Salamon

Ösztönhíd

2011.09.27. 17:00

Programkereső

Bár hivatalosan sohasem oktatott, a Zeneakadémia tiszteletbeli tanára volt, és bár csak egyetlen tanítványt ismert el és jelölt meg utódjának, több zongorista generáció is életre szóló tanácsokat köszönhet neki. Sőt, sokan oly csodaként élték meg játékát és színpadi megjelenését, hogy maguk is zongoristává lettek. És bár Fischer Annie emlékét már csak lemezek, könyvek, fotók, rádiófelvételek őrzik, a róla elnevezett ösztöndíj sok mai fiatalnak ad új reményt a pályakezdés rögös útján.

Csoba Tünde, Failoni Donatella, Schiff András, Vásáry Tamás vagy Bogányi Gergely is rendkívüli, varázslatos eseményként számol be arról, amikor először hallották az utánozhatatlan zongorahangot. Csoba Tünde - a későbbi és egyetlen tanítvány - már tizenéves volt, amikor elment Fischer Annie egyik koncertjére, ahol Mozart, Bartók és Beethoven zongoraversenyeinek hatása ″villámcsapásként" érte. Failoni Donatella még a pontos helyre is emlékszik: az Erkel Színház bal-közép tizedik sorában ült egy főpróbán, amikor Annie épp Haydnt játszott, és megtörtént a csoda, ami teljesen elvarázsolta. Schiff András egész kisgyerekként, mindössze hatévesen ült a Zeneakadémián édesanyja ölében, és már a koncert előtti várakozásból érezte, hogy itt valami rendkívüli fog történni. Egyszer csak ″kinyílt az ajtó, és a pódiumra lépett egy igazi királynő, mint a mesében" - emlékezett. Vásáry Tamás sorsa is akkor pecsételődött meg, amikor már-már a tanulás-gyakorlás-megfelelés során elfelejtett, általa elképzelt érzelemdús, ezerrezdülésű zongorahangot ismerte fel Annie játékában. Bogányi Gergelynek ″csontig hatoló" élmény volt tőle Beethovent hallani élőben.

Fischer Annie nemcsak reveláció erejű játékával hatott a fiatalokra. Ő már akkor meglátta Martha Argerichben a kiemelkedő tehetséget, mielőtt megnyerte volna az 1956-os varsói nemzetközi zongoraversenyt. Rév Lívia Debussy-játékát is nagyra értékelte, Bíró Sári amerikai zongoraművésznő felvételeit maga juttatta el a Magyar Rádióba. Szívesen játszott ifjúsági koncerteken is, legyen szó a Zeneakadémiáról, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemről, a Kölcsey Gimnáziumról, közös koncertről a budafoki ifjúsági zenekarral vagy turnéról vidéki városokban. Olyan híd volt ő, ami (aki) egyszerre közvetített a földi világ és a zene legmagasabb szférái, a fiatalok és idősebbek, a pályakezdők és a közönség között. Nem véletlen, hogy róla nevezte el egyik legjelentősebb ösztöndíját a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft., mely a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából minden évben pályázatot ír ki fiatal hangszeres és énekes szólisták részére. Céljuk ugyanaz, mint egykor Fischer Anni célja volt: segítséget nyújtani a pályakezdéshez és kedvező feltételeket teremteni a szólista pályájára való felkészüléshez.

Fischer Annie (Fejér Gábor)
Fischer Annie (Fejér Gábor)

A Művészetek Palotájában rendezett Hangulatkoncertek sora már tavaly ősszel is teret adott különkiadásában, a Hangulat Extrában a pályázatot elnyert fiataloknak és ez idén sem lesz másként. Szeptemberben Karasszon Dénes csellóművész mutatkozik be, aki 2006-ban végezett a Zeneakadémián Kertész Ottó növendékeként, és jelenleg a Magyar Állami Operaházban csellózik. Mivel régizenével is foglalkozik, és nemrég készült el Koós Viktor hangszerkészítő mester neki szánt csellója, ezért a Müpa-beli koncerten mindkét hangszerét megszólaltatja: ″A hangverseny két részből fog állni és váltani fogom a hangszereket is, röviden szóban is bemutatva azokat a közönségnek. Érdekes lesz megfigyelni a két instrumentum közötti hangzás- és látványbeli különbségeket is." A műsorban Beethoven és Brahms szonátái csendülnek fel Birtalan Zsolt közreműködésében a modern csellón, majd Bach C-dúr csellószvitje hangzik el a régi típusú gordonkán. A csellóművész a Magyar Állami Operaház gyerekkoncertjein rendszeresen játszik és úgy látja, hogy a kisebbek is nagyon fogékonyak a hallottakra, a nagyobbak pedig már bonyolultnak látszó operarészleteket is könnyedén be tudnak fogadni. ″Még talán nem tudatosul bennük, de érzik, hogy mi a valódi érték és rendkívül nyitottan állnak hozzá a zenéhez" - mondta. A Müpa közönségének sem kell bemutatni az ifjú muzsikust, aki 2005-ben édesapjával, Karasszon Dezsővel lépett fel, játszott az Előtérben, ahol partnere Lajkó István zongoraművész volt, és Mandel Róbert Hangszercsodák című hangversenyein is sokszor működött már közre.

Fiatal kora ellenére szintén ″régi motorosnak" számít a Müpában Tömösközi László ütőhangszeres művész, aki 2007-ben végzett a Zeneakadémián Rácz Zoltán osztályában. Többször játszott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a legkülönbözőbb formációkkal, az Amadinda Ütőegyüttessel, az UMZE Kamaregyüttessel, Palya Beával, Presser Gáborral, a Balkan Fanatikkal, de rendszeresen láthatjuk a Nemzeti Színház, az Örkény Színház és a Bárka Színház előadásain is. Októberi koncertjének műsora alapvetően az ütőhangszeres zene egyik korszakalkotó személyiségéhez, John Cage-hez kapcsolódik. A programot - egy Cage darab mellett - olyan kompozíciók alkotják, melyek a Cage-féle szemlélet nélkül aligha születhettek volna meg. ″Nagyrészt hangolatlan hangszerek szólalnak meg, tehát dobok, gongok, kolompok, illetve olyan - Cage darabjaiban előszeretettel alkalmazott - eszközök mint az autófékdobok vagy a fémkannák. A Cage munkássága által közvetlenül inspirált darabok mellett az ütőhangszeres szóló műfajnak egyre inkább elengedhetetlen részét képezik az elektronikával társított művek, ezek közül reményeim szerint kiemelkedő különlegesség lesz az idén 75. születésnapját ünneplő Steve Reich Electric Counterpoint című darabja. Az eredetileg tíz gitárra, két basszusgitárra és egy élő gitárszólamra komponált darab most saját hangszerelésemben, ütőhangszeres verzióban hangzik el."

Hangulat Extra - Bemutatkoznak a Fischer Annie ösztöndíjasok

2011. szeptember 28. 17:00 Művészetek Palotája - Üvegterem

Km.: Karasszon Dénes (gordonka), Birtalan Zsolt (zongora)

2011. október 19. 17:00

Km.: Tömösközi László (ütőhangszerek)