Előd

Miért alacsonyabb az ösztöndíj a Zeneakadémián, mint máshol?

2010.12.04. 18:24

Programkereső

Évek óta foglalkoztat mindenkit az a kérdés, miként lehet, hogy a Zeneakadémián a tanulmányi ösztöndíj jóval kevesebb pénzzel kecsegtet, mint a többi nagy hírű egyetemen?

A probléma megoldásához vezető úton először a következőt kell megérteni: a HÖK nem más, mint egy klasszikus értelemben vett elosztóegység. A felhasználható összeget az állam meghatározza, mi erről az összegről kapunk egy kimutatást, amelyből aztán megfejtjük, mennyi ösztöndíjat adhatunk az egyes hallgatóknak havonta. Ugyanez az állami rendelkezés azt is befolyásolja, hogy a hallgatók mekkora része kaphat ösztöndíjat, szó szerint úgy fogalmaz: „maximum az 50 %-a". Ráadásul mi ezt a következőképpen egészítettük ki: „minden szakcsoportnak az 50 %-a". Persze ha a hallgatók 1%-a kapna csak ösztöndíjat, akkor rögtön az 50-szerese lehetne az összeg. Igaz, ebben az esetben a kb. 630 hallgatóból mindössze 6-7 ösztöndíjas lehetne. Tehát több ösztöndíjat csak akkor lehetne adni, ha kevesebben kapnának.

Mi az oka annak, hogy a HÖK évek óta nem akar kevesebb hallgatónak ösztöndíjat osztani, még akkor sem, ha ezzel a kimagasló átlagokat jobban elismerhetné? Nyilván Ti is érzékelitek, hogy amíg egy Műegyetemre járó hallgatónak kimondottan öröm egyes tárgyakból az elégséges érdemjegy, nálunk ez csak elvétve fordul elő. A művészképzésben ugyanis a „jó" gyakran azonos lehet a „középszerűvel", ezért nálunk mindenki igyekszik a két legjobb jeggyel értékelni, amit mi, hallgatók nem is nagyon sajnálunk. Felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e akkor azoknál a tárgyaknál ötfokozatú érdemjegyet adni, amelyek nem szoros értelemben vett művészi tárgyak. Itt legtöbb esetben már megemlíthetnénk a szolfézs-zeneelmélet tárgyat is, hiszen egy sokkal objektívebben működő értékrendszer kidolgozására van lehetőség, ám még sokkal szembetűnőbb az „általános" elméleti tárgyakból szerzett jeles érdemjegy a mindannyiunk által ismert másfél-két órás felkészülés után.

Játsszunk el a gondolattal! Tételezzük fel, hogy Kiss Kunigunda általános zenetörténetből elégségest kap, főtárgyjegye viszont jeles. Bővítve a játékot, hozzunk létre mellé egy osztálytársat Lucc Gizella néven, aki ugyan nála jóval gyengébb főtárgyi teljesítményt nyújtott, de - a korábbiakban vázolt művészeti osztályzás miatt - a jeles érdemjegyet ugyanígy megkapta. Gizella azonban azok közé tartozik, akik az objektívebben értékelhető tárgyakból sokkal több tanulással megszerzik a 4-es(!) érdemjegyet is, mely az ötfokozatú osztályzás esetén bizony komoly sikernek számít! Kettejük összehasonlításából látszik, hogy Gizella átlaga sokkal jobb lesz, noha bevallottuk, hogy Kunigunda főtárgyi teljesítménye messze meghaladta az övét. Igazságos lesz-e tehát, hogy a magasabb tanulmányi ösztöndíjban mégis Gizella részesül? A kérdés költői.

Miután tisztáztuk, miért nem lehet jobban elkülöníteni az átlagokat egymástól, érdemes megfigyelni ennek következményét az ösztöndíjrendszerre nézve is! Ugyan mindenki átlaga meghaladja az említett műegyetemi hallgatóét, mégsem kaphat akkora ösztöndíjat. Ráadásul feltettük a kérdést, miért nem lehet csupán a hallgatók 25%-ának ösztöndíjat adni? Az állami rendelkezés ezt nem zárja ki. Amikor megjelenik egy szakcsoport, amelynek több mint 50%-a kitűnő (ebben az esetben 5,00 átlaggal rendelkezik), hogyan lehet megmondani, ki ne kapjon ösztöndíjat? Ugyan ez szélsőséges eset, és csak 4-5 alkalommal fordult elő ilyen tanszakcsoport az elmúlt években, mégis látszik, hogy miért képzelhető el, hogy még az 50%-os lehetőséget maximálisan kihasználva is olyat láthattok a táblázatainkban, hogy egyes szakokon 4,97 az ösztöndíjhatár. Ha csak 25% kapna, rögtön 5,00 lenne itt is, és cseppet sem igazságosan szorítaná lejjebb az összeget más tanszakokon, hiszen nem tudnánk tartani magunkat a megcélzott 25%-os arányhoz.

Zeneakadémistaként tehát egy olyan helyzetbe csöppentünk, amely nem szerencsés ugyan, mégsem tudjuk úgy megváltoztatni, hogy az mindenképpen jó legyen. Igyekszünk hát megfelelően tanulni, és reménykedni abban, hogy a szerencse is mellénk áll. Hiszen a jelenleg adható ösztöndíj maximumértéket is meg lehet keresni azzal, ami ennek az intézménynek a legnagyobb erénye: a kimagasló szakmai tudáss és az itt összefonódó kapcsolati hálózat. Aki ebben az irányban tud érvényesülni és koncertezési lehetőségekhez jut, egy-egy este alatt akár a teljes havi ösztöndíj többszörösét is megkeresheti!