Jolán

Lakatos Gergely: "A Wesselényi utcai épület: korszerű, modern egyetemi szolgáltató központ"

2010.12.30. 09:43

Programkereső

Lakatos Gergely villamosmérnök, hangmérnök, műszaki menedzser intézményünkhöz a Zeneakadémia stúdiójának alapító műszaki vezetőjeként csatlakozott, majd a kezdetektől, 2003-tól szerepet vállalt a Liszt Ferenc téri épület felújításának tervezésében. Jelenleg a Zeneakadémia főmérnöke és a rekonstrukcióért felelős projektiroda egyik munkatársa, így őt kérdeztük arról, milyen lesz az új, Wesselényi utcai épület.

W52
W52

- Mi volt a fő koncepció az új épület tervezésekor?

- Amikor a Zeneakadémia rekon­strukcióját elkezdtük tervezni, elsőként át kellett tekintenünk a Liszt Ferenc téri épületet: a vizsgálat egyik szempontja az volt, melyek azok a funkciók, amelyek térben alulreprezentáltak vagy teljesen hiányoznak. A Zeneakadémia épületét Korb Flóris és Giergl Kálmán eredetileg a körútig bezárólag, az egész telekre tervezte, azonban (részben pénzügyi okok­ból, részben azért, mert a körút melletti részen lévő lakóház akkor szinte új volt) nem sikerült megszerezni a teljes területet. Viszont az eredeti igényeken - pl. egy kisebb és egy nagyobb hangversenyterem - nem kívántak változtatni, ezeket a kisebb telekterületen is megvalósították. Ennek hatása mind a mai napig érezhető a közönségforgalmi terek szűkösségén vagy az úgynevezett backstage helyiségek kis méretén. A felújítás előkészítésekor a tervezőkkel (a fejlesztés tervezésében az építész tervezőkön kívül több mint 20 különböző szakági tervező vett részt) arra jutot­tunk, hogy a helyhiány miatt ebben az épületben az irodai funkciók nem tarthatók fenn, ezért az egye­temnek - lehetőleg valahol a közelben - szüksége van egy kiegészítő épületre. Ezt hosszas keresgélés után a Wesselényi utcában találtuk meg. A koncepció kialakult; a Liszt Ferenc téri épületben két funkciót kell megtartani: a hangversenyezést és az oktatást. Ennek megfelelően az összes irodai funkciót ebbe az új épületbe telepítjük; az új épület földszintjén lesz a jövőben a tanulmányi osztály, a tanszéki irodák, a HÖK irodái, illetve az újonnan megvalósuló tanszékvezetői irodák meghatározó része. Ezenkívül új, eddig a Zene­akadémián nem vagy csak részlegesen megvalósult funkciók is itt kapnak helyet. A Wesselényi utcai épület kialakításakor az alapvető cél az, hogy egy nagyon logikus elrendezésű, tiszta profilú épület jöjjön létre.

- Számunkra, a hallgatók számára a legfontosabb kérdés: lesznek-e külön, csak gyakorlás céljára kialakí­tott termek?

- A korábban említett új funkciók egyike az önálló hallgatói gyakorlásra szánt gyakorlótermek, szám szerint 28 darab. Ezek tulajdonképpen csak néhány négyzetméteres cellák lesznek, nem feltétlenül lesz mindegyikben zongora. Ezeket a termeket majd az interneten lehet előre foglalni, a helyiségekbe a fogla­lási időpontban a szeptembertől bevezetendő mág­neskártyával lehet bejutni, kulcsra nem is lesz szük­ség. Emellett az épületben lesz még kilenc hangszeres oktatóterem, amelyek kizárólag a hangszeres oktatást fogják szolgálni.

- Lesznek-e nagyobb, szemináriumi órák vagy előadások megtartására alkalmas termek?

- Lesz két 70 fős előadó - klasszikus, egyetemi előadótermek; emellett készül öt darab jól felszerelt szemináriumi oktatóterem, amely kisebb csoportos elméleti oktatásra lesz alkalmas.

- Itt is helyet kapnak majd "hangszerspecifikus" termek (pl. ütőterem, a X. teremhez hasonlóan kis színpad stb.)?

- Mivel az említett termek a Liszt téri épületben a felújítás után rendelkezésre fognak állni, ezért ezekre itt nem lesz szük­ség. Tulajdonképpen a Wesselényi utcai épület specialitásai a gyakorlótermek, a modern hangszeres oktatótermek, a szemináriumi termek és a korábban már em­lített nagy előadók - ezeket a Liszt téren a műemléképület akusztikai, alapterületi és belmagassági adottságai mellett luxus lett volna kialakítani. A Wesselényi utcai épület hangszeres termeinek kialakítá­sakor elsődlegesen arra törekedtünk, hogy ezek univerzálisak legyenek, ne a tervezéskor döntsük el azt, hogy ki, mit, hol fog tanítani.

- Lesz-e hangversenyekre alkalmas terem?

- A Zeneakadémiának - ha a Liszt Ferenc téri épület rekonstrukciója befejeződik - három, nyilvános hangversenyezésre kitűnően alkalmas terem áll rendelkezésére: a Nagyterem, a Kisterem és a Régi Zeneakadémia kamaraterme. Ezeken kívül kisebb házi koncerteket lehet majd rendezni a megújuló X-es, az eredeti alapterületét visszanyerő XXIII-as termekben és a Kupolateremben. Ezek hosszú távon is képesek lesznek kiszolgálni a felmerülő igényeket. Az elmúlt évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy a hallgatók számára egyre inkább elengedhetetlen egy demo-felvételek készítésére alkalmas tér kialakítása. E felvételek jó minőségű elkészítése a belépő számos nemzetközi versenyre, próbajátékra, illetve ösztöndíj-pályázathoz. Eddig az egyes koncertek, rendezvények és próbák között, sokszor lehetetlen időpontokban a Nagy- és Kisteremben kényszerültünk ezeket a felvételeket elkészíteni, ami nem egyszer a művészi munkára is negatív hatással volt. Arról nem is beszélve, hogy nem túl költséghatékony mondjuk egy zongora szakos növendék versenyjelentkezéshez szükséges anyagát felvenni a 7500 köbméteres, üres Nagyteremben. Ehhez sokkal megfelelőbb egy stúdiótér. Bár volt ilyen a Liszt téren is, az az épített adottságai mi­att a követelményeknek nem tudott megfelelni. Mivel egy ilyen tér kialakítására a Liszt Ferenc téren nem volt lehetőség, a kiegészítő épületben kellett elhelyezni ezt a funkciót is, amely mellesleg akár nagyobb együttesek próbahelyszínéül is szolgálhat. Szeretnénk, hogy a "technika" ne legyen idegen a diákok számára - manapság ugyanis az innen kikerülő hallgatók leg­nagyobb része kapcsolatba fog kerülni ezekkel a tech­nológiákkal pályája folyamán; jó lenne, ha már itt meg­ismerkedhetne a professzionális stúdiók működési elveivel, a körülményekkel.

W52
W52

- Milyen egyéb, nem feltétlenül a tanuláshoz kapcsolódó helyiségek lesznek?

- A Wesselényi utcai épület küldetése az, hogy egy korszerű, modern, ugyanakkor hallgatóbarát egyetemi szolgáltató központ legyen. Főleg olyan lehetőségeket fogunk itt megteremteni, amelyeket az 1907-es épület­ben a műemléki és tradicionális kötöttségek miatt nem tudtunk kialakítani. Így az alagsorban - amely közös légterű aulával kapcsolódik a földszinthez - alakítjuk ki a tervezett melegítőkonyhás éttermet, a büfét, de lesz itt többek között hallgatói számítógépes terem is, amely akár kottaíró programokat ismertető kurzusok megtartására is alkalmas. Ha már a számítástech­nika szóba került, fontos megemlíteni, hogy az egész épület korszerű, vezeték nélküli interneteléréssel lesz lefedve. Elengedhetetlen, hogy ez az épület szervesen beépüljön az összes hallgató egyetemi életébe, mindenki a sajátjának érezze. Ehhez várjuk a HÖK és a hall­gatók további javaslatait.

- Mivel védekeznek az áthallás és a külső zajok ellen?

- A termek alaprajzai nem véletlenül szabályta­lan formájúak (pl. a gyakorlók méhsejt-szerűek), látható, hogy nincsenek párhuzamos falak; ezzel az egyszerű építészeti megoldással kedvező, káros visszaverődésektől mentes akusztikai körülményeket tudunk teremteni. Ezenkívül az akusztikailag igényes termeket az épületen belülre helyeztük el, egyrészt így nem a régi szerkezetbe - amelynek akusztikai tulajdonságai sokkal rosszabbak a tervezett új szerkezeteknél - telepítettük őket, másrészt az utcai zajoktól is védel­met élveznek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy kétirányú dolog, hiszen így a környezetünk is kevésbé fogja a zeneakadémiai munkát "élvezni". Előbbieket segíti még, hogy az épületben minden oktató- és gya­korlóterem klimatizált lesz, így ablaknyitásra nem lesz szükség.

- Az ütemezés szerint mikor vehetjük használatba az új épületet?

- A tervek szerint a jövő tanév elején a Wesselényi utcai épület már az egyetem polgárainak ren­delkezésére fog állni: itt lesznek már az irodák és az oktatásnak az a része, amely a kialakított új oktatóter­mekben elfér. Emellett - csökkentett alapterületen - a Liszt Ferenc téri rekonstrukció befejezéséig az Üllői úti épület is használatban marad.