Eufrozina, Kende

Mesterkurzus - Fesztiválkeretben

2011.01.12. 12:51

Programkereső

Fiatal tehetségek segítése mesteri színvonalon - visszatekintés a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

Salzburg említésekor megannyi dolog jut az eszébe annak is, aki még sohasem járt e varázslatos városban, Mozarttól az Ünnepi Játékokig. S akinek módja volt/van többször megfordulni ott, örök álmélkodással veszi tudomásul, hogy mennyire "eleven" a város. Élhetne (megélhetne) akár csupán a múltjából is - de erről szó sincs! A múlt a mindenkori jelen integrált része, a tárgyi emlékek létével, az egykori álmok-elképzelések tettekre sarkalló inspirációjával. Úgy tűnik, a széles látókör „örökletes", erről időről-időre tanúságot tesznek mindazok, akik igyekeznek méltónak bizonyulni tisztségükhöz, pozíciójukhoz. Észrevehető ez abban a pezsgésben, ami főként a rangos rendezvények idejét hatja át - s aki próbál lépést tartani a már-már áttekinthetetlenül gazdag kulturális kínálattal, a legnagyobb tisztelettel adózik mindazoknak a háttér-munkásoknak, akiknek az ügyszeretete nélkül aligha lehetne ilyen látványos és zökkenőmentes eredményeket produkálni.

Salzburgot újabban szeretik a "7 fesztivál városá"-nak is nevezni - ami tényszerűen igaz, ugyanakkor mégsem, hiszen a nyári Ünnepi Játékok formátumát tekintve semmihez sem hasonlítható. A 2010. július 25-től augusztus 30-ig tartó időszak valóban ünnep, a szó megannyi értelmében, s idén, amikor a Grosses Festspielhaus fennállásának 50. évfordulóját, s egyben az Ünnepi Játékok fennállásának 90. évét ünnepeljük, még a szokásosnál is nagyobb gondot, figyelmet és körültekintést szenteltek a grandiózus tervek kivitelezésére. Évről-évre nagy a kihívás: méltónak lenni az elődök által megalapozott hírnévhez, ranghoz, ugyanakkor naprakészen eleget tenni a változó idők meg-megújuló követelményeinek. Sőt, nemcsak megfelelni a különböző szintű elvárásoknak, hanem - meghallva az idők szavát - mintegy elébük menni, a meg sem fogalmazott igényeket is kielégítve.

Régi, és felbecsülhetetlenül hasznos az a dokumentációs munka, amelynek eredményeképp egyre több fesztivál-produkció jelenik meg hangfelvétel vagy látványt is megörökítő DVD formájában. Immár hagyománya van annak is, hogy óriáskivetítőn estéről-estére programot kínálnak régi és új opera- és színdarab-felvételekből, mind az élő előadásokon kényszerűen kívülrekedteknek, mind pedig a szó szoros értelmében "az utca emberének", észrevétlenül is megfertőzve az értékes magas­művészettel. Ilyen és hasonló tendenciák - kicsiben - más fesztiváloknál is megfigyelhetők.

Ugyanakkor, dacolva a kor általános problémáival, a már-már mecenatúra-rangú szponzoroknak köszönhetően, olyasmire is kiterjed az Ünnepi Játékok felelős vezetőinek figyelme, mint az utánpótlás kérdése. Az elnök asszony Helga Rabl-Stadler gyakran hangot ad annak a meggyőződésének, hogy a rendezvénysorozatot a közönség tartja életben, értsd, a közönség érdeklődése. A közönség-utánpótlás hosszú távú feladatát ifjúsági programokkal könnyítik meg, s immár hagyománya van annak is, hogy a fesztivál idején - rangos zenekari muzsikusok felkészítő munkáját követően, velük együtt muzsikálva - ifjúsági fúvószenekar is kap fellépési lehetőséget. Hasonló vállalkozásokra másutt is találunk példát.

Salzburg
Salzburg

Ami viszont egészen kivételes, az Salzburgban az Ünnepi Játékok keretében létrehozott "Young Singers Projekt". Az első két évben Michael Schade vezette, idén Marjana Lipovsek vette át ezt a feladatot. Schade többször hangsúlyozta, itt másról, többről van szó, mint afféle emelt színvonalú nyári zenei táborról. A 10 résztvevő a sors kegyeltje, rangos művészek könnyítik meg számukra, hogy a megtanultakat a gyakorlatban hasznosítani tudják. A kulisszák mögött folyik a műhelymunka, a kiválasztottak azon túlmenően részt vehetnek az előadások próbáin, alkalmanként akár aktívan is egy-egy testhezálló szerepben. Hogy mit tanultak az előadóművészet nagymestereitől, arról nyilvános mesterkurzusokon adnak számot, s az időszak végi záró­koncerten.

A mesterkurzus-foglalkozások rendkívül tanulságosak a hallgatóság számára is, hiszen fejlődésben lévő produkciókon figyelhetik meg a legtöbbször könnyen észrevehető változásokat. Az elmúlt években módom volt hallani Thomas Quasthoff, Franz Grundheber, Michael Schade, Marjana Lipovsek, idén pedig Christa Ludwig és a hamarosan leköszönő intendáns Jürgen Flimm foglalkozásait. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a munkafolyamatok gyakran egyenrangú élményt adtak a rendezvényekkel! A javarészt szakmai közönség (énekesek, hangszeresek, pedagógusok) személyre szóló tanulságokkal is gazdagodhatott, a tanárok sokat profitálhattak abból, hogy egy-egy adott pillanatban meddig érdemes leállni (javítgatni), s hogy milyen közvetett módjai vannak valamely begyakorlott (beidegződött) rossz szokás megszüntetésének.

A közönséget szellemileg inspirálhatta megannyi frappáns megfogalmazás, a tanító szándékú és nevelő hatású példázatok tömkelege. Csodálatos az a pszichológiai érzékenység, amellyel a pályakezdőkből ledorongolás nélkül, őket az elképzelt eszmény megközelítéséhez segítve, rövid idő alatt minőségi fejlődésre késztették. Élet- és pályatapasztalatok gyümölcsöztek, minden művész-személyiség a maga módján törekedett intenzitásra. Megunhatatlan, ahogyan a késznek vélt produkciót átformálták; néha alapelemekből újraépítve, máskor egy-egy érzékeny ponton billentve helyre arányokat.

Thomas Quasthoff egy-egy terjedelmesebb szakasz előéneklésével nem leutánoznivaló modellt kínált (bár de szívesen választotta volna ezt az utat megannyi alkalmi növendéke!), hanem plasztikus formálással szinte szavak nélkül adta a részlet beható-lényegi elemzését. Különösen olyan esetekben hasznos ez, ha az énekesnek a kommunikációban nyelvi nehézségei vannak. Az viszont az énektanároknak lehetett megszívlelendő tanulság, hogy elengedhetetlen az énekelt szöveg szóról-szóra való értése. A trieri születésű Franz Grundheber, aki énektanulmányait az amerikai Bloomingtonban végezte, még a német anyanyelvűeknek is tudott új szempontokat adni, amikor anyanyelvükön a felületes értés szintjén, belegondolás, azaz analitikus szövegértelmezés nélkül énekeltek. Döbbenetes volt a különbség, amikor érthető hangzóejtések sorjáztatása után egyszerre csak nagyobb léptékben, a mondatokon belül értelmezetten súlyozott szavakból hozták létre ugyanazokat a dallamokat. (Éppen erre az analitikus szövegelemzésre vezethető vissza Grundheber erőteljes színpadi jelenléte; az általa megjelenített szereplőkre nem lehet nem figyelni! Idén Berg: Lulujának Schigolchjaként csodálhattuk alakítását.)
Christa Ludwig is a szavak közötti feszültség-viszonyok, erővonalak tudatosításával tette elhitető erejűvé a dalokat, áriákat - s azzal, hogy a központi szavak érzelmi-indulati tartalmának megélésére késztette a kétségkívül gyönyörű tónusú, képzett hanggal rendelkező fiatalokat. A szép hangon éneklés/énekelgetés és az interpretáció nagyságrendi különbségének tudatosítása csakhamar meghozta a hangzó eredményét.

A kottából való éneklés (hangszerjáték) problematikája is plasztikusan érvényesült. Christa Ludwig egyszerűen lehetetlennek tartja a daléneklést - kottából. A rövid lélegzetű forma mindig egy-egy történet, amelynek készen kell állni az énekes fejében - anélkül jelentőségét veszíti bármilyen szép hangon intonált dallamfüzér. A hangzó eredmény meggyőzően igazolta állítását. Jürgen Flimm a Figaro házassága nyitó jelenetét "rendezte" - nagyon tanulságos volt látni, hogy miképp alakul a különböző mozgási instrukciók következtében életszerűvé, elhitető erejűvé Figaro méricskélése, vagy hogyan "esik le a tantusz" Susanne testbeszéddel sokatmondó "felvilágosítása" nyomán. A mozdulatsorokat számtalanszor kellett ismételni, mindig teljes intenzitással, az adott, egyre terjedelmesebb szakaszra koncentrálva - a hallgató egyszerre érezte empatikusan a fizikai fáradást és a szellemi inspiráció felvillanyozó hatását, és e mikrostrukturális műhelymunka egészen bevilágító erejűnek tűnt.

Fiatal tehetségek érvényesülését segítő vállalkozás Salzburgban a „Young Directors Projekt", s idén harmadikként társult hozzájuk a "Young Conductors Award". Ennek keretében - hosszas előzmények után - egy fiatal karmester kap fellépési lehetőséget az Ünnepi Játékok keretében, anyagi jutalom mellett. A Salzburgi Ünnepi Játékokon szerzett immár több éves tapasztalat alapján bátran állítom: a rangos rendezvények szatellit-produkciói is felbecsülhetetlen értékű élményekkel-tanulságokkal gazdagítják az érdeklődőket - grátisz-áron!

A cikk eredetileg a Parlando 2010/5. számában jelent meg.