Jolán

Tengely Gábor: „A gimisorozat-analógiától érthetőbb a görög mitológia”

2011.10.13. 17:19

Programkereső

Október 14-én mutatja be a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színész-bábszínész szakos osztálya az Olympos High School című zenés-bábos előadást, amelyben az Odüsszeia történetét szokatlan formában, kifejezetten a 10-16 éves közönség előzetes ismereteire számítva dolgozzák fel. A produkció rendezője Tengely Gábor.

- Mit jelent az Olympos High School cím?

- Elsősorban egy iskolát, az Olümposz Istenképző Gimnáziumot, ami az előadás helyszíne, és ami természetesen egy kitalált intézmény. Utal a görög mitológiára, hiszen az Olümposzon élnek az istenek, és utal azokra a kiindulási pontokra is, amelyeket alapvetésként használtunk: az amerikai tévés tinisorozatokra, a gimis tematikát feldolgozó mozifilmekre, amelyeket a célcsoportunk, a 10 és 16 év közöttiek ismernek, szeretnek és néznek.

Olympos High School - Czupi Dániel, Makra Viktória, Márkus Sándor
Olympos High School - Czupi Dániel, Makra Viktória, Márkus Sándor

- Nem gondolod, hogy ettől kommerszebb lesz az alapanyag?

- Nem gondolom sem én, sem Gimesi Dóra, aki a szövegkönyvet írta. Ha megvizsgáljuk a görög mitológiát és az isteneket, arra kell rájönnünk, hogy sematikus figurák. Egyetlen jól körvonalazható tulajdonsággal rendelkeznek, mint a gimisorozatokban a pompomlány, a sportoló, a lúzer, az okostojás, a vicces fiú, akin senki nem nevet típuskarakterei. Azt gondolom, ettől az analógiától érthetőbb lesz a görög mitológia és az Odüsszeia azoknak, akiknek ez az előadás készült. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden előadás megtalálja a maga célcsoportját. A mi célcsoportunk, anélkül, hogy lenézném őket, nem nagyon találkozik a magaskultúrával, hiszen egy olyan világban élnek, ahol mindennek az alapja az internet, ők már tényleg ebbe születtek bele, és nem a klasszikus magyar és világirodalmat ismerik, hanem ezekben a típusfigurákban gondolkodnak. Az előadás jelrendszere által felstilizálódik a tévés sorozatok világa. Ez egy interpretációs eszköz, tehát nem azt mutatjuk be, ami a tévében látható, hanem utalunk rá és felhasználjuk, hogy az alaptörténet, tehát Homérosz eposza érthetőbbé váljon.

- Hogyan kerül a képbe a popzene?

- Ugyanígy. Ezeket a zenéket ismerik a fiatalok. Olyan dalokat válogattunk, amelyek a toplisták csúcsait ostromolják. Természetesen megvizsgáltuk a számok szövegeit és az utalásrendszerét is, tehát nem mindegy, hogy egy dalt Britney Spears ad-e elő vagy Zalatnay Sarolta, hiszen más-más asszociációs láncot indít el. Ha egy 16 éves a Till the World Ends című dalt hallja, eszébe jut Britney, az ő tragikus élete, a videoklip, ami arról szól, hogy bulizzunk, amíg a világ véget nem ér, eszébe jutnak a színek, a hangulatok, a pillanatok, amikor hallgatta, a szöveg pedig tökéletesen rímel arra a szituációra, ahová az előadásban bekerült, tehát arra, hogy Odüsszeusz kiköt hajóival a lótuszevők szigetén, ahol narkotikumnak megfelelő gyümölcsökből lakmároznak. Ezt pedig a 21. században a diszkók, partyk világával lehet a legadekvátabb módon megfogalmazni.  A hangszerelésben persze a színművészeti egyetemistákhoz igazított mindent Bercsényi Péter zeneszerző, aki színpadra alkalmazta a dalokat, és hat-, hét-, nyolcszólamú kórusművekké alakította őket. Az előadók, a negyedéves színész-bábszínész hallgatók csodálatosan énekelnek, táncolnak, játszanak és báboznak, célunk pedig nem titkoltan az is volt, hogy megmutassuk, a bábszínház ehhez a korosztályhoz is tud az ő nyelvükön szólni, az ő problémáikról beszélni. Ezáltal közelebb hozható Homérosz, a hexameter, és talán rájönnek arra, amire harmincéves fejjel, az Odüsszeiát újraolvasva rájöttünk: hogy ez egy izgalmas, humoros történet rengeteg kalanddal, ám egy igen nehezen értelmezhető-érthető szöveggel.

- Milyen keretei vannak az előadásnak, és melyik történetszálban jelenik meg a báb?

- A két réteg, tehát az iskola és a mitológia folyamatosan találkozik és szétválik, egymásra reflektálnak. A nézők először "emberszínházba", az Olympos High School 11. A osztályába érkeznek meg. Zeusz tanár úr késik, a véletlenek összejátszása folyamán pedig Hádész, az Alvilág istene úgy dönt, hogy bebizonyítja, ő a legmenőbb a fiúk közül, ezért kilopja a szertárból Odüsszeuszt, akit Pallasz Athéné segítségével életre keltenek. Az önálló életre kelő báb, amit természetesen egy színész mozgat, csomózott textilből készült, rendkívül egyszerű technikájú, épp azért, hogy a cselekmény jelenidejűségét, az ott-és-akkor-kialakulást, a bizonytalan jelleget hangsúlyozzuk, hiszen a kalandor hős igazából csak sodródik az eseményekkel, azokat kizárólag az istenek alakítják. De mivel Odüsszeusz az első olyan hős a görög- és a világirodalomban, akinek szabad akarata van, tehát tud önállóan és úgy dönteni az istenek által generált szituációkban, ahogy akar, ahogy esetleg az isteneknek nem tetszik, ezért külön mozgatót kapott.

Olympos High School - Ivanics Tamás, Spiegl Anna, Szolár Tibor
Olympos High School - Ivanics Tamás, Spiegl Anna, Szolár Tibor

- A Színművészeti Egyetemen, a Vas utcában, de nem az Ódry Színpadon vagy a Padláson játsszátok az előadást.

- Így van. A Nádasdy-teremből indulunk, majd átmegyünk a Várkonyi-terembe, ki a folyosóra, be a lányvécébe, le az alagsorba, tehát a hely adottságait igyekszünk maximálisan kihasználni. Ez egy nagyon izgalmas kísérlet. Végigjárjuk Odüsszeusszal az utat, és így a néző aktívabb részese lehet a kalandoknak. Persze a közönség végül elfárad a hőssel együtt, de én szeretem ezt benne: közösen éljük meg a sodortatottságot.

- Jól értem, hogy ez egy mobil, bárhol előadható produkció?

- Szinte bárhol tudjuk játszani, mert nem kell hozzá egy darab reflektoron kívül más technikai eszköz, egyszerű iskolai padok alkotják a díszletet, viszont a jelmezekre és bábokra természetesen nagy gondot fordított Michac Gábor tervező. A próbafolyamat során is módosult a helyszínbeosztás, igyekeztünk racionalizálni, és lényegében épp ez eredményezi azt, hogy bárhová elmehetünk, akár egy, vagyis két gimnáziumi osztályteremben is működik az előadás.