Kelemen, Klementina

Mit kell tudni a megújuló zenetanárképzésről?

2013.01.06. 18:00

Programkereső

A fizetős egyetemi tanulmányok és a szűkített keretszámok rémét megúszta az átlagosnál is magasabb tandíjakkal működő zenei felsőoktatás, változások azonban lesznek bőven. A zenetanárképzés új rendszerében dr. Duffek Mihály segített eligazodni.

A 2012. decemberét meghatározó oktatáspolitikai viták elcsendesedését követően néhány napja bizonyos, hogy csak néhány népszerű, főként gazdaságtudományi képzésben nem hirdetnek meg állami ösztöndíjas helyeket, továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények a 2013. évi általános felvételi eljárás során kizárólag teljes magyar állami ösztöndíjas képzéseket, illetve önköltséges képzéseket hirdethetnek majd meg. A legdrágább szakok közé tartozó, félévenként háromszázezer-egymillió forintot kóstáló zenei képzéseket kínáló intézmények felől a viharfelhők tehát elvonultak: jelen állapot szerint nem lesz a művészeti felsőoktatásban sem (a korábbiaknál is szűkebb) létszámlimit, és maradnak a teljes egészében államilag finanszírozott képzések is. A ponthatárok  tekintetében a 2012-es adatokat lehet irányadónak tekinteni, ami pedig a keretszámokat illeti: a debreceni, illetve a szegedi egyetemek művészeti képzési terülein 80-80 új hallgatót, Győrben és Miskolcon 50 elsőévest várnak,  a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 329 nappali művészi, és 108 tanári helyet hirdethettek meg (a PTE Művészeti Karán a más művészeti ágakkal együtt szintén csaknem félszáz helyet mutatnak a felvi.hu táblázatai). Az egyetemek különböző felépítése miatt ezek a keretszámok nem pontosan ugyanarra vonatkoznak: a zenetanári szakok ugyanis korábban és a jövőben sem a művészképzéshez számítanak.

Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar
Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar

A zenei felsőoktatás legaktuálisabb témája jelenleg más okból is a  tanárképzés: a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetik a 4+1 illetve 5+1 éves tanárszakokat. A bolognai szisztémához képest visszalépésnek tűnhet az osztatlan, a régi főiskolai-egyetemi szintek megkülönböztetéshez hasonló rendszer, és a kissé kaotikusnak tűnő párhuzamosságokat sem éppen könnyű átlátni. Megpróbáljuk példával szemléltetni a lehetőségeket: ha egy hangszeres középfokon szeretne tanítani, akkor továbbra is a bolognai rendszerrel bevezetett alapképzést, művész mesterképzést,v alamint az erre épülő egyéves, 60 kredites - tartalmában megújuló - zeneművésztanári mesterszakot kell elvégeznie. Ha azonban csak alapfokon kíván tanítani, akkor az új, egyszakos, osztatlan, 4+1 éves hangszeres képzést kell választania, melyben a plusz egy év az iskolákban végzett szakmai gyakorlatot takarja. Hasonlóan osztatlan, de 5+1 éves képzés az elméleti jellegű - ilyenek az ének-zene, kóruskarnagy, zeneelmélet, egyházzene -, valamint a népzenei tanárszakokon indul. A képzés utolsó éve itt is összefüggő iskolai gyakorlatot jelent. A felmenő rendszer miatt átmenetileg a "régi", azaz az alapfokon tanításhoz alkalmas képesítést adó négy féléves tanári mesterszakok is megmaradnak, ezekre a BA tanulmányaikat 2013-ban befejező (vagy már BA diplomával rendelkező) hallgatók jelentkezhetnek, legkésőbb 2016-ig.

A zenetanárképzés "rendszerváltozásáról" dr. Duffek Mihályt, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánját kérdeztük, aki a bolognai rendszer bevezetése óta a zenei felsőoktatás szakértőjeként, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Művészeti Szakbizottságának társelnökeként egyike azoknak, akik a legjobban ismerik az újdonságokat.

- Alig néhány évvel a bolognai rendszer bevezetése után alapjaiban változik meg a zenetanárképzés rendszere. Miért volt szükség a beavatkozásra, és miért most érett meg a helyzet rá?

- A többciklusú bolognai rendszer is ismer osztatlan képzést, amely mesterszintű oklevelet ad, így lesz ez a zenetanárképzésben is. A beavatkozásra azért került sor, mert a hazai tanárképzés egésze komoly működési zavarokat produkált. Ezért nagyrészt nem maga a rendszer, hanem számos megvalósítási hiba okolható. A zenetanárképzésben a többciklusú rendszer helyszínenként is másképpen működött az országban: másként a Zeneakadémián és másként a vidéki egyetemekhez integrálódott zenetanárképző intézetek, zeneművészeti karok esetében. Az utóbbi képző helyszíneken az egységes tanár szakot 2006-ban akkreditáló egyetemek nem számoltak az egy évvel később, 2007-ben induló zenei tanárképzés jelentős pedagógiai specifikumaival, így az akkreditált tanárképzési program nem igazodott a művészeti tanárképzés tehetségfejlesztési sajátosságaihoz. Ez kemény konfliktusokhoz vezetett, de még egy nyomós ok áll a háttérben: az osztatlan képzés az osztottnál sokkal alkalmasabb a pedagogikum időbeli szétterítésére a képzés alatt, jobban lehet igazítani, szinkronizálni a pedagógiai képességfejlesztést a zenei képességfejlesztés programjához. Ez indokolta végülis azt, hogy a zenetanárképzés a közismereti tanárképzéshez hasonlóan 4+1 éves, osztatlan tanárképzéssé alakul. Az egyéves összefüggő, iskolai tanítási gyakorlat azonban a bolognai szerkezet pozitív "hozadéka", ilyen előtte a zenetanárképzésben sosem volt.

dr. Duffek Mihály
dr. Duffek Mihály

- Az osztott rendszer egyik legfőbb vívmánya, hogy 3 év egyetemi képzés után választási lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy a tanár- vagy a művészképzésben kívánják-e folytatni tanulmányaikat. Miért előnyösebb ehhez képest az osztatlan képzés a tanárképzésben?

- A művészi, hangszeres zenei képességfejlesztési folyamathoz így jobban tudjuk társítani a tanári képességek időarányos fejlesztését: a mai mesterszakba sűrített pedagogikum a kialakítandó, osztatlan szerkezetben nem okoz akadályt az igényes zenei gyakorlás mindennapi mennyiségének, koncentráltságának tekintetében. De más válasz is megfogalmazható: az évtizedeken át eredményes és külföldi mércével mérve is magas színvonalú magyar zenei felsőoktatás rendszere kiválóan megfelelt a zenei tehetségfejlesztés természetes folyamatának. A bolognai rendszer osztott szerkezete a hallgatói mobilitás növekedését célozta, és ez a mobilitás meg is kezdődött. A rendszer valóban hordozott intézményi szempontból kockázatos elemet: fennállt a "veszélye", hogy egy alapképzést befejező hallgató elhagyva intézményét, valóban máshová megy mesterképzésre, így a legtehetségesebbeket esetleg elveszíti a képző intézmény. Ez ugyanakkor minőségbiztosítási kényszert jelentett és jelent a képzést végző intézményekkel szemben.

- Ön szerint szerencsés az alapfokon illetve középfokon oktatásra jogosító tanárképzés éles elválasztása? Maradt egyáltalán átjárhatóság a 4+1-es és a 3+2+1-es képzések között?

- Hitem szerint a kisgyermeket és a serdülőket képző tanárnak két különböző "emberfajta" tanítására kell felkészülnie szakmai, kommunikációs és pedagógiai megfontolásból egyaránt. A serdülőt tanító, a szakközépiskolában tanítványát pályára állító tanár művészi, előadói kvalitásainak fokozottan magas színvonalúnak kell lennie, hiszen ő maga is művészi példakép minden habitusával együtt. Ő egy olyan iskolában tanít, amely már a pályára készít fel, míg az alapfokú zenei intézményekben a funkció szélesebb: nem minden zeneiskolás választja majd a zenei pályát... Ne felejtsük el, a középfokra képzett tanárnak lesz és ma is van lehetősége alapfokon tanítani. A kérdés második fele valóban izgalmas: van néhány hónapunk arra, hogy a 2013-ban első évre felvett hallgatók előtt világos szerkezet jelenjen meg a képzésben, beleértve az átjárhatóság konkrét szakmai követelményrendszerét. Egy szempont mindenek felett áll: a rendszerbe érkező hallgatót egyéni, valóban testreszabott tehetségfejlesztéssel kell oklevélhez, képesítéshez juttatni, azaz lehetővé kell tennünk számára a mozgást a rendszerben és a versenyképes diploma megszerzését.

Zeneóra Pécsett
Zeneóra Pécsett

- Hogyan fog felépülni az egy év szakmai gyakorlat? Zeneiskolákban illetőleg énekórákon fognak részt venni a tanárjelöltek? Ha egy nyelv- vagy matematikatanárnak elég néhány hetes iskolai gyakorlat, akkor a zenetanároknak miért van szükségük ennek sokszorosára?

- A korábbi válaszokban használtuk a tehetségfejlesztés, vagy a képességfejlesztés fogalmát, amely testreszabottan működik. Az ifjú tanárjelöltnek a tanítványok képességfejlesztési folyamatában nagyon előnyös egy hosszabb periódust látni, végigcsinálni, természetesen hozzáértő szakmai irányítással. Egy teljes éves részvétel az iskolai munkában a hallgató számára modellezi a teljes tanév ciklusának aktuális feladatait is, egyfajta kerek, ha nem is befejezett egység, amely hosszánál fogva lehetőséget ad a tanárjelölt számára az eredményes képességfejlesztő munkára és az eredmények regisztrálására. A zenei képességfejlesztés komplexitása időigényes munkát követel. A tanítás és hospitálás mellett a tanárjelöltek megismerik a vizsgáztatás feladatát, az iskolán belüli (pl. koncertek) és kívüli gyermekprogramok szervezési gyakorlatát, stb. Tapasztalataikat ugyancsak hozzáértő szakmai irányítással beszélik meg, problémáikat külön e célból megtartott szemináriumokon vitatják meg, s keresik a megoldásokat. Ez a folyamat nem hasonlítható össze a közismereti tanítás ismeretközlő életformájával.

- Említette a vidéki karok speciális helyzetét: a tudományegyetembe beolvadt zenei intézetek a tanárképzés során az ott meglévő pedagógiai és pszichológiai tanszékekre támaszkodhattak - miért nem váltak be a tanárképzés moduljai a zenetanárképzésben?

- Álljon itt néhány konkrét szakmai érv: az egységes tanárképzés koncepciója nem húzott éles határt az alsófokú tanárképzés és a középfokra felkészítő művésztanárképzés között. Valójában csak az intézmények jól felfogott érdeke volt az, hogy válasszák el a két szintet egymástól, hiszen ha nem ezt teszik, akkor a saját hallgatói utánpótlásukat tanító zeneművészeti szakközépiskolai tanárok nívóját gyengítik, így magát az utánpótlást is. A másik nyomós érv, hogy az egyébként nagy kvalitású pedagógia pszichológia professzorok, oktatók a közismereti oktatás csoportos (osztályközösségekben megjelenő) tanításához szükséges ismeretek átadására rendezkedtek be, hiszen az akkreditált tanár szak ezen a bázison jött létre, miközben a zenetanár  hallgatók a közismereti oktatás pedagógiai vonatkozásai helyett az egyéni képességfejlesztés sajátosságain alapuló pedagógiai ismereteire kíváncsiak, hiszen tanári munkájukat ez a körülmény minden részletében döntően meghatározza. Az egyes képző helyek konfliktusai vagy toleráns megegyezései attól függtek, hogy részben mennyire voltak rugalmasak a partnerek, részben pedig attól, hogy bizonyos presztízs okok miatt az álláspontok megmerevedtek. Megjegyezzük, az osztatlan tanárképzésben továbbra is ugyanez a pedagógiai-pszichológiai potenciál fog rendelkezésre állni az egyetemeken...


Az új rendszerrel kapcsolatos várakozásairól megkérdeztük a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorát is, különös tekintettel arra, hogy az alapfokú tanárképzés a bolognai rendszer bevezetése előtt is a Zeneakadémia részeként, de mégis attól szinte teljesen függetlenül folyt a Semmelweis utcai Budapesti Tanárképző Intézetben.  

dr. Batta András
dr. Batta András

Dr. Batta András  így fogyalmazott: "Valóban kissé bonyolult lett a szisztéma, de a korábbi sem volt hibátlan. Az új rendszer a vidéki egyetemek zenei karaival folytatott hosszas tárgyalások után alakult ki. A tanárképzés rendszere mindazonáltal egységesen vonatkozik a Zeneakadémiára, és a volt vidéki tagozatokra, ezért fontos volt, hogy közös nevezőre jussunk velük, annak ellenére, hogy Debrecenben, Győrött, Miskolcon vagy Szegeden a képzés profilja és színvonala nyilvánvalóan más. De Budapestről sem tűnhet el a zenetanárképzés, és az sem kívántuk, hogy a Zeneakadémia újra ketté legyen szakítva, hiszen a félig-meddig különálló tanárképző intézet számos párhuzamosságot és feszültségforrást kódolt a rendszerbe. Az alap- és a felsőbb fokú zenetanárképzés elkülönítése a magyar zeneoktatás - szerintem egyébként nem rossz - sajátossága, hiszen a zeneművészeti szakközépiskolákban oktató tanárok esetében elengedhetetlen a lehető legmagasabb szintű hangszerjáték és művészi felkészültség. Az elméleti szakok miatt is fontos az egységes szerkezet, hiszen például egyházzenei képzés például csak a Zeneakadémián indul, azaz egyházzene-tanárokat máshol nem lehetne képezni. Az már más kérdés, hogy milyen arányban kell foglalkozzon a Zeneakadémia alsó fokú tanárképzéssel, hiszen a Zeneakadémia elsődleges célja mindig is a magas szintű művész- és zenetudósképzés volt."

A 2012. december 31-én közzétett alap- és mesterképzések listáját, valamint a költségtérítések mértékét ide kattintva lehet intézményenként tanulmányozni. (A tanári osztatlan mesterképzéseket a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítésében hirdetik majd meg a felsőoktatási intézmények, ugyanis az akkreditációs eljárások ezen képzések esetében januárban fejeződnek be.) A felsőfokú művészetoktatás aktuális kérdéseire és esetleges változásaira terveink szerint még a felvételi jelentkezési határidőt megelőzően visszatérünk!