Nándor

In Medias Brass Quintet: Sikerek közepébe vágva

2010.11.09. 15:49

Programkereső

November elején második nemzetközi versenygyőzelmét aratta a frissdiplomás zeneakadémistákból szűk egy éve alakult rézfúvós kvintett. Az együttes titkait Ifj. Bazsinka József árulta el az Edu-Art Magazinnak, sikerszámukat pedig videóra is rögzítettük.

- Mióta játszotok együtt?

- A kvintett létrejöttének a dél-koreai Jeju Rézfúvós Zenei Fesztivál és Verseny volt az apropója: 2009 decemberében fogalmazódott meg a gondolat Stürzenbaum Róbertben, Nagy Antalban és Kresz Richárdban, hogy jó volna részt venni a kétévente megrendezett versenyre, amelyen korábban is indultak magyarok. A mély és a magas szólamok egymástól függetlenül találtak egymásra, s végül 2010 januárjának végén tartottuk az első próbát.

- Te magad a nyár elején diplomáztál, a hangversenyen fellépett a kvintett is. Az volt a debütálásotok?

- Valóban így történt, szinte főpróbaként ékelődött a diplomakoncert felkészülési folyamatába. Eleinte úgy volt, hogy nem is fognak ráérni a fiúk: harsonásunk amerikai turnéra ment volna, ami aztán elmaradt. A diplomakoncert szerencsére jól sikerült, de végig a verseny lebegett célként a kvintett előtt, erre tettük fel az egész tavaszi félévet. A szinte hihetetlen eredményeket látva úgy gondoltuk, hogy semmiképpen sem szabad abbahagynunk a közös munkát. Elhatároztuk, hogy további nemzetközi versenyekre készülünk fel, hogy inspirációt és koncertlehetőséget szerezzünk. Így jelentkeztünk az egyik legrangosabb európai rézfúvós kamaraversenyre, a Passaui Nagydíjra. Passauban szinte minden jelentős magyar rézfúvósegyüttes elindult és helyezést ért el az elmúlt tíz évben, úgyhogy ez a verseny „kötelező" megmérettetés egy új csapat számára. Örömünk szinte leírhatatlan, ugyanis a csaknem tíz éve együtt játszó Corpus Harsonakvartettel együtt megosztott első helyezést kaptunk - úgy, hogy a profi kategóriában sohasem nyert korábban magyar együttes. Reméljük, hogy a sikereknek köszönhetően bekapcsolódhatunk a magyarországi és nemzetközi zenei életbe, és a nagyközönségnek is mihamarabb bemutatkozhatunk.

In Medias Brass Quintet
In Medias Brass Quintet

- Elfér a viszonylag szűk magyar piacon egy új kvintett? Persze külföldi munkavállalás, családalapítás és hasonlók miatt a befutott együttesek néhány év elteltével óhatatlanul tagcserére kényszerülnek vagy feladják a közös karriert, s ezzel űrt hagynak maguk után... 

- Kicsi ország még kisebb piacára betörni másfelől azért különösen nehéz feladat, mert a kamarazene műfaja nem túl népszerű itthon. Híres szólisták, nagynevű zenekarok vagy népszerű művek után érdeklődnek az emberek, a kamarazene viszont hasonló „legekkel" nem dicsekedhet. A kamarazenének nem elég a jó reklám; az elvárhatónál is magasabb szinten kell művelni, hogy meggyőzze az embereket, máskor is érdemes ilyesmire jegyet váltani. Pedig kifinomult és érzékeny műfaj lévén, igazán különleges élményt adhat. Tény és való, nagyon nehéz hosszú távra tervezni a mai körülmények között, amikor egy profi zenésznek sok esetben több állást kell párhuzamosan betöltenie, a haknikról vagy a család és az önállóan menedzselt együttes összeegyeztetéséről nem is beszélve. Annak ellenére, hogy vannak hosszú távú terveink, már most, az első évben találkoztunk az általad is említett nehézségekkel. Ami ezeken átlendíthet, az a szakmai és technikai felkészültségnél is fontosabb emberi oldal. Ilyen szempontból egészen különleges közeg az In Medias Brass Quintett, mert nemcsak megértjük egymást, de kifejezetten szeretünk együtt dolgozni, együtt lenni. Igyekszünk megbecsülni és kihasználni ezt a helyzetet - s talán ennek a szerencsés egybeesésnek köszönhetők a rövid idő alatt elért sikerek is.

- Gondolom, a repertoárotokat a rövid idő és a célirányos munka miatt még erősen meghatározzák a versenykiírások, mégis, milyen irány(oka)t szeretnétek követni -  versenyektől független - a saját repertoár kialakítása során?

- Alapvetően valóban a versenykiírások határozták meg eddigi repertoárunkat, hiszen a versenyeken minden fordulóban van egy-két kötelező darab. A szólóversenyekkel ellentétben azonban a kamaraegyüttesek sokkal nagyobb szabadságot élveznek. Dél-Koreában minden kötelező darab mellett tíz-tíz perc szabad programot kértek, Passau pedig e tetkintetben még szabadabb: két körben teljesen a versenyzőkre bízzák, milyen darabokat választanak a viszonylag tágan meghatározott korokon, stílusokon belül. Szándékunk az, hogy sokféle koncertigénynek megfelelni képes, széles és színes kvintett-repertoárt alakítsunk ki, s azon belül is a fiatal magyar kortárs zeneszerző generáció felé nyissunk - egyrészt azzal, hogy a darabjaikat rendre műsorra tűzzük, másrészt úgy, hogy újabb és újabb művek komponálására ösztönözzük őket. Hidas, Dubrovay és Lendvay már klasszikusnak számító, sokat játszott rezes remekművei mellett szeretnénk, ha a Zeneakadémiát velünk egyszerre elvégzett fiatal zeneszerzők is meglátnák a lehetőséget a rézfúvós kvintett műfajában. Addig is kedvenc darabunk Anthony Plog Négy vázlata (Four Sketches), amit azért szerettünk meg, mert viszonylag nehéz, mutatós és Magyarországon talán még senki sem játszotta. A szerző egy amerikai trombitás, zenekarvezető és zeneszerző, számos trombita- és tubadarab mellett írta ezt a kvintettet az 1990-es évek elején. A darab rendkívül hatásosan mutatja be a rézfúvós hangszerek habitusát, technikai lehetőségeit. Ez a mű a koreai verseny döntőjében volt kötelező anyag, s mivel nagy felkészültséget és érzékeny együttjátékot igényel, sokat foglalkoztunk vele. Látványos és szerethető zene, annak ellenére, hogy ízig-vérig kortárs.