Sámuel, Hajna

A társulat, amely "nagyon opera"

2012.02.17. 13:46

Programkereső

Február 15-én a Nádor Teremben bemutatkozó koncertjével hivatalosan is megalakult a Moltopera Társulat: a frissen végzett és jelenlegi zeneakadémistákból álló operatársulat áriaesttel debütált.

Az egyik legnehezebb feladat a társulat legfiatalabb tagjára, az alig húszéves Göncz Renátára hárult, ugyanis a bemutatkozó koncertet ő nyitotta Mozart Don Giovannijából Zerlina áriájával. A nyitóária meghozta a várt hatást: nagyon jó volt ezt az áriát egy valóban fiatal, csillogó hangú lírai szoprán előadásában hallani - olyan hangon, amilyenre Mozart szánhatta ezt. A második fellépő Decsi András volt, lírai szoprán után egy lírai tenor. Ő Donizetti Szerelmi bájital című operájából Nemorino áriáját énekelte. Bár a társulat tenorja szintén nagyon fiatal, nagyon érett hangot hallhatunk, de ami még fontosabb: a színpadra lépéstől kezdve az utolsó hangig látszott, hallatszott, hogy a szívébe zárta a közönséget, s így a közönség is őt.

Moltopera Társulat - Sipos Marianna
Moltopera Társulat - Sipos Marianna

A társulat egyik szopránjának betegsége miatt a másik (koloratúr)szoprán, Sipos Marianna ugrott be s énekelte Verdi Szicíliai vecsernye című operájából Elena boleróját. Sipos Marianna igazi díva: az első pillanattól kezdve uralja a színpadot, előadásmódja letisztult, sallangoktól mentes, és éneklésében sem lehet hibát találni. (Az áriarész zárásaként ismét Sipos Marianna lépett színpadra, ezúttal Erkel Bánk bánjából a Tisza-parti jelenttel. Melinda áriája csodálatosan szép zene, de egyaránt igényel technikai felkészültséget és jó előadókészséget. Ez az ária Sipos Marianna előadásában bizony bepárásította a közönség szemét...)

A társulat basszbaritonja, a Szegeden tanuló Kiss András Verdi Attila című operájából Attila áriájával mutatkozott be. A konferanszié szavaiból kiderült, Kiss András célja "kősziklának" lenni a társulatban; megjegyzem, sikerül neki. Betegen lépett színpadra, de ebből alig-alig tűnt fel valami. Energikus, nagy hangmennyiséggel, hangterjedelemmel rendelkezik, és roppant szimpatikus mindent elsöprő, de mégsem túlzó magabiztossága. Kiss András mellett van még egy "kősziklája" a Moltoperának. Ő pedig nem más, mint az énekeseket zongorán kísérő Kulcsár Janka. Pregnánsan, pontosan játszik, és emellett van energiája odafigyelni az énekesek minden rezdülésére - nagyszerűen együttmuzsikál velük. Ilyen zongorajátékra lehet operatársulatot alapozni.

Moltopera Társulat: Dani Dávid és Ágoston László
Moltopera Társulat: Dani Dávid és Ágoston László

A társulat igazgatója, Ágoston László is színpadra lépett. Tán sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehet ez, de a kritikus szemmel vizsgálódókat biztosíthatom: az igazgatónak énekesként is tökéletesen helye van a társulatban. Gianni Schicchi áriáját nemcsak énekelte, hanem elő is adta. Az előadást hangsúlyoznom kell, ugyanis ebben az egyetlen áriában is olyan alakítást nyújtott, amely képzett és gyakorló prózai színészeknek dicsőségére válna.

Az esten egy igencsak meghökkentő jelenséggel is találkozhatott a hallgatóság. A jelenség neve Dani Dávid, ő a társulat basszistája. Több mint kétméteres magasságával nem tudja nem magára vonni a figyelmet. Verdi Simon Boccanegrájából Fiesco áriáját előadva kiderült, hogy szálfatermetéhez ígéretes hang is párosul, mely legjobban a nagyoktávban érvényesül, ebben a mély lágéban egészen kivételesen szól erőteljes, telt basszusa. Igen nehezen kezelhető hangja ellenére nagyon átélten, meglepő finomsággal énekel.

A második rész különleges csemegét tartogatott: a társulat részleteket adott elő a Don Giovanniból. Három "skicc" került bemutatásra: elsőként Don Giovanni (Ágoston László) és Zerlina (Göncz Renáta) duettje, a La ci darem la mano - elbűvölően naiv Zerlinával, hódító Don Giovannival. A második jelenet a Statua gentilissima kezdetű volt, vagyis a kőszobor meghívása. Ebben jelenetben mutatkozott be Leporellóként Gradsach Zoltán, aki betegsége miatt áriát nem tudott vállalni, ám a jelenetekből kivette a részét. Színpadi játéka zseniális, él, mozog, ötletel a színpadon és gyönyörű csengésű baritonjával lehengerli a közönséget. A harmadik jelenet pedig az opera első jelenete volt, itt Donna Anna szerepében Sipos Marianna, a Kormányzó szerepében pedig Dani Dávid énekelt. Donna Anna és Don Giovanni harca nagyon élethű rendezésben valósult meg, nem volt egy másodpercnyi egy helyben toporgás sem, a Kormányzó és Don Giovanni vívójelenete viszont kicsit esetlen volt. Összességében viszont mindhárom jelenetben látszott, hogy az énekesek nagyon is élvezik a színpadi játékot, előadásukban az opera nemcsak zenei a műfaj, hanem igazi színházi előadássá válik.

Moltopera Társulat
Moltopera Társulat

A Moltoperának vannak hibái. Az énekesek közt még van jó pár éretlen hang, vannak, akiknek még sok képzésre van szükségük. Van olyan is, aki a profizmus minden pozitív jelzőjét magán viseli. Ám a történet így kerek, kiválóságaival és hibáival együttvéve. Ami viszont a legnagyobb hatást teszi a közönségre, hogy - a profi világban szinte egyedülállóan - látszik rajtuk, imádják, amit csinálnak. Így érdemes komolyzenét csinálni, így érdemes operát énekelni.