Hedvig

91 éves lenne Kemény Henrik

2016.01.29. 09:24

Programkereső

Kemény Henrik, aki Vitéz László alakját egyedül tartotta életben hetvenöt éven keresztül, 1925.január 29-én született. Hamvait -kérésére- öt évvel ezelőtt ezen a napon szórták szét a Ligetben.

A báb nem kér enni

Kemény Henrik a harmadik generációs bábos családjában. Nagyapjára így emlékszik vissza: „A nagyapa cipészként járta az országot. Vásározott, és vásározás közben szerette meg, nem a bábot, hanem a cirkuszi mutatványos életet. Összeállított tehát egy cirkuszt. Itt bűvészkedett, énekelt, zenebohóc volt, majd, amikor nem tudta kifizetni az artistákat, akkor azokat a számokat valamivel helyettesítette. Ekkor beállt és elkezdett bábozni. A saját képmására kezdett bábokat faragni a suszterbicskájával.

Később, amikor a cirkusszal tönkrement végleg, akkor teljesen átállt a bábjátékra, hiszen rájött, hogy a báb nem kér enni”

– mesélte a családi krónikákban élő kezdeteket.

Kemény Henrik fiatalon
Kemény Henrik fiatalon

Miki egértől Vitéz Lászlóig

Kemény Henrik először öt évesen kezdett bábozni, erről így mesélt: „Úgy játszottunk az öcskössel ketten, ahogy a papától (édesapjától – a szerk.) láttuk. Aztán amikor látta a papa, hogy ennek a kölyöknek ez megy, akkor megfaragott nekem egy Miki egeret. Neki már volt egy Miki egér házaspárja és közösen csináltunk egy zongorajelenetet: a Miki egér-papa leült a zongorához és elkezdte pötyögtetni, a mama balettozott volna arra a zenére, de egy bizonyos pontnál mindig hamis volt a zongora. Egy picike Miki-egér aludt ott bent. Miután kiemelte a kis egeret, a Miki egér-papa elkezdett zongorázni rendesen, amire a mama balettozott, a pici Miki egér, azaz én meg ott csetlettem-botlottam. Ez volt az első játék, amit nyilvánosan színpadon csináltam” – mondta Kemény Henrik első szerepéről, amit még a család Hűvösvölgyben felállított bódéjában játszott. Később a Népligetben felállított mutatványosbódéban már Vitéz Lászlót kellett mozgatnia. Tízéves korától játszott rendszeresen édesapja bábszínházában.

Egyedül a bódé mögött

Húszévesen, amikor édesapja nem tért haza a munkaszolgálatból, és öccsét elvitték malenkij robotba, egyedül vitte tovább a népligeti vurstlit. Az ötvenes években államosítás ürügyén felszámolták azt a Ligetben működő mutatványos teret is, ahol a Kemény család bábszínháza 1926-tól fogadta vendégeit.

Az évtizedeken át őrzött, kimunkált bábokat úgy kellett "bújtatni" az állami szervek elől.

Ha Kemény Henrik egyik barátja nem erősködik, hogy az éjszaka leple alatt lopják ki a bábokat a lezárt színházból, semmi sem maradt volna a múltból.

Az Állami Bábszínház ma Budapest Bábszínház néven működik és a gyerekelőadások mellett számos ifjúsági- és felnőtt bábelőadást is készítenek. Erről nemrégiben Hoffer Károly Junior Prima díjas bábszínésszel, bábrendezővel beszélgettünk. Videónkért kattints!

 Kemény Henrik ezután az Andrássy úti Állami Bábszínházban dolgozott tovább, előbb a műhelyben, majd a színpadon. Időnként, a hivatalos előadás után eljátszhatott egy-egy Vitéz László-jelenetet is, persze a plakátokon ezt sosem tüntették fel. Aztán a puha hetvenes években újra magánzó lett. Vett egy Trabantot, és összecsukható paravánjával bejárta az egész országot. Az őt meghívó kultúrházak sosem Vitéz Lászlóra adtak megbízást, csak gyerekeknek szóló bábelőadásra. Mivel a rendszer nem támogatta a vásári mutatványokat, 1952-től egészen a kilencvenes évek elejéig Kemény Henrik volt az egyetlen az országban, aki ezt a műfajt továbbvitte. Kemény Henrik 75 éven keresztül keltette életre a furfangos Vitéz Lászlót. 2008 októberében végleg elbúcsúzott a színpadtól.

Kemény Henrik Vitéz Lászlóval
Kemény Henrik Vitéz Lászlóval

Egyszer mégis a Halál győzött

Kemény Henrik 2011. november 30-án halt meg, néhány héttel az után, hogy gyerekkorának színhelye, egész életének szimbóluma, az évtizedek óta kihasználatlanul kallódó népligeti mutatványosbódé porig égett. Kemény Henrik időutazása végérvényesen véget ért. Hamvait kérésére a Ligetben szórták szét – születésnapján.

Vitéz László alakját Kovács Géza, Pályi János, Bartha Tóni, a legfiatalabbak közül pedig Fekete Dávid, Schneider Jankó, Fabók Mancsi és Tatai Zsolt viszik tovább, immár saját képükre formálva az évszázados hagyományt.

Húsz évvel ezelőtt indult el a bábképzés a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Ennek apropóján utánanéztünk, hányan és hogyan foglalkoznak közülük bábbal, és kutakodtunk a Fidelio archívumában is.