Katalin

Gloviczki Zoltán: "Az iskolák hétköznapjaiban semmi sem változik"

2012.10.23. 12:03

Programkereső

A helyettes államtitkár a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, valamint a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete közös tanévnyitó konferenciáján azt is elmondta, mivel váltható ki a mindennapi tornaóra, bent kell-e tölteniük több órát az intézményben a zenepedagógusoknak, és hogy mi lesz a délutáni művészeti órákkal, az egységes iskolákkal.

Fenntartásaink - ezt a címet viselte dr. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár (a szakpolitikus október 18-án benyújtotta lemondását, ám a kormányzat azt nem fogadta el - a szerk.) nyitó előadása a művészetpedagógusok tanévnyitó konferenciáján. Köszöntve a résztvevőket, s azzal kezdte előadását, hogy feltűnően hasonló dolgokról beszél majd, mint tavaly, és megtiszteltetésnek tartja, hogy a jelenlévők még hisznek abban, amit elmond. Hatalmas struktúrát mozgatunk - mondta - s nagyon sok problémával járó átalakítási folyamatokról van szó. De hozzátette azt is, hogy az előző közoktatási törvény 15-20 évig működött, és csak most vettek észre benne elképesztő hibákat...

Dr. Gloviczki Zoltán
Dr. Gloviczki Zoltán

Arról is beszélt, hogy bár 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett a Nemzeti köznevelési törvény, ennek a legvitatottabb elemei ebben a tanévben még nem jelennek meg. Ami lényeges lehet a pedagógusok szempontjából, hogy fontos a helyi pedagógiai program felülvizsgálata, a helyi tanterv. Szintén lényeges, hogy ősztől a mindennapi testnevelés is része a tanmenetnek. A helyettes államtitkár azt is hozzáfűzte, ez nem csupán két plusz tornaórát jelent, hanem az akut helyzetre válaszoló, az oktatás világán túlmutató jelenségről van szó, és fontos, hogy mindezzel egy kialakult problémára kívántak válaszolni. Viszont a művészeti oktatás szempontjából érdekes lehet, hogy a 3+2 kötelező testnevelésóra kiváltható a tánc minden ágával, hiszen mozgásról van szó. S ez nem szakkör, hanem rendes tanóra.

Nem lépnek még életbe szeptemberben a munkaidővel, bérrel, kapcsolatos rendelkezések, csak 2013. szeptember 1-jétől (2012. szeptember 5-i állapot szerint - mint a Fidelio is megírta, a bevezetés időpontját azóta lebegteti a kormány - a szerk.) , ahogy mindenféle csoportlétszámot is a következő tanévtől számítanak. A tartalmi szabályozás, a NAT is 2013-tól él. Szintén lényeges, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű meghatározás is ettől kezdve változik, azért, mert eddig ennek a kritériumai más-más jogszabályban három különböző módon voltak megadva, jövő őszre azonban megszületik az új definíció. De tartalmi változások is várhatóak, mert át kell gondolni a hátrányos helyzet pontos jelentését.

A művészetpedagógusok számára is lényeges, hogy jövő szeptembertől kis településeken 8 szülő kérésére iskola indul. Tanév közben is akadnak lényeges változások, hiszen 2013. januárjától lép életbe az állami feladatvállalás megjelenése. A törvényben változik az intézményvezetők kinevezésnek a módja is, ez azonban nem új igazgatókat jelent. Az átalakuló szakszolgálati ellátást január 1-től szabályozza az átalakítás. Dr. Gloviczki Zoltán azonban hangsúlyozta, hogy nem az utolsó ítéletre készülnek. Nem akarnak mindent az utolsó részletig megszabni a művészetpedagógusoknak, a szakmai szervezeteké a javaslattételi lehetőség.

A helyettes államtitkár ismét elmondta, a törvényben vannak olyan hibák, amelyeket nem vettek észre, de az MZMSZ elnöke, Ember Csaba számos apróságot jelzett már náluk. Hozzátette azt is, hogy az előző törvény összes elírásának, tévedésének az előző húsz év alatt sem értek a végére, s együtt is éltek számos tévedéssel. Fontos kérdésként említette még azt is, hogy a művészeti iskolák esetében nincs megszabva a konkrét térítési díj. Az új törvény nem szájbarágós, nő az iskolák felelőssége, hiszen csak a keretet határozzák meg. Hangsúlyozta, nagyon jó a kapcsolat, az együttműködés a zenepedagógusokat képviselő szervezetekkel, és közös hadjáratot folytattak azért, hogy a művészeti szakképzés az országos szakképzési jegyzékbe külön kategóriába kerüljön, s nagyon örülnek annak, hogy ezt sikerült elérniük.

Dr. Gloviczki Zoltán kiemelte azt is, hogy két éve beszélt arról, hogy lesz életpálya modell, lesz rá pénz, nem fog szétesni a köznevelés rendszere, és a pedagógusok nem fognak rettegve iskolába járni. Az idő őt igazolja. Elmondta, tudja, hogy a művészeti pedagógusok aggódnak amiatt, hogy a változások miatt folyamatosan bent kell tartózkodniuk majd az iskolában. Nem kell - mondta - gyakorolhatnak otthon az intézményvezetővel történt megállapodás alapján. S miután16 óráig az iskola köteles elfoglaltságot biztosítani a gyerekek számára, így a tanárok attól is tartanak, hogy nem idő a művészeti órákra. A törvény arról szól, hogy a gyerek ne az utcán legyen, viszont jogszabályellenes, ha a művészetoktató tanárokat nem engedi be. Fontos, hogy zenéljenek a gyerekek.

Beszélt arról is, hogy az idei tanévben megjelenik az állami szerepvállalás, s nemcsak állami iskolák lesznek, hanem magániskolák is. Az összes magyar pedagógus bérét az állam fogja finanszírozni. Normatíva helyett pedagógusbéreket biztosítanak 2013. január 1-jétől. Az alap több lesz, mint eddig, ez azonban nem lesz összefüggésben semmiféle tanár létszámmal. A helyettes államtitkár azt mondta, a helyi érdekek érvényben maradnak. S hangsúlyozta, hogy a működtetést helyi erőből is lehet finanszírozni, az önkormányzatok is fizethetik a villanyszámlát, ha akarják. S kiderült, az önkormányzatok nem adják könnyen az iskoláikat, részt kívánnak venni a működtetésben. Mindebből az következik, hogyha ellehetetlenül egy-egy intézmény, akkor az állam vállalja a felelősséget, és az állam felel a szakmai irányításért is. Ha az eszközjegyzék hiányos, akkor a beszerzésével az államnak kell foglalkoznia.

A szakpolitikus arról is beszámolt, hogy 2013-ban a GDP 10 %-át fordítják oktatásra, akárcsak Klebelsberg Kunó idejében. A vallás-és közoktatásügyi miniszterről elnevezett Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ szeptemberben kezdte meg működését, jelenleg a szervezetben ketten dolgoznak, s a központ betöltendő állásaira szakmai pályázatokat írnak majd ki. A helyettes államtitkár elmondta, nem volt könnyű ebben az új struktúrában megoldani az iskola egységét. Hiszen a rendszerben az intézmények nem lesznek önálló költségvetési szervek, azért, mert gazdálkodásuk részben az államhoz, részben az önkormányzathoz tartozik. Az önálló jogi státuszuk azonban megmarad. Viszont az intézményvezető jogkörébe nem tartozik bele a kinevezés, a felmentés, ezt a Klebelsberg Központ intézi, szigorúan az intézményvezető kérésére. Említette azt is, hogy folyik az országos felmérés előkészítése is.

Dr. Gloviczki Zoltánhoz több kérdés is érkezett a pedagógusoktól, ezek között szerepelt az is, hogy mi történik kistérségi társulásokkal, a többcélú intézményekkel. Elmondta, afelé tart a trend, hogy ezeket szétszedjék, erre az ősszel születik törvény. Összegzésként azonban elmondta azt is, a különböző törvényi, jogszabályi változások ellenére az iskolák hétköznapjaiban semmi sem változik.

S hogy mennyire fontosak a művészeti iskolák azt talán az is bizonyítja, hogy dr. Gloviczki Zoltán beszédét követően az MZMSZ elnöke, Ember Csaba még elmondta azt is, európai örökséggé szeretnék nyilváníttatni a magyar zeneoktatás rendszerét.

Az írás eredetileg a Parlando 2012/4-es számában jelent meg.