Olivér

Miért lett drágább a fizetős képzés a Táncművészeti Főiskolán?

2012.03.09. 17:30

Programkereső

Hatvan állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési helyre hirdethetett felvételit az intézmény a 2012-13-as tanévre.

A Táncművészeti Főiskola számára a fenntartó Nemzeti Erőforrás Minisztérium nehezen teljesíthető bevételi kötelezettséget írt elő. A költségtérítéses képzéseknél, bár a főiskola olcsóbban is képes lenne megoldani, 300 ezer forintban határozta meg a díj alsó határát. "A 60-as keretszámmal alapjában véve elégedettek vagyunk, elosztását a klasszikus balett és néptánc szakirányú képzés között, mi határozhatjuk meg. A divattánc szakon viszont nem indíthatunk új osztályt - mondta Szakály György, a főiskola rektora. Bár a kortárs tánc eredményeit is naprakészen alkalmazzák, a klasszikus balett tanulmányok élveznek prioritást a művészképzésben. "A klasszikus hagyomány olyan kincs, amit úgy kell megőriznünk, ahogy létrejött, ezt azután mindenféle új technika kiegészítheti" - mutatott rá a rektor.

Diótörő - Virágkeringő - Magyar Táncművészeti Főiskola
Diótörő - Virágkeringő - Magyar Táncművészeti Főiskola

A főiskolán sajátos a struktúra, aki még a gimnázium harmadik osztályába jár, a szakmai tanulmányokban már főiskolai növendék. "Ezért is tartom fontosnak, hogy az állami finanszírozású helyekre balett és néptáncos növendékek kerüljenek, mert egy 17 éves gyerektől és családjától nem várható el, hogy tanévenként 1,2 millió forintot előteremtsen tandíjra" - fűzte hozzá a rektor, hozzátéve, hogy aligha teljesíthető bevételi kötelezettséget írt elő számukra a fenntartó NEFMI, amikor 300 ezer forintos alsó határon határozta meg a félévenkénti költségtérítést, például a tánctanár mesterszakon.

Holott a főiskola tavaly 195-216 ezer forintos költséggel indított ilyen képzést, így is sokan kértek részletfizetést. "Több táncpedagógus (koreográfus) munka mellett, estin végzi a tanulmányokat, kevesebb óraszámmal - tehát olcsóbban - is komplett az elvégzendő anyag". A rektor úgy véli, nagyon fontos kulturális kérdés, hogy a jövő táncpedagógusai újratermelődjenek, az alsó és középfokon országszerte legyenek jó tanárok. A bevételi kötelezettség miatt is aggódik Szakály György: "Azt mondta a fenntartó, vegyünk fel még több külföldi, fizetős hallgatót. Idén végez egy csak külföldi növendékekből álló osztály. Tizenkét termünk van, több külföldi diákot egyszerűen nem tudok hová tenni".

Rosszul érinti a főiskolát, hogy az oktatók minősítésénél a művészeti díjak már nem számítanak. "Statisztikailag 27 minősített pedagógust veszítettünk így, és ez sajnos a finanszírozásunkra is hat. Szerintem ugyan a Kossuth-díjas Kún Zsuzsa lábfeje is többet ér, mint sokak teljes életműve. Táncolt, és nem volt ideje egyetemre járni".

Egyébként több tanáruk is a Színház és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója: például Solymosi Tamás, Macher Szilárd, Gaál Mariann és Major Rita. Mint a rektor elmondta, egyelőre itt írtak ki olyan témákat és adtak hozzá témavezetőt, amelyhez csatlakozhattak. A Zeneakadémia - noha a zene és a tánc összefüggése evidens lehetne - eddig még nem tett közzé ilyen lehetőséget. Ketten - Molnár Márta és Zsámboki Marcell - a marosvásárhelyi egyetemen találtak témavezetőt - fűzte hozzá a rektor.

A főiskola honlapján közzétették: "A Kormány 2/2012. (I.20.) számú rendelete értelmében az a hallgató, aki állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre nyer felvételt, a Magyar Állammal kötendő hallgatói szerződés szerint főszabályként  köteles az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál munkaviszonyt létesíteni, fenntartani, vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni".

Szakály György
Szakály György

Szakály György erről megjegyezte, hogy a növendékek 9 éven át éjjel-nappal tanulnak, rendkívüli fizikai megterhelés mellett. Van, aki 15-20 év után fizikailag nem képes pódiumra menni. Az úgynevezett művésznyugdíj 50-90 táncost érintene, nem valószínű, hogy folyósítása érdemben befolyásolná az államháztartás helyzetét, tekintettel arra, hogy a legtöbbjénél a 100 ezer Ft-ot sem érte el az összeg. A megszüntetés, illetve ellátássá változtatás azonban különös helyzetet teremtett.

Van, aki nyugdíjasként nem tud dolgozni, aki azonban tud, az nem kereshet a minimálbér 18-szorosánál többet egy évben. "A mi főiskolai tanáraink fizetési átlaga 110 ezer Ft körül van. Ez most már nemcsak méltatlan, de tarthatatlan is! Jövőre a közoktatásban egy pedagógus 400 ezret várhat. Hangsúlyozom, nem az ő javadalmazásukat sokallom".

Szakály György hozzátette: "Értem a kormányzati szándékot, de a bevezetést módját nem tartom korrektnek. A hajdani NDK-ban egyik orosz kollégám büszkélkedett egy általa készített intarziás asztalkával. Ott ugyanis 15 év aktív táncolás után két évig fizette a színház, hogy valaki valamilyen szakmát tanuljon. A német színházakban ma is három állást kell fölajánlani a színpadtól elköszönő művésznek: lehet ügyelő, sminkes, könyvtáros. Mi igyekszünk arra nevelni a növendékeket, hogy már most készüljenek föl: több lábon kell állniuk".