Huba

Paripám csodaszép

2013.12.03. 07:07

Programkereső

Két nyugtalan természetű ló, a szeleburdi Kósza és a megfontoltabb Csoda kalandjai elevenednek meg az Örkény Színház színpadán. Czigány Zoltán népszerű meséjéből, a Csoda és Kószából Mácsai Pál rendezett élő hangjátékként működő előadást, melynek részleteiről a dramaturgot, Fekete Ádámot kérdeztük. INTERJÚ

- Otthonosan mozogsz a gyerekprodukciók világában, gondoljunk csak a Hüvelyk Matyi- vagy a Pettson és Findusz-átiratodra. Mi a gyerekeknek készülő előadások titka?

- Az a lényeg, hogy a készítés során szabadon kell tudnunk gondolkodni, és meg kell próbálnunk legalább annyira elengedni a fantáziánkat, amennyire a gyerekek is képesek elengedni a magukét. Semmiképp nem szabad lealacsonyodásnak venni azt, hogy gyerekeknek készítünk produkciót. Sokkal több mindent értenek, mint elsőre gondolnánk. Szerintem akkor jó egy gyerekelőadás, ha több réteget is megmozgatunk benne. Amikor szövegkönyvet írok, gyakran használok olyan vicceket és áthallásokat, amiket lehet, hogy a kisebbek nem fognak fel egyből, de biztos vagyok benne, hogy érzékelnek. Nekem egy csomó olyan gyerekkori élményem van, amit csak később értettem meg, és rájöttem, hogy azért tetszett akkoriban, mert felnőtt fejjel is tetszik. Ott lehet elveszíteni egy gyereket, amikor észreveszi, hogy gügyögnek neki, és nem tekintik igazi partnernek.

Fekete Ádám
Fekete Ádám

- Az előadást Mácsai Pál rendezi, aki azt reméli tőle, hogy képes megszólítani az 5-15 éves kiskamaszokat, akik nehezen találnak maguknak színházi előadást. Szerinted mivel lehet?

- Szerintem főleg humorral lehet. Ebben a korban már fogékonyak az iróniára, izgalmas lehet nekik egy lineáris történet megszakítása, és érdekelni kezdi őket a színházi világ belső működése, amire reflektálunk is az előadásban. Sok a kitekintés, a reflexió a történet alakulására és a színházi formára, és minden ilyesmire nagy érdeklődéssel tudnak reagálni.

- Májusban már tartottatok egy zártkörű előbemutatót és az Örkény Kertben is részleteket adtak elő a színészek. Vevő rá a közönség?

- Az előbemutatót a pártoló tagoknak rendezték, ahol az előadás első felét adtuk elő. Ezen a gyerekek mellett sok felnőtt is jelen volt. Úgy éreztem, jól vették a dolgot, elég felszabadult volt a közönség. A kisebbeket bevonta a történet, a nagyobbak pedig értették a kikacsintásokat.

- A Csoda és Kósza Czigány Zoltán népszerű gyerekkönyvéből készült, és két Gödöllő melletti tanyán élő lóról szól. Mi történik velük?

- A mesekönyvben több epizód is szerepel, amelyek közül kettőt választottunk ki. Az elsőben a két ló pizzériába megy, ahol sok bonyodalom éri őket: Kósza - aki sokkal kelekótyább, mint Csoda - bajt csinál, és ebből nagy perpatvar támad, ami egy miniszter pizzáját is érinti. A második történetben Kószának kibírhatatlanul melege van a Földön, ezért elutazik a Marsra, itt azonban fogságba esik, és Csodának elképesztő kiszabadítási hadműveletet kell végrehajtania egy pilótanő segítségével.

- A gyerekmesék legtöbbször észrevétlenül, szórakoztatva tanítanak. Itt is így van?

- Az előadás egyrészt megismerteti a gyerekeket olyan figurákkal, amik nem tipikusan mesefigurák, mint például egy miniszter. Emellett inkább formailag tanít, beavat egy munkafolyamat rejtelmeibe.

Kósza és Csoda - Örkény Színház
Kósza és Csoda - Örkény Színház

- Az előadás műfaji megjelölése "élő hangjáték" - mit takar ez pontosan?

- A színészek egy-egy mikrofonnal ülnek a színpadon, és minden hangot, ami felmerül mesélés közben, ők hoznak létre a szájukkal és a testükkel. Ezzel nagyon jól tudnak atmoszférákat teremteni. Például ha ropog a tűz, akkor páran elkezdenek csettintgetni, ami valóban a tűz érzetét tudja kelteni. Mácsai Pál korábban már készített valódi rádiójátékot ezekből a mesékből, ami pont emiatt a forma miatt volt sikeres. A gyerekek itt olyan helyzetben láthatják a színészeket, amilyenben - hiszen hangjátékról van szó - amúgy nem láthatnák, és ez a kukkolás örömével, izgalmával is eltöltheti őket.

- Dramaturgként veszel részt a munkában. A hangok által létrehozott hatásmechanizmusok működtetése milyen speciális megoldásokat igényelt?

- Amikor írtam a szöveget, figyeltem, hogy sok olyan lehetőség legyen benne, amikor valamilyen hangi megoldást lehet alkalmazni. Dramaturgként ezekre figyeltem, és sok ajánlatot tettem a szövegben. Rendezésileg és színészileg ezeket működtetni erősen technikai jellegű kihívás. Amikor ott vagyok Mácsai Pál mellett a próbákon, leginkább a ritmusra figyelek. Sok múlik azon, hogy mennyire tud flottul menni az előadás.

- Hogyan birkóztak meg a színészek a feladattal? Téged ért meglepetés?

- Élvezik, és szerintem jól birkóznak meg vele. Sok múlik ilyenkor a hangmesteren is, mivel sokan vannak a színpadon, és ki kell egyenlíteni a hangszinteket. A szerepmegformálásokban mindenki részéről jól működnek a hangok. Nyilván van, akinek hamarabb megvan egy kívánt hang (legyen az hófúvás vagy csirke), és vannak, akik egy szerep hangjának az eltalálásában jobbak. Mindenki nagyon lelkes ezzel kapcsolatban, hozzák az ötleteket, és Mácsai Pál is teljesen nyitott erre. A próbákon sokat nevetek. Ha az ember ír egy szöveget, és azt úgy hallja vissza, hogy jobban szólal meg, mint ahogy előtte a fejében élt, az mindig nagy meglepetés és öröm. Ezt itt sokszor átélem.