Katalin

Baán László: "Sok hallgató már kolléga"

2012.02.14. 12:16

Programkereső

A Szépművészeti Múzeum munkatársait a Budapesti Kommunkációs és Üzleti Főiskola Arts and Business szakirányú továbbképzésének előadói és hallgatói között is megtaláljuk.

- Az Ön által oktatott tárgy a hazai és nemzetközi képzőművészeti közgyűjtemény rendszer felépítéséről illetve annak finanszírozásáról szól. Hogyan lehet ebben a témakörben gyakorlati tudást átadni?

- Igazából én előadásokat tartok, és emellett esetileg szoktunk fogadni a Szépművészeti Múzeumban egy-egy hallgatói csoportot Arts and Business témában. Az ilyen órák alkalmával interaktív módon tudhatnak meg többen a hallgatók az intézményi kapcsolatokról, és arról, milyen helyet foglal el ebben a rendszerben a Szépművészeti.

Baán László
Baán László

- A legizgalmasabb gyakorlati kérdés a magyar múzeumi intézményi rendszerrel kapcsolatban - amit nyilván a hallgatók is feltesznek majd -, hogy miként halad az új múzeum negyed kialakítása, illetve a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonása.

- Március elseje lesz a következő időpont, amikor jogi értelemben a két múzeum egységes intézménnyé válik, de még hosszú évekig, amíg az új múzeum negyed fel nem épül, a Nemzeti Galéria országos múzeumként működik tovább mostani helyén. Ugyanakkor az integrált múzeumi szervezetben a funkcionális osztályok összevonásra kerülnek. A gyakorlati változások során részben megváltozik majd a Nemzeti Galéria kiállításpolitikája is. Az állandó kiállításokat újra fogjuk gondolni, de az időszaki tárlatokban is jelentősebb szerepet szánunk a magyar művészet és az európai kontextus együttes bemutatásának.

- Aki a BKF képzésén részt vevő leendő művészeti menedzserek közül kortárs magyar képzőművészek útjának egyengetését tervezi, mit leshet el a Szépművészeti Múzeumban?

- A kortárs magyar képzőművészek ismertsége és elfogadottsága nemzetközileg jóval alacsonyabb, mint a környező országok művészeié. Az állami kultúrpolitika ezt nem helyezte fókuszába, a magyar galériás rendszer pedig gyenge, hiszen kicsi a piac és kevés a felhalmozott tőke. Van egyfajta elzárkózottság is az hazai intézményrendszerben, közülük kevesen építettek ki igazán mély és sokrétű nemzetközi kapcsolatrendszert. E téren mi a Szépművészeti Múzeumban az elmúlt évek során jelentősen előbbre léptünk, s az itt szerzett tapasztalataink és kapcsolatrendszerünk márciustól immár a magyar képzőművészet érdekképviseletét is szolgálhatja majd. Célunk az, hogy önálló kiállítással bejussunk a nyugati világ legfontosabb múzeumainak falai közé, ami az elmúlt évtizedekben nem történt meg.  

- Esetleg azt is megtudhatják előadásain a hallgatók, milyen stratégiával lehet üzletileg is nyereséges, népszerű, de szakmailag is vállalható kiállítást szervezni?

- Az órákon nagyon sok kérdést tesznek fel a hallgatók, és ha a kiállításszervezés érdekli őket, szívesen belemegyek jobban a témába. Üzletileg nyereséges kiállítást ma Magyarországon, ha az általános üzemeltetési költségeket is visszaosztjuk egy-egy kiállításra, szinte lehetetlen megszervezni. Vagy a nagyon olcsó, döntően saját anyagból létrejött tárlatok tartozhatnak ide, vagy éppen fordítva, a kiemelkedő ráfordítást igénylő sztárkiállítások, amelyek százezres közönséget tudnak vonzani. A nyereségesség kritériuma egy kiállításnál természetesen nincs összeütközésben azzal, hogy az egyben szakmai értelemben is minőségi tárlat legyen.

Baán László
Baán László

- Miért javasolták fiatal kolléganőjüknek, Bencze Boglárkának az Arts&Business képzés elvégzését?

- A múzeumban számos kolléga vesz részt valamilyen típusú továbbképzésen. A tudományos területen legtipikusabb a doktori fokozat megszerzése, de fontos, hogy azok is képzéseken vegyenek rész, akik funkcionális területen dolgoznak, és esetleg nem rendelkeznek a munkakörükhöz közvetlenül kapcsolódó diplomával. Ha valaki egy múzeumban dolgozik, jó, ha olyan képzésen vesz részt, ami múzeumi menedzsmentet is oktat.

- Segít ez a szak azoknak is, akik még csak most szeretnének a kulturális szférában elhelyezkedni?

- Ez a képzés nem a felsőoktatás általános meghosszabbítása, hanem inkább egy speciális szakmai továbbképzés. Ezért nyilván nem árt, ha már van saját tapasztalat, hiszen akkor a képzés során a közös csapatmunkához is többet tud hozzátenni.

- Ajánlanák más kulturális intézményeknek is, hogy írassák be munkatársaikat?

- Igen, hiszen a gyakorlati képzésen az diákok nem szakirodalmat olvasnak és mondanak vissza, hanem valós intézményi élményben és a mögöttes összefüggésrendszerek megismerésében lehet részük. Sok hallgató természetesen már kolléga, tehát valamelyik kulturális intézmény dolgozója, így ők alaptudásuk mellé szélesebb ismeretekre tehetnek szert. Valamennyi kulturális menedzsmenttel foglalkozó szakember számára hasznos lehet a képzés, hiszen elég sokrétű az oktatás szerkezete ahhoz, hogy mindenki tudjon profitálni belőle.

Tapasztalatairól megkérdeztük Baán László munkatársát, az Arts&Business képzésen végzős
Bencze Boglárkát is:

Bencze Boglárka
Bencze Boglárka

"Nemcsak tudással, de sokféle élménnyel is gazdagodtam a képzés másfél éve alatt. Alapvetően elméleti és gyakorlati képzésről van szó. Az elméleti része sem száraz és unalmas, hiszen amikor csak lehet az oktatók igyekeznek saját élményekkel, aktuális hazai és nemzetközi példákkal alátámasztani mondanivalójukat. Sok szakértővel találkozhattunk, akik már régóta dolgoznak a kulturális szférában. Különösen szerettem Nagy Bálint és Román Balázs marketing óráit. Emellett számos külső helyszínen járhattunk, ilyen volt például a Trafó, az A38 Hajó, a Művészetek Palotája és a Vígszínház. Tanulságosak és inspirálóak voltak azok a gyakorlati feladatok is, amikor csapatban dolgoztunk és magunknak kellett egy- egy projektet kitalálni. Az Arts&Business szakirányú továbbképzés elvégzésével egy olyan gyakorlatias "másoddiplomát" lehet szerezni, mely komoly előnyt jelent a szakirányú végzettséghez kötött állások, pályázatok elnyerésénél, valamint a megfelelő alapot és bemenetet ad MA (mesterszakos) tanulmányok megkezdéséhez!"

A képzés iránt érdeklődők számára 2012. február 17-én 15 órától bemutató órát tart Lőrinczy György, a Pentaton Koncertügynökség ügyvezetője. Helyszín: Pentaton Koncertügynökség, 1052 Budapest, Szervita tér 5. 35-ös kapucsengő. A részvétel ingyenes, de limitált (10 fő) és regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket 2012. február 16-án 16 óráig várják az info@artsandbusiness.hu email címen.

Az Arts & Business menedzser szakirányú továbbképzésre a jelentkezési határidő 2012. február 20.. További információk, GYIK, jelentkezés a BKF honlapján, illetve a képzést szervező Arts&Business Kft. weboldalán.