Olga, Liliána

Szétfújni a verseket

2013.08.01. 07:02

Programkereső

Weöres Sándor születésének századik évfordulója alkalmából a költő, író, műfordító tiszteletére egy az egész életművet átfogó, centenáriumi programsorozat vette kezdetét június 20-án. Az év végéig tartó megemlékezés programjairól Balatoni Monikát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük. INTERJÚ

- Milyen előkészületei voltak a Weöres Sándor-emlékévnek minisztériumi részről?

- Kormányzati oldalról ez elsősorban a centenárium lehetőségének biztosítását jelentette. Az egyik legfontosabb eredménye ennek az évnek, hogy június elején Weöres Sándor kiadatlan verseit tartalmazó, a Helikon Kiadónál megjelenő életműsorozatot lezáró kötet jelent meg, ami a kiadóval és a szintén Libri-csoporthoz tartozó Libri Médiával közös együttműködésben valósult meg. Mi ennek az előkészítésében nem szakmai munkát végeztünk, hanem a megfelelő stratégiai partnereket hoztuk össze. A Helikon Kiadó, aki a Weöres-életműsorozatot is gondozza, Steinert Ágota szerkesztésében Elhagyott versek címmel jelentette meg Weöres Sándor politikusabb, kritikusabb, személyesebb, korábban nem megszokott hangú költeményeit. S bár Weöres nekem is személyes kedvenceim közé tartozik gyerekkoromtól kezdve, illetve a saját gyerekeimnek is átadom szellemi örökségét, köztük a Bóbitát is, a centenáriummal mégis a gyerekvers-költő képén való túlmutatásra is kívántunk törekedni. Méltatlanul feledték el eddig a költő nem gyerekversekként olvasott műveit, és a centenárium ennek a helyzetnek a megváltoztatására is lehetőséget ad. A Helikonnal és a Libri Médiával a Centrál Kávézóban egy közös sajtótájékoztató keretében mutathattuk be a kötetet júniusban, ami reményeink szerint így egyre szélesebb társadalmi réteghez juthat el.

Balatoni Monika
Balatoni Monika

- A program szerint Weörestől egy füveskönyv kiadását is tervezik a jubileumi év keretében.

- A szerkesztő és a kiadó tárgyalnak a füveskönyv létrejöttéről, amit minden bizonnyal még ebben az évben kezébe vehet az olvasóközönség. A kötetek kapcsán szót kell ejteni arról is, hogy az esélyegyenlőség jegyében az államtitkárság, szintén Steinert Ágota szerkesztésében, a Helikon segítségével, tervezi, hogy megjelentet ezer kötetet Braille - írással, illetve szeretnénk egy hangoskönyvet is kiadni.

- Hogyan kívánták a centenáriumot országos szinten kiterjeszteni, illetve elvinni hírét a határon túlra is?

- MÁV-val közösen témavonatot indítottunk útjára, amit egy Weöres-mozdony vezet. A vonat egész évben járja majd az országot, ami július 22-én Budapestről Tusványosra vette az irányt az ott kezdődő Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor helyszínére. Az új kötetből tart felolvasást Hűvösvölgyi Ildikó színművész a Békéscsabai Színház színészeivel, Csomós Lajos és Gulyás Attila közreműködésével. A táborban egy irodalmi kávéházhoz hasonlóan minden nap lesz valamilyen program a Weöres-sátorban, ahol nem csak verseiből, hanem például Psyché című verses regényéből is olvasnak majd fel. Ezen kívül Csöngén, Weöres szülőhelyén, a századik évforduló alkalmából istentiszteletet tartottak, Pécsen pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozón Weöres színházi világáról, drámai műveiből nyílt kiállítás, amit Bodrogi Gyula színművésszel, a POSZT idei díszvendégével közösen nyitottunk meg. A szombathelyi Weöres Sándor Színház az ünnepi alkalomból nem csak drámapályázatot írt ki az évfordulóra, hanem június 22-én Valló Péter rendezésében mutatták be Weöres Szent György és a Sárkány című darabját is Fekete Ernő főszereplésével. A centenáriumi programok tehát nem csak határon innen, hanem határon túl is elérhetők lesznek.

Balatoni Monika
Balatoni Monika

- Milyen programtípussal lehet Weöres sokoldalú hagyatékát a legjobban megmutatni a közönségnek?

- A gyerekeknek természetesen gyerekprogramokkal, amelyeket a Csiribiri Pontok létrehozásával tervezünk megvalósítani. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Megmozdult szótár címmel nyílt egy interaktív kiállítás, amely mindenképpen számot tarthat arra, hogy a Balassi Intézet saját intézeti hálóján keresztül akár külföldön is bemutassuk a magyarul nem beszélő érdeklődőknek. Ugyanis örömmel tapasztaltam, hogy egy igazi, irodalom ihlette művészeti csoda született ebből az alkalomból, amit a Petőfi Irodalmi Múzeumba látogatva mindenki kipróbálhat és megszemlélhet. A MOME képzőművész hallgatói egészen újszerűen nyúltak a versekhez, és olyan innovatív módon mutatják be Weöres Sándort, amivel egyszerre tudják megszólítani a fiatalabb és idősebb korosztályt is. Az egyik installációban például található egy szál digitalizált pitypang és szemben egy projektoros kivetítő, amin keresztül, akárcsak a virág magjait, szét lehet fújni a verseket, majd a betűk szanaszét repülnek, és utána a kivetítőn összeállnak egy másik verssé. Mi más, ha nem ez a kreatív ötletekkel és újraértelmezésekkel teli kiállítás érzékeltetheti legjobban a közönséggel Weöres világának játékosságát és sokféleségét.