Móric

Janikovszky Éva tíz éve hunyt el

2013.07.14. 09:47

Programkereső

2003. július 14-én távozott el a Kossuth-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek életműve a felnőtteknek is szól.

Kucses Éva néven született Szegeden 1926. április 23-án. Gyerekkorát nagyapja könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is. 1944-től a szegedi egyetemen hallgatott filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, majd 1948-tól Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi karán szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Első munkahelye a Vallás és Közoktatásügyi (1951-től Közoktatásügyi) Minisztérium volt, ahol a tankönyvosztályon lett főelőadó. 1953-tól a Móra Könyvkiadó szerkesztője, 1964-1987 között főszerkesztője, 1981-1982-ben a Minerva Kiadó szerkesztője is volt. 1987-ben nyugalomba vonult, de továbbra is a kiadóban dolgozott, annak igazgatósági tagja is volt (a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója 2008-tól az írónő fia, Janikovszky János). A minisztériumban és a kiadónál, még a legnehezebb időszakban is mindig az emberség, a kiállás jellemezte, sok üldözött és tiltólistára került írótársának segített.

Janikovszky Éva
Janikovszky Éva

1978 és 1995 között a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja, az UNICEF Magyar Bizottságának elnökségi tagja, 1991-től a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását segítő Staféta Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1996-tól az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának elnöke volt. Janikovszky Éva hosszú betegség után, 2003. július 14-én hunyt el Budapesten.

Első könyve, a Csip-Csup 1957-ben jelent meg, a címlapon még Kispál Évaként szerepelt. A magyar irodalomban védjeggyé vált - férje után felvett - Janikovszky Éva néven 1960-ban, a Szalmaláng című regényt publikálta először. Azóta harminckét könyvet írt, művei harmincöt idegen nyelven, negyven kiadásban jelentek meg. Írásait korhatár nélkül szeretik, összetéveszthetetlen, ahogy a felnőttek és gyerekek világát, vitáikat, ütközéseiket és egymásra találásukat remek humorral és mélységes emberséggel ábrázolja - saját műfajt teremtett, valamiféle gyermekmonológot. Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól, ők ketten tökéletes alkotópárost alkottak. Ő kevés szóval írt, Réber egyetlen vonallal rajzolt, egymással tökéletes harmóniában ironizálnak mindennapi dolgainkon.

Legismertebb művei közül néhány: Te is tudod?, Ha én felnőtt volnék, Akár hiszed, akár nem, Felelj szépen, ha kérdeznek, Velem mindig történik valami, Kire ütött ez a gyerek?, Már óvodás vagyok, A lemez két oldala, Örülj, hogy fiú, Örülj, hogy lány, Felnőtteknek írtam, Mosolyogni tessék, Ájlávjú, De szép az élet, Ráadás. Több könyvéből rajzfilm készült, sugározták gyermekeknek szóló tévéjátékát, írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban.

Az írónő, akiről pályatársa, Szabó Magda Abigél című regényében Horn Micit mintázta, számos kitüntetés (József Attila-díj, a Gyermekekért díj, a francia, a német "az év legjobb ifjúsági könyve") birtokosa, a Mosolyrend Lovagja, a Greve-díj és a Budapestért-díj tulajdonosa volt. 1996-ban megkapta a Magyar Köztársaság tiszti keresztjét, 2001-ben a Móra Ferencről elnevezett új irodalmi díjat. Több évtizedes írói munkásságáért 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, ezt a díjat már nagyon betegen vette át. Ő maga élete legnagyobb elismerésének azt nevezte, amikor egy kislány megkérdezte tőle: "Éva néni, hogy tetszett arra rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?"

Janikovszky Éva
Janikovszky Éva

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár idén tizedik alkalommal rendezte meg a Janikovszky Éva meseíró pályázatot, amely az írónő emléke előtt tiszteleg, de célja a gyermekek alkotótevékenységének ösztönzése, készségeik fejlesztése is. Janikovszky Éva emlékét alapítvány gondozza, nevét díj is viseli, amelyet a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének humánus, életszerű helyzeteit bemutató művészeti alkotásért ítélnek oda. Szegedi szülőházán és budapesti lakóháza falán emléktáblát helyeztek el, nevét sok éven át őrizte egy hetedik kerületi iskola.