Jolán

Lukácsházi Győző: "A zenei nevelést alapvető dolognak gondolom"

2012.10.23. 07:11

Programkereső

Lukácsházi Győző, a Bonbon Matiné zenei szerkesztője, mókamestere és illemtanára idén ősszel összművészeti performansszá bővíti a Matinék előadásait. A jubileumát ünneplő tizenöt éves Bonbon Matiné repertoárjában új színházi produkciót láthatnak a gyerekek. A Bonbon Zenés Árnyjáték Színház Mark Twain Koldus és királyfi című művét mutatja be bábművészekkel, animációval, zenével és mesemondással.

- Missziónak tekinti a gyerekek zenei nevelését, most azonban egy új elemmel gazdagította az ismeretterjesztést, rendhagyó zenés árnyjátékszínházzal.

- Nem mindennapos látványban gondolkodtam. Komplex élményt szeretnék nyújtani minden nézőnknek. A színpad előterében egy hatalmas vászon helyezkedik el, amely mögött hátulról megvilágítva bábművészek játszanak, olykor bábokkal, máskor saját testükkel megelevenítve a történet számos szereplőjét. A vizuális élményt előre rögzített animációval fokozzuk, miközben a nagyon tehetséges zeneszerző, Alpár Balázs fantasztikus zenéje szól. Balázst már gyerekkorában megihlette Mark Twain Koldus és királyfi-története, különös módon már tizenegy évesen zenét írt a meséhez. Másik fiatal barátom, Tarr Ferenc drámapedagógus - aki egyben a darab rendezője is - versessé formálta az eredeti szöveget, amelyet az én előadásomban lehet hallani.

Ma a gyerekek a számítógép előtt töltik a szabadidejük nagy részét, a figyelmük megosztott, képesek egyszerre több dologra is koncentrálni. Szívem szerint megpróbálnám lebeszélni őket a folyamatos netezésről, de azt hiszem, ennek nincs értelme. Inkább megpróbálom összehozni a látni- és a hallgatnivalókat, és normális megtervezett formában bemutatni a végeredményt kicsiknek és a nagyobbaknak is. Haladni kell a korral, szeretnénk abszolút 21. századivá válni.

Lukácsházi Győző
Lukácsházi Győző

- 1998-ban indult a Bonbon Matiné. Akkoriban zenei szerkesztőként ifjúsági műsorokat is készített a Magyar Rádióban. Miért tartott a fontosnak, hogy már az óvodáskorban zenei nevelést kapjanak a gyerekek?

- Annak idején, kisiskolás koromban számos helyre, színházba, operába vittek minket a tanáraink. Így jutottunk információkhoz, így figyeltem fel például bizonyos hangszerekre is. Azért kezdtem el zenélni, mert néhány előadás meghallgatása kapcsán egyszerűen kedvet kaptam hozzá. Amikor felnőtt fejjel felelevenítettem egykori kellemes tapasztalataimat, arra gondoltam, hogy igazi, szívből jövő élményt kell nekem is kínálni műsoraimmal a gyerekeknek. Hatni rájuk a történeteimmel, mesélni nekik a tubáról, a hegedűről, mindenről, ami a zenéhez, a zenetörténethez kapcsolódik. Azt tapasztaltam, hogy a kicsik hihetetlenül fogékonyak mindenre. Innen már csak egy lépés volt, hogy a tudásomat színpadra vigyem és színházteremben mutassam meg kiváló muzsikusokkal, klasszikus és kortárs zenei előadásokon keresztül mindazt, amit gyerekkoromtól kezdve a muzsika kapcsán megtanultam.

Korán kell kezdeni a gyerekek kulturális nevelését, az biztos! Egyszerre játékosan, ugyanakkor nagyon tudatosan vágtam bele annak idején a Bonbon Matinék létrehozásába. Több célom is van: az előadások alatt, a zenés interaktív beszélgetések és zenehallgatások közben a fiatalok például egy kis illemtant is tanulnak. Megismerik azt, hogy miként kell viselkedni az egyes tételek szüneteiben, mikor kell tapsolni. És bizony szó kerül olyan fontos dolgokról is, hogy a mobiltelefont illik kikapcsolni az előadás kezdete előtt. Azt is megértik, hogy nem lehet enni és inni a színházteremben, vagyis elsajátítják az alapvető viselkedési normákat, a helyi etikettet, mindazt, amit sokszor maguk a szülők sem tudnak igazán. Ezek egészen alapvető dolgok. A zenei nevelést is ilyen alapvető dolognak tartom, amely képes rányitni egyéb más kultúrákra, gazdagítja gondolkodásmódunkat, és még esztétikai élményt is nyújt. Célomat akkor érem el, ha a gyerek hazamegy az előadás után és a Péter és a farkas zenéjét szeretné meghallgatni otthon is.

- Az előadásai közismerten viccesek és szórakoztatóak. Hogyan lehet elérni, hogy az egészen aprók is figyeljenek a nézőtéren?

- Azt kell tudatosítani a gyerekekben, hogy az, aki a színpadon áll, tiszteli őket. A közvetlenséget is nagyon fontosnak tartom. Megszólítani valakit nem könnyű feladat. A fiatalokat pedig különösen nehéz megérinteni, szót érteni velük nem mindig egyszerű dolog. Mindannyian ismerünk olyan tanárokat, akik felkészültek és nagy tudásúak a maguk szakterületén, és mégsem tudnak élményszerűen előadni. A hitelességet és a megszólítás képességét, azt hiszem, nem lehet egykönnyen elsajátítani. Örülök, hogy képes vagyok interakcióba lépni a kicsikkel, de mindez nem elég, az is szükséges, hogy a produkció rettenetesen profi legyen, pontosan eltervezett és felépített. Lehet oldott és jópofa a műsor, ha nem őszinte, akkor nem működik.

Lukácsházi Győző
Lukácsházi Győző

Például a Haydn- évad az úgynevezett Csokoládé koncertek köré szerveződött a Millenárison. A gyerekeket a zenészek segítségével lépésről lépésre vezettük be a korszakba. Többek között így ismertettük meg velük a vonósnégyesek kialakulásának történetét, a fertődi kastélyt, a herceget és a közös esti zenéléseket, valamint azt a munkát, amit Haydn ebben a kastélyban végzett úgy kétszázharminc évvel ezelőtt. Játékosan, szimbólumokon keresztül mutattuk be nekik a vonósnégyes tagjait, a magas hangokat játszó hegedűket, a férfias, töltő szólamot hozó brácsát és a nagyobb méretű csellót. Megkértünk mindenkit arra is, hogy a zene alatt külön-külön figyeljenek a vonósnégyes szólamaira. Eljátszottunk azzal a gondolattal is, hogy mi történne akkor, ha a gonosz manócska eltüntetné a zenészek kezéből a vonót. Igyekszem motiválni a közönséget. Haydn bizonyos zeneművében megjelenik a napocska, másutt a medve vagy éppen a vadász. Még teljes szimfóniákat is neveztek el egy-egy motívumról. Ezek bemutatása mindig leköti a gyerekeket. Az ilyenféle játék segíti a könnyebb megértést, ráadásul figyelemfelkeltő is. Teljes korrajzot kapnak a gyerekek, mindezt azért, hogy bele tudják élni magukat a korabeli zenei világba.

- Ebben a műsorban jól megfér egymás mellett a népzene, a klasszikus muzsika vagy akár a kortárs zene. Játszott már a Bonbon Matiné színpadán a Brassimum Fúvósegyüttes, a  Camerata Hungarica, vagy például az Air Corde Trio.

- Sokféle zenével foglalkozunk. Dzsessz, klasszikus zene, népzene, megzenésített versek stb. A meghívott zenészeknek természetes, hogy Bach, Mozart mellett kortárs műveket is játszanak. A Budapest Klarinét Quartet fellépett már nálunk régi magyar táncokkal a reneszánsz korból és mellette kortárs zenét is belecsempészett a műsorába. A zenészek ritkán szakosodnak, mindent játszanak többféle stílusban, különféle zenei korszakokból. Igyekszünk persze a gyerekek szája íze szerint válogatni a művekből és ők egyaránt élvezik, ha a Corpus Harsona Quartet játékos Dubrovai-művet játszik vagy a  Söndörgő zenekar délszláv népzenét ad elő.