Emma

Tartsd a tempót!

2011.01.25. 15:18

Programkereső

Zenei játékokkal ritmuskészség-, folyamatérzékelés- és figyelemfejlesztés az iskolában és otthon.

„A ritmust... sokkal előbb és sokkal behatóbban kellene gyakorolni, mint azt manapság szokás, és pedig szintén két szólamban." Kodály Zoltán 1941-ben megfogalmazott intelme az „Énekeljünk tisztán!" c. kétszólamú karének-gyakorlatok előszavában ma is aktuális, a pedagógiai gyakorlat számára újra és újra elgondolkodtató iránymutatás.

Gyerekek a Dévaványai Dobfesztiválon
Gyerekek a Dévaványai Dobfesztiválon

Tudjuk, a ritmus szó a köztudatban nem csupán zenei fogalom. Sokféleképpen értelmezzük, hiszen életünk számtalan jelenségével, mozzanatával összefügg. Közös azonban a különféle jelentéstartalmakban, hogy azok valamilyen ismétlődést, periodicitást, tagolást és időben, térben érzékelhető rendezettséget fogalmaznak meg. Azt is mondhatjuk, hogy a ritmus életünk szervezője, rendezője. Személyiségünk alakulása, beszédkészségünk, mozgáskoordinációnk színvonala, továbbá akaratunk, fegyelmezettségünk, vagy figyelmünk, illetve koncentrációs képességünk is függ saját belső ritmusunktól. Nem mindegy tehát, hogy éppen a ritmuskészség fejlesztését szolgáló nevelési/műveltségi területen belül, az ének-zene órákon hogyan járulunk hozzá a ritmusérzék, ritmusélmény és ritmustudat összehangolt fejlesztéséhez.
Az egyenletes lüktetés (mint egyenletes időtagolás), a metrum-, ütemérzék (mint hangsúlyrend), a ritmusok (mint arányos időtagolás), a tempó érzékeltetése, továbbá e fogalmak cselekvésben való megjelenése már az óvodában elkezdődik, tudatosításukra pedig az általános iskola alsó tagozatában (zeneiskola előképző és 1. osztályában) kerül sor. A tudás tartóssága, a megfelelő készségszint kialakulása azonban nagy hiányokat mutat. Különösen elgondolkodtató ez a probléma az óvó- és tanítóképző főiskolákra jelentkezők estében. Saját méréseim alapján (1992) a felvételizők 40%-a sem volt tisztában az általános iskola harmadik, negyedik osztály ritmikai anyagával. Ez évi (2009) felmérésem még elszomorítóbb eredménytelenségre, ritmustalanságra világít rá. Ugyanakkor figyelmet érdemel az a tény is, hogy a zene varázsa sokkal hamarabb hat ritmuson, mozgáson keresztül. Kevésbé jó hangú gyerekek számára a zene e területe az önkifejezés lehetőségeként igen fontos lehet, ritmikai tevékenységekkel aktívabbá tehetjük őket. A ritmusérzéket fejlesztő feladatok (még a ritmusolvasás is) a személyiségformálás egyik segítő lehetőségét jelentik, hiszen fegyelmezettségre, folyamatos koncentrálásra, rendezett - egész testet átjáró - mozgásra szoktatnak, továbbá határozottságot, beidegző képességet fejlesztenek.

Hatékony módszert és eszközt adnak a pedagógus kezébe a játékos megoldások, így a különböző ritmusjátékok, amelyek ugyanakkor a gyermekeknek élményt nyújtanak. A játék felold, aktivizál, észrevétlenül tanít és fejleszt. Általában a tevékenység sikeres végrehajtásának vágya, a játékszabályok ötletes kihívásai, a győzelemhez jutás lehetősége teszi vonzóvá a játékot. Ugyanakkor a játék változatossága, improvizatív jellege kiküszöbölheti az egyéb ismételgetett tevékenységsor unalmasságát.
Mindezen pozitív hatásokat is tapasztaltam, amikor ritmusjátékaim használatának eredményességét vizsgáltam általános iskolában, illetve zeneiskolás gyerekek között egyéni és kis csoportos foglalkozások alkalmával. Több kolléga hasonlóan kedvező véleménnyel nyilatkozott a ritmusjátékok használhatóságáról.
Zenei játékaim, szemléltető eszközeim: Lapozgató, Színes ritmuskártyák, Tartsd a tempót!


A Lapozgatóval a ritmusértékek neveinek származtatását (a felezést) egy négy oldalas könyvecske formában oldottam meg: vágással, lapozással, hajtogatással. Az 1. oldal az egész hang képét, 2. oldal az egész hangon beleül két fél értékű hangjegyet, a 3. oldal négy negyedet, a 4. oldal nyolc nyolcadot mutat szintén az egészen (körön) belül. Lapozással és hajtogatással az válik lehetővé a statikus szemléltetésen kívül, hogy a gyerekek előtt szülessék meg a négy-negyedes ütem számtalan variációja (Pl.: Táá - Tá Tá; Táá - Tá titi; titi titi -Tá titi...), miközben a ritmusjelek a saját ritmusértékeiknek megfelelő körcikkben jelennek meg. A lapozgatóról való olvasás iránya a technikai elrendezés miatt: felső félkör - alsó félkör.

A Színes Ritmuskártya sorozat laponként két kettes ütemű motívumot tartalmaz egymás alá írva - ütemvonal nélkül. A ritmusok egymáshoz való viszonyítása így szemléletes és gazdag, többszólamúság gyakorlására is alkalmas. Egy sorozat 32 lapból áll, 16 ritmusjeles kártya és ennek megfelelő 16 rajzos ritmusképlet (virágok, léggömbök, vagy gyümölcsök) alkot 1 egységet. A kártyák kivitelezésében fontos volt a vízszintes irányban megvalósított pontos, arányos ritmusérték jelzése, s ezzel a vizuális látvány már súghatja önmaga jelentését, és egyben próbálja kivédeni a Bárdos Lajos által felvázolt oly gyakori tipikus ritmushibákat. „1=1...Az egyik egyméretű hang pontosan annyit ér, mint a másik!"... „1+1=2...a fél-kotta pontosan kétszer olyan hosszú, mint a negyedértékű."... „4= legalább 3!....Hányan tesznek úgy, mintha háromig sem tudnának számolni, nemhogy négyig! A négyméretű záró hangokból valóban jogunk van egy kicsit lecsípni lélegzetvételre, de ezt az elsikkasztott értéket is pontosan be kell szolgáltatnunk szünet alakjában." „A pontatlan pontozás: Mi tagadás, legtöbbször pontatlanul pontozunk! Éppen csak hogy valami langyos hosszabb-rövidebb hangpárt hallani az éles, lüktető egyet-kettőt helyett."
A színes ritmuskártyákon a szabályos ritmuskép a metrum érzék, a tempótartás fejlesztéséhez, a rendezettség érzetéhez is hozzásegít. Mivel a megszokottnál hosszabb, változatosabb motívumokat könnyedén és gyorsan elrendezheti a tanító, a gyerekek pedig játszva (!) hangoztathatják, a figyelem és fegyelem edzésén keresztül a folyamatérzékelés is fejlődik. A kártyák nagy (osztályteremben, frontális munkában jól látható) és kicsi (általános játékkártya) méretben készültek, s így az iskolai felhasználáson kívül a gyerekek otthon is kártyázhatnak (pl.: párkereső, boltos, memória, stb. játékokat). A ritmusolvasáson, ritmusfelismerésen és memorizáláson kívül improvizációs feladatokat is kapcsolhatunk a kártyákhoz. Dúdolhatnak, vagy szöveget találhatnak ki a kártyák ritmusára, ismert dallamot azonosíthatnak a látható ritmusokhoz... Mivel a csomagok, a ritmusképletek az alsó tagozatos osztályok ismeretanyaga szerint bővülnek, - a teljes készlet (4x16 ritmusmotívum, azaz 4x32 lap) egymásra épül.

„Tartsd a tempót! - ritmusverseny a zongorán" társasjáték címe már sok mindent elárul. Zenei ismeretekkel, pontosabban a zene időbeli viszonyaival (ritmus, metrum, tempó) kapcsolatos játékról van szó. A felszólítás, a verseny ígérete önálló zenei tevékenységre buzdít, mely egy hagyományos társasjáték keretei között bontakozik ki. Egy 8 oktávos zongorabillentyűzetet ábrázoló játékmező, 6 bábú, 1 dobókocka, 1 magyarázólap és jutalom ritmuskártyák a játék tartozékai. A játékost minden lépéskor, azaz minden billentyűn valamilyen zenei jel várja. Az új oktávokat általános tempóra utaló zenei szakkifejezések vezetik be - magyar jelentés és rajzos értelmezés a magyarázólapon található. A játék menetét befolyásolják, izgalmassá teszik a kis körben elhelyezett egyéb zenei jelek, pl.: ismétlőjel. A legtöbb billentyűn azonban ritmusmotívumokat találunk. Minden oktáv újabb ritmussal bővül, melyek bevezetésének sorrendje - a Színes ritmuskártya sorozathoz hasonlóan- a magyar zenei nevelés elvárásai szerint történik. (Lásd a ritmusok tudatosításának sorrendjét.) Jó, ha van a játék irányításához egy karmester, illetve egy játékvezető, aki zeneileg a legtájékozottabb versenyző is egyben. Az ő szerepe, hogy ellenőrzi a megszólaltatott ritmusokat, jutalomkártyát oszt és javasol, vagy előtapsol olyan játékosnak, aki még nem ismer minden ritmusjelet. A játékosok tetszőleges módon (taps, csettintés, ugrálás, dobolás...) megszólaltatják a dobókockájuk által kijelölt ritmust, s ha ügyesen vették az akadályt, jutalomkártyát kapnak. A jutalomkártyák kézbe vehető lapocskák - a ritmus értékének megfelelően arányos méretűek. (A negyedértékű Tá ritmusjel és szünete egy-egy négyzetben, a nyolcad hangok és szünetek ennek a felét kitevő kis téglalapban, a Táá és szünete kétnégyzetnyi téglalapban kaptak helyet, stb. ...) Több győztes is lehet: aki leghamarabb célba ér, aki a legtöbb ritmuskártyát gyűjtötte, aki legügyesebben rendezte el ritmusait (pl. a kártyákat 4/4-ben egymás alá), aki hibátlanul szólaltatja meg ritmusvonatát. Korosztálytól függően különböző metrumok varázsolhatók elő azonos kirakásból/ritmussorból a hangsúlyok kiemelésével.


A fent említett szemléltető eszközök (játékok) használatában az oldott gyakorlás és a szórakoztató játék mellett legfontosabb készségfejlesztő mozzanat: hangoztatni a látott/hallott ritmust pontosan, kifejezően és folyamatosan. Ha jó példát és élményt tapasztal az iskolában a növendék, szívesen veszi elő otthon is ritmusjátékait. A játék, mint az élet egyik alaphelyzete a fejlesztés és az élményszerzés eszköze is egyben, segít a gyermek megismerésében, segít a problémamegoldásokban, az alkotás örömének megszerzésében, az értékek átadásában. A játékok megtekinthetőek a Psalmus Humanus Konzultációs Műhelyben Budapesten (bővebben: www.psalmusarts.hu), illetve megrendelhetőek a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán.

Felhasznált irodalom:
- Bárdos Lajos: Ritmust, több ritmust! (1946) Harminc írás Bp., 1969. Zeneműkiadó 41-44. p.
- Fejlesztő Pedagógia: 2005/1., 4.; 2006/2., 3-4.
- Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán! Előszó (1941) Visszatekintés. Összegyűjtött írások,
beszédek, nyilatkozatok I. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Zeneműkiadó Vállalat Budapest 1974
- Oroszné Tornyai Lilla: Zenei játékok a készségfejlesztésben Kecskemét, 1992. Kecskeméti
Tanítóképző Főiskola

--------------------------------------------------------------------------------

A szerző főiskolai docens, Kecskeméti Főiskolai Kar, Művészeti Intézet.

Az írás eredetileg a Parlando 2010/6. számában jelent meg.