Salamon

Gyerekek színpadon és nézőtéren

2012.09.29. 09:23

Programkereső

A Müpa Iskoláskoncertek című rendezvénysorozata különleges módon ünnepli a zene világnapját: az általános iskolás korosztályt célzó hangversenysorozat októberi előadásán a fellépők is iskolások lesznek, a Tóth Aladár Zeneiskola növendékei.

Az alapításának hamarosan 110. évfordulóját ünneplő Tóth Aladár Zeneiskola és a Müpa nem most kezdték a közös munkát. Az együttműködés kezdeteiről az iskola igazgatónője, Magyar Margit mesélt: "A Müpa vezető építésze, Zoboki Gábor iskolánk növendéke volt, és amikor neki köszönhetően részt vehettünk egy épület-bejáráson, szinte elhűlve láttuk, hogy itt a zene fellegvára épül, és ha - Németh László szavaival - a tárgyak lelkünk megvalósult álmai, akkor bizony ez az épület is egy megvalósult lélekálom. Nagyon örültünk annak is, hogy komoly figyelmet kapnak a gyermek- és ifjúsági programok. Az elsők között igyekeztünk partneriskolává szegődni, és nem csak azért, hogy a gyerekek kedvezményes áron vehessenek részt az ígéretesnek tűnő programokon. A Müpában először iskolánk Operastúdiója (művészeti vezető: Pallagi Judit) szerepelt, Ránki György: Muzsikus Péter Hangszerországban című operájával. Ifjúsági Zenekarunk is részt vett egy koncertsorozatban, és a Bartók-jubileum kapcsán egy nagyszabású rendezvényen százötven gyerek hegedült egyszerre a színpadon, a program megvalósítását kollégám, az ország egyik vezető hegedűtanára, Ácsné Szily Éva segítette."

A Müpa épülete
A Müpa épülete

A koncerten lesz számos meglepetés és játék is. Az igazgatónő ezért a pontos programot nem árulta el, de beszámolt a szervezés hátteréről, irányairól. "Szeretnénk megmutatni különleges tehetségű növendékeinket, milyen virtuóz lehet egy tizenegy éves bőgős vagy egy kilencéves zongorista. A tervezés során rengeteg ötlet felmerült, és a szűrés volt a legnehezebb feladat, hiszen mindössze hatvan perc áll rendelkezésünkre. Szem előtt kellett tartani azt is, hogy az iskolaév most kezdődik, a fellépő diákoknak is nyári szünet volt eddig, tehát négy hetünk van a felelevenítésre. Rövidebb lélegzetvételű, öt-hat perces darabokkal, tételekkel készülünk, hogy fenntartsuk a közönség figyelmét. Szeretnénk, ha a koncert egységes, ugyanakkor színes és interaktív lenne, a hegedűtől a fuvoláig sokféle hangszerrel, együttesekkel. Szeretnénk meglepetést okozni annak, aki eddig azt gondolta, hogy a klasszikus zene unalmas, és szeretnénk őt meggyőzni az ellenkezőjéről." A tanárok tapasztalatai szerint a gyerekek kifejezetten szeretnek együtt muzsikálni, így a koncerten is nagy hangsúlyt helyeznek a kamarazenélésre, ez alkalommal pedig az együttzenélésbe szeretnék majd bevonni a közönséget is. Ácsné Szily Éva, az iskola gyakorlatvezető hegedűtanára szerint az Iskoláskoncerten gyerekek és gyerekek találkozása kifejezetten szerencsés alkalom, hiszen a színpadon és a nézőtéren azonos korosztály foglal helyet, feltehetően hasonló érdeklődési körrel.

Karosi Júlia Quartet
Karosi Júlia Quartet

Egy ilyen koncert zenepedagógiai funkciója kettős, hiszen nem csak a nézőknek jelenthet örömöt, hanem a fellépőknek is. "Élményt szeretnénk adni, fellépőnek és nézőnek egyaránt. Örömöt átadni és tudásunkat megmutatni: ezt tekintem célunknak." - fogalmazott Magyar Margit. Az igazgatónő szerint a fellépő növendékek ilyen lehetőségek alkalmával tudják elmélyíteni az élmények átadására való képességüket, és tehetségükről is visszajelzéseket kapnak. A tudást megmutatni sikerélmény, és óriási boldogságot jelent a gyerekek számára, ha zenéjükkel mosolyt csalnak a néző, a közönség arcára. Ha pedig a nézők közül bárki úgy tér haza, hogy megérez valamit abból, hogy zenélni milyen jó, és szívesen beiratkozna egy zeneiskolába, akkor többszörösen is teljesítették céljukat. H. Veres Zsuzsa, a zongora tanszak vezetője a gyermekkoncertek kapcsán a jelenlét szerepét hangsúlyozta: "a koncert segít a jövő koncertlátogatóinak kinevelésében, az élő hangverseny varázslatos légkörének megéreztetésével, az auditív-vizuális hatások sokkal intenzívebb voltának megtapasztalása által, a zenélés örömét megmutatva." Kohán István, az iskola tanszakvezető klarinéttanára szerint ezek a koncertek - legyen bármilyen könnyed a program - igényes zenét, minőséget jelentenek. "A zene boldogsághormonokat szabadít fel. Egy jó koncert hetekre nyomot hagy fellépőben és nézőben egyaránt, jó időre rendbe teszi az ember lelkét. Óriási szükség van tehát ilyen koncertekre. És persze azért is, mert ha nem teszünk valamit, rövid időn belül ki fog halni a klasszikus zenét hallgató közönség."

Arra a kérdésre, hogy egyáltalán miért fontos és jó zenét tanulni és tanítani, szenvedélyes választ kaptunk az igazgatónőtől. "Harminc éve vagyok a pályán, de azt hiszem, hogy erre a kérdésre újra és újra meg kell találni a választ. Nem csupán zenészeket szeretnénk nevelni. Iskolánkban nyolcszázan tanulnak zenét, de évente körülbelül 10-15 diák folytatja tanulmányait zenei pályán. A zenepedagógia legfontosabb feladata, hogy esélyt adjon a jobb minőségű felnőtt életre. Más felnőtt válik abból, aki gyerekként közelről találkozott a zenével. Mi most annak örülhetünk, amit elődeink tettek harminc évvel ezelőtt. Amit mi csinálunk, az nem most, hanem majd évtizedek múlva látszik. Fontos politikai döntés is, hogy akarunk-e jobb felnőtt társadalmat magunk körül, és mit tervezünk harminc év múlva gyerekeink gyerekeinek. Büszkének kellene lennünk a kodályi programra és továbbfejlesztenünk azt." Ácsné Szily Éva sem gondolja másképp: "A zenélés olyan belső emóciókat mozgat meg a gyerekekben, melyeket más tevékenységgel nem lehet előállítani. Az agykutatók számos tanulmányt írtak erről, én - negyvenöt év tanítás után - gyakorlatból mondhatom, hogy a zenét tanuló gyerekek emocionálisan fejlettebbek, nyitottabbak, érdeklődőbbek másoknál." H. Veres Zsuzsa úgy véli, hogy a zenetanulás a kulturális életben való aktív részvételre ösztönöz, az együttmuzsikálás pedig "oldja a gátlásokat, felszabadít, ugyanakkor fegyelemre szoktat, tehát a szocializációt is segíti. A zenetanulásnak semmi máshoz nem fogható személyiségfejlesztő hatása van." Kohán István szerint pedig a zene létszükséglet: "Az alapfokú zeneoktatás azért fontos, mert a zenét tanuló gyerekek másképp mozognak a világban. Hihetetlenül jó érzés, hogy ha az embernek jó vagy éppen rossz kedve van, akkor elő lehet venni a hangszert és játszani rajta. Szeretném megmutatni tanítványaimnak - amit gyakorló zenészként is tudok -, hogy a zene oxigén. Oxigén nélkül pedig nem lehet élni." Megünnepelhető-e méltóbb módon a zene világnapja?