Gyöngyi

Gimesi Dóra: "Eddig én adaptáltam mások műveit"

2013.08.27. 07:19

Programkereső

A dramaturgok szakmáján belül is különlegesnek számító bábdramaturgok közt kevés olyan sokoldalú és foglalkoztatott fiatalt találunk, mint a Budapest Bábszínház dramaturgját. Munkái közt nem csak mesék színpadra alkalmazását, de kortárs témájú mesekönyvet és sikeres rádiójátékot is találunk. INTERJÚ

- Az évadzáró társulati ülésen Meczner János igazgató a bábszínház előző évadával kapcsolatban a "hagyomány és megújulás" jegyeit emelte ki. Milyen újító lépéseket tettetek, milyen új irányokat követtetek a 2012/13-as évad során?

- Az előző évad talán leglátványosabb újítása a két ifjúsági előadás, a Semmi és a Kivi bemutatása volt. A felső tagozatos és középiskolás közönséget eddig leginkább klasszikus művek, kötelező olvasmányok bábos feldolgozásaival vártuk, mint Az ember tragédiája, vagy az Odüsszeusz, hiányoztak a speciálisan ennek a korosztálynak szóló, az ő problémáikat megjelenítő, kortárs alkotások. A Semmi és a Kivi sikere azt is bebizonyította, hogy a báb mint műfaj, a kiskamasz közönséget is le tudja nyűgözni, így ezek az előadások hidat képezhetnek a gyerekeknek szóló produkciók és a felnőtt-bábszínház vizuális absztrakcióra épülő világa között. Az évad másik fontos eredménye, hogy két nagy magyar klasszikus, a Lúdas Matyi és a Fehérlófia is kortárs drámaként született újjá a Budapest Bábszínház színpadán. Előbbit Tasnádi István, utóbbit Szálinger Balázs adaptálta. Az "újítás" gondolatkörébe tartozik még, hogy az évadban több végzős bábszínész- és bábrendező hallgató dolgozott nálunk: a Pettson és Findusz Bereczki Csilla, a Lúdas Matyi Fige Attila, a Semmi Hoffer Károly rendezői bemutatkozása volt, Mórocz Adriennt, Spiegl Annát és Szolár Tibort pedig fontos főszerepekben láthatta a közönség.

Gimesi Dóra - Budapest Bábszínház
Gimesi Dóra - Budapest Bábszínház

- A bábműfaj új útjainak kikísérletezése is szóba került. Konkrétan milyen új technikák, ötletek vagy inspirációk érik a Budapest Bábszínház alkotóit?

- A báb műfaja - a többi színházi műfajhoz hasonlóan - folyamatosan változik, fejlődik, reflektál az új irányzatokra, más művészeti ágak útkeresésére. Így a Lúdas Matyi alkotói például az animációs filmek dinamikáját a klasszikus asztali bábjátékkal ötvözték, a Kiviben zöldségek és gyümölcsök lényegültek át tragikus sorsú gyerekekké, a Fehérlófiában pedig a szertartásszínház találkozott egy nagyon is mai „szuper" hőstörténettel. Több előadásban is fontos szerepet kapott és hatalmas inspirációt jelentett az élőzene: a Fehérlófiában Kovács Márton, a Pettsonban Márkos Albert, a Semmiben a Quimby zenekar dalait hallhatják a nézők. Utóbbi esetben ráadásul a zenekart is a Bábszínház színészei alkotják, akik így bábosként, színészként és zenészként is részt vesznek az előadásban.

- Az új évad első bemutatójának, a Marék  Veronika írásaiból  készült Boribon és Annipanni című eladásnak te vagy a dramaturgja. Szövegalkotás  közben hogyan próbáltad megőrizni a "marékveronikaság" tulajdonságait? Mik a megkülönböztető jegyei?

- Marék Veronika gyerekkönyvei egyedülálló módon, nagyon pontosan, egyszerűen és igazul szólnak az óvodás gyerekek mindennapjairól, bánatáról, öröméről. Sehol nincs bennük hazugság, szépítés vagy hamis idill, de még egy fölösleges mondat vagy oda nem illő kacskaringó sem. Fontosnak tartottam, hogy ez a letisztultság a színpadi szövegben is megmaradjon.

Semmi - Budapest Bábszínház
Semmi - Budapest Bábszínház

- Milyen instrukciókat kaptál a rendezőtől, Ellinger Edinától a készülő darabra vonatkozóan?

- Meseadaptációt készíteni általában azt jelenti: drámát írni a meséből, jellemfejlődéssel, konfliktussal, bonyolult viszonyokkal, drámai csúcspontokkal. Ilyet sokszor csináltam már, de a 3-4 éves gyerekek készülő Boribon esetében egészen más volt a feladat: a jelenetek és a dalok, vicces és csendesebb epizódok füzérének kellett drámai ívet adni úgy, hogy mégse terhelje meg nagyon, de megmaradjon az igazsága és a humora. Mivel még soha nem írtam darabot ennyire kicsiknek, nagyon féltem, fog-e ez nekem menni egyáltalán, de Edina - aki három gyerek anyukája - rengeteget segített. Sokat mesélt a gyerekei mindennapjairól, érdekes reakcióiról, és ezek nagyon jót tettek a darabnak.

Boribon és Annipanni
Boribon és Annipanni

- A Katona József Színházzal is terveztek  közös bemutatót ősszel. Hogyan jött a szokatlan párosítású  közös munka?

- Tengely Gábor rendezővel régóta dédelgettük az ötletet, hogy Caryl Churchill Iglic című darabját bábos elemekkel kellene feldolgozni. A mű két síkja, a valóság és a mesevilág elválaszthatatlanul fonódik össze, ami egyszerre igényel stilizált és realista játékmódot, rengeteg szereplőt és intim stúdiószínpadot, bizarr lényeket és hétköznapi egyszerűséget. Amikor szóba került, hogy Gábor készíthetne egy közös előadást a Bábszínház és Katona művészeivel, azonnal tudtuk, hogy ez a megfelelő anyag. A szeretetéhes alakváltó tündér-főhőst Pelsőczy Réka játssza majd, akitől nem idegen a bábos stilizáció, hiszen több előadást is rendezett már a győri Vaskakas Bábszínházban. S míg az Iglic eddigi magyarországi előadásaiban erősen redukálták a Churchill által megálmodott lények szerepét, ebben a közös produkcióban nem kell ilyen kompromisszumot kötnünk: színre léphet a félig ember-félig ló Vízilulu, a Vascsontú Vérmumus, a Marmelák és a többiek.

- Februárban jelent meg a Kecskeméten is bemutatott Csomótündér című köteted. Tervezitek esetleg a Budapest Bábszínházban is színre vinni?

- Bábszínházban a kötet egy másik meséje kerül majd színre, amely egy angyalföldi és egy óbudai tízemeletes találkozását, lakóik egymásra találását mondja el. A mesémből Veres András ír egyszemélyes darabot - ami azért különösen izgalmas, mert eddig mindig én adaptáltam mások műveit meg a sajátjaimat is - , és a Bábszínházhoz idén szerződő Hannus Zoltán játssza majd.

Az iglic
Az iglic

- Mesélj egy kicsit, kérlek, a Tasnádi Istvánnal közös Időfutár című rádiójátékotokról! Hogyan született meg az ötlet, hogy lett belőle  könyv?

- Az Időfutár a Kossuth Rádió ifjúsági hangjáték-sorozata, amelyet kezdetben hárman írtunk Jeli Viktóriával és Tasnádi Istvánnal, majd a második évadban Vészits Andrea csatlakozott hozzánk negyedikként. A tizenöt perces epizódokat minden hétköznap sugározza a rádió, és a kiskamasz szereplők mellett olyan színészek adják hozzá a hangjukat, mint Molnár Piroska, Láng Annamária vagy Péterfy Bori. Mivel a több síkon játszódó történet középpontjában az időutazás áll, rengeteg történelmi, művelődéstörténeti és elméleti fizikai szakirodalmat kell olvasni hozzá, amit mind a négyen nagyon élvezünk, miközben a mai Budapest tipikus helyzeteit, figuráit is rendszeresen beleírjuk a jelenetekbe. A rádiójáték első évadának regényváltozata, az Időfutár - A körző titka az idei könyvhétre jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában. Most a második köteten dolgozunk, ami karácsonyra fog megjelenni, miközben a harmadik, utolsó évad epizódjait is írjuk. És már azt is tudjuk, mi lesz a történet vége.