Gyöngyi

Művészet a legfelsőbb szinteken

2011.07.29. 09:40

Programkereső

Hova, mennyien, merre még? - avagy bepillantás a művészeti felsőoktatási intézmények felvételi-statisztikájába.
könyvek_200.jpg
könyvek_200.jpg

"A felnőttek szeretik a számokat" - állapítja meg bölcsen a kis herceg és ismerjük be igazát mi is a táblázatok, mérlegek évösszehasonlító-grafikonok után. 2005 óta a legtöbb felsőoktatási intézménybe nem kell önéletrajzot, motivációs levelet írni, sem bizottság előtt megjelenni: nincs lehetőség személyes bizonyításra. Ezzel szemben a művészeti iskolák kitartanak a többfordulós, helyenként négy-öt lépcsős (Színház- és Filmművészeti Egyetem) felvételi mellett, hogy a szakokra a leginkább odavaló növendékeket válasszák ki a többezer lelkes művészetkedvelő közül. Mivel a túljelentkezés helyenként tíz-hússzoros, pótfelvételi csekély számban lett meghirdetve.

Idén hatezer diáknál is többen gondolták úgy, hogy elsőként jelölnek meg BA szinten művészeti szakot. Hatezer fiatal az ország minden részéről - akár a költségtérítéses képzés hatalmas terhét is megkockáztatva - gondolta élete céljának, hogy színpadon, zenekari árokban vagy kiállítótermek falain érvényesüljön. A jelentkezők területenként több intézményből válogathattak, jobban mondva válogatták ki őket az iskolák. Zene, tánc, fotó és film, no meg színház a legfelsőbb szinteken.

Kétségkívül az ország vezető zenei felsőfokú intézménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ahova a 374 mesterszakra jelentkezővel együtt közel ezren jelentkeztek. Bár a kulturális képzésben továbbra is a legdrágább költségtérítéses szakokkal működik az akadémia (klasszikus ének, kórusvezető, zeneszerző), bőven volt példa a komoly szemeszterenkénti kiadás, néhol közel egymillió forint vállalására. Tavaly az 1 375 000 forintos költségtérítést igénylő zeneszerző szakra idén egy jelentkező volt.

A táncvilág óriási népszerűségnek örvend még mindig, annak ellenére is, hogy a mindkét intézményben (Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapesti Kortárstánc Főiskola) hirdettek pótfelvételit. Ha annyi koreográfust vennének fel, ahányan jelentkeztek, bizonyára kizárólag duettekből állhatna a táncszínházak repertoárja, ugyanis a táncművész szakra csak a duplája volt a felvételizők száma.

Azt, hogy hány média szakos bölcsészhallgató készül fotós, filmes babérokat szerezni, nem nyilvánvaló, ám a pécsi és budapesti "képzősök", a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Kaposvári Egyetem jelentkezői megtölthetnék az ország összes galériáját, az bizonyos. A statisztika szerint egyre nagyobb országos elismerésnek örvendő utóbbi két iskola növendékei országjáró előadásokkal népszerűsítik alma materüket. S hogy lelkesítő hírrel szolgáljunk: pótfelvételire is van lehetőség a Budapesti Kommunikációs Főiskolán és a kaposvári karon a mozgó és mozdulatlan képrögzítők számára.

"Színház az egész világ!" - kétezernél több fiatal nem titkolja brit Vilmosunk felkiáltásának imádatát. Nem törődve a többrostás, azaz többfordulós felvételi nehézségeivel, mind a budapesti, mind a kaposvári intézménybe számolatlan színpadra vágyó jelentkezett, kik közül csupán (csupán?!) harmincan kezdhetik el színésznövendéki útjukat. Persze a felvételiláz idén talán már nem csak a fellendült beavató-színházi projekteknek és a sikeres drámatagozatos gimnáziumoknak, de a (már egy ideje ígért és) nemrég nyilvánosságra került új kormányrendeletnek is köszönhető, melyben a színházi területen dolgozók képesítési feltételeit szigorították.

Aki a színháztudomány iránt érez elhivatottságot, még lehetősége van mesterszakra jelentkezni augusztus elejéig a Pannon Egyetem színháztudományi tanszékére. Az országban még a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen ismerkedhetnek meg a színház elméleteivel az elemezni vágyók.

Summa summárum kis hazánk határain belül (hogy a magyar nyelvű határontúli művészeti oktatásról ne beszéljünk) a kulturális szféra titokzatosan népszerű a fiatalok körében, a szakma helyzetével nem törődve, rendületlenül nő az új nemzedék. Mi lesz jövőre? Lesz-e számokban mérhető hatása a szigorításnak? Meglátjuk.