anyagi és emberi erőforrásaink végesek. A hallgatók fontos tapasztalatokat szerezhetnek a fellépések során, és előny az is, hogy életkorukból adódóan ők minden tekintetben közel állnak a gyerekekhez. A Zeneakadémián kívül természetesen más felsőoktatási intézményekkel, konzervatóriumokkal és zeneiskolákkal is együttműködünk.

- Mit érdemes tudni a Müpa partneriskola programjáról?

- Immár harmadik tanévünket kezdtük meg. Az első évben budapesti iskolákat hívtunk meg, a második évben Pest megyében hirdettük meg a programot. A harmadik évben részben velük folytatjuk, részben érkeznek új jelentkezők is, de a partneriskolák száma nem változik. Körülbelül harminc intézmény tud részt venni a programban, mivel kis létszámmal dolgozunk és ehhez képest nagyon sok mindent kínálunk. Egy iskola ugyanis három osztályát vagy három évfolyamát nevezheti ebbe a programba. Ők azt vállalják, hogy a tanév során részt vesznek meghatározott iskolás programokon, és persze látogatják a Müpa hangversenyeit. Bár egyes országokban a hangversenytermi programok már beépültek a tantervbe, egy nemrég tartott külföldi konferencián bemutatva nagy sikert aratott ez a program. A célunk nekünk is az, hogy az eredményeket felmutatva és példát adva elérjük, hogy a közvélemény és a döntéshozók ugyanolyan súllyal kezeljék a koncertpedagógia kérdését, mint a múzeum- vagy színház-pedagógiáét.

- Milyen főbb irányvonalak és elvek mentén alakulnak a Müpa családi és ifjúsági programjai a jövőben?

- Úgy érezzük, hogy az elmúlt négy évben mind a korosztályok, mind a műfajok, mind a programok típusa szerint kialakult egy programmátrix, de van még, amit nem értünk el. A legfontosabb célunk az, hogy a már koncertlátogató „családi" közönség mellett megszólítsuk az iskolákat is, hogy olyan fiatalokat is elérjünk, akik amúgy nem jutnának el hozzánk családjuk révén. Itt látjuk az áttörést lehetőségét a közönségnevelés és -bővítés terén. Ennek jegyében indítottuk el ebben a tanévben az Iskoláskoncerteket, amelyekre már most elkeltek a jegyek, és reméljük, jövőre még többet tudunk rendezni belőlük. A másik fontos irány a kooperáció lehetőségének keresése, olyan közös produkciók létrehozása hazai és nemzetközi partnerekkel, amelyek eljuthatnak több helyszínre. Ez egyszerre költséghatékony és biztosítja a produkciók nagyobb körben való elérését. Harmadikként említeném a tömegmédiával való együttműködésben rejlő lehetőségeket, szintén annak érdekében, hogy az általunk felmutatott és közvetített értékek minél szélesebb közönséghez eljuthassanak.