Nándor

Schilling Árpád: "Játék nélkül nincs aktivizálás"

2013.03.13. 18:00

Programkereső

Az április 6-án immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Arts&Business nemzetközi konferencián Schilling Árpád, a Krétakör alapítója, az esemény visszatérő vendége és szereplője a kreativitás értelmezése, jelentősége és fejleszthetősége témában tart előadást. INTERJÚ

- A Krétakör társulatát 1995 és 2008 között a legismertebb hazai független színházi társulatként tartották számon itthon és külföldön, és ma is a nemzetközileg legsikeresebb hazai előadóművészeti szervezetek közé tartozik. Mi a Krétakör sikeres menedzsmentjének a titka?

- Az innováció.

- Honnan kapta az inspirációt a 2008 után átalakult Krétakör programjának kidolgozásához?

- 2008-ban már teljesen egyértelműen látszott, hogy Magyarország lejtőn van. Nem a gazdasági válság, hanem a társadalom mentális állapota miatt. Az ország belülről esett szét, mert szétesett a struktúrája. Sem a demokratikus, sem a szakmai protokoll, sem a szolidaritás, sem az érdekképviselet nem működött már megfelelően. Még annyira sem, mint 1990 és 2000 között. Úgy éreztem, hogy ezek között a körülmények között nem elégséges a rohadás képeivel szórakoztatni az egyre deprimáltabb értelmiséget. Bár még nem tudtam pontosan merre, de mindenképpen ki akartam lépni a "bujtogató" kényelmes szerepéből. Nagyobb felelősséget akartam vállalni a közösség ügyeiben. Ennyit tudtam, ez inspirált.

Schilling Árpád
Schilling Árpád

- Egy kampányfilmben azt mondta, a kreativitás nem művészi hajlam kérdése, hanem az emberi élet minőségének alapvető tényezője. Miért van szüksége egy társadalomnak kreativitásra?

- Elsősorban az egyénnek van szüksége kreativitásra. Azért, mert különben felemészti a mindannyiunkban ott bujkáló önsajnálat. A kreativitást nem tanuljunk, legfeljebb elfelejtjük, ha nem engedik, hogy éljünk vele, ha nem engedik, hogy magunk oldhassuk meg a problémáinkat. Társadalmi szinten a kreativitás hiányát könnyebb észrevenni, mint annak létezését. Magyarország ma arról híres, hogy sorra dőlnek be a polgárok vállalkozásai. Ez baj. Mert vagy arról van szó, hogy a magyar emberek nem elég kreatívak, vagy arról, hogy a környezet nem megfelelő a kreatív emberek számára. Roppant sajnálatosnak tartom, hogy miközben a kormányunk immáron harmadik éve hirdeti kreatívabbnál kreatívabb megoldásait, maguk a polgárok kénytelenek fülüket-farkukat behúzva igazodni. Szerintem nem az a kérdés, hogy miért van szüksége egy társadalomnak a kreativitásra, hanem, az, hogy kinek jó az, ha egy társadalom önsajnálatba menekül.

- Tavaly év elején Szünet nélkül! - a magyar kultúra érdekében címmel rendeztek konferenciát a magyar színházi alkotók számára, ahol a magyar lakosság legalább felére jellemző passzivitásra hívta fel a figyelmet. Miért lehet veszélyes a kulturális inaktivitás?

- Nem csak a színházi alkotók számára szerveztük a konferenciát, hanem a teljes kulturális szcéna számára. Ahhoz, hogy megértsük, miben áll a veszély, tisztáznunk kell, mit értünk kultúra alatt. Nem csak a művészetet, hanem minden olyan közösségi aktivitást, amelyben az emberek kreatívan és konstruktívan viszonyulnak egymáshoz és a problémáikhoz. A kultúránk része az például, hogy felismerjük-e, segítettek nekünk, és ezért kifejezzük-e a hálánkat. Vagy nem. Magyarországra leginkább az jellemző, hogy az emberek nem szívesen mondják ki azt a szót, hogy "köszönöm". Ez például az egyik első lépése a kulturális inaktivitásnak.

- Ön szerint kinek a dolga az aktivizálás és ez hogyan érhető el?

- Ahogy az egyén joga a szabadság, úgy az egyén felelőssége a közösségi aktivitás is. Ebből a kettőből természetesen csak az első szabályozható jogi eszközökkel egy demokratikus országban, ugyanakkor jó, ha tudatosítjuk, hogy nem végtelenek a lehetőségeink. A tudatosítás eszköze az oktatás. De csak az élményszerű pedagógia képes valóban átélhetővé tenni ezeket a tapasztalatokat. Az ember veleszületett kreativitásából következik, hogy csak azt teszi valóságosan magáévá, amit maga tapasztal, amit maga is átél, kipróbál. Játék nélkül nincs aktivizálás.

Schilling Árpád - Színházcsinálók
Schilling Árpád - Színházcsinálók

- Milyen eszközökkel tudja segíteni a Krétakör, hogy a lakosság kreatív életet éljen?

- A művészet teljes eszköztárával, különböző területekről érkező együttműködő partnerekkel, síppal, dobbal, nádihegedűvel.

- A konferencián egy független innovációs központ létrehozását sürgette, melyhez 1000 eurót letétbe helyezett egy számlán. Hol tart most ez a kezdeményezés?

- Összegyűlt annyi pénz, hogy kiírhassunk végre egy pályázatot egy kutató, vagy kutatócsoport számára, aki, vagy amely a Magyarországon már létező, működő jó gyakorlatokat gyűjtené és csoportosítaná. A cél az, hogy lássuk, milyen szervezetek és intézmények találhatók nálunk, amelyek komolyan veszik a közösségi aktivitást. Ha sikerülne összegyűjteni és rendszerezni mindezt, akkor elindulhatna egy hálózati fejlesztés. Nem az a cél, hogy mielőbb létrejöjjön egy újabb kulturális intézmény. A feladat az, hogy tudjuk végre, mi az, amivel már rendelkezünk, és azt fejlesszük tovább. 

- Úgy tudom, több futó projektjük is van, melyek közül több ebben az évben valósul meg. Melyek ezek?

- Május végén lesz látható Gulyás Márton színházi rendezése Korrupció címmel az OSI archívumában. Az előadás még június folyamán vidéki turnéra indul. Juhász Bálint vezetésével fut egy oktatási projektünk, amelynek célja, hogy diákokat és tanárokat vonjon be egy közösségi játék megalkotására. IX. kerületi projektről van szó, amelynek eredményét az ősszel fogják bemutatni a résztvevők a saját iskolájukban. Tóth Ridovics Máté egy kísérleti filmen dolgozik, amelynek témája a huszonéves generáció. A film szintén ősszel kerül majd bemutatásra. Én nyáron kezdek el egy új munkát, ha sikerül hozzá pénzt szereznünk külföldről.

- Április 6-án harmadik alkalommal kerül megrendezésre az "Új utak" nemzetközi konferencia a kreatív szemlélet fejlesztése céljával. Ön a konferencia visszatérő vendége és előadója, tavaly a Krétakör akkori súlyponti koncepciójaként a „kreatív közösségi játékot" említette. Hogyan jellemezné a kreatív közösségi játékosokat?

- Mission statementünkben szó szerint ez szerepel: A Krétakör kortárs művészeti központ és produkciós iroda, amely a társadalomtudományok tapasztalatainak felhasználásával hoz létre kreatív közösségi játékokat. Kreatív - a társadalmi kérdésekhez, problémákhoz újszerű, kreatív módon viszonyul; a résztvevők számára ismereteket közvetít, felébreszti aktivitásukat és döntésre készteti őket. Közösségi - a partnerre, résztvevőre együttműködőként tekint; feladatának tekinti a civil önrendelkezés erősítését és az alulról szerveződő kezdeményezések támogatását. Játék - a létrehozandó eseményt a játék fogalmaival írja le, vagyis az élményszerű tapasztalatszerzést tartja az egyedül konstruktív pedagógiai és szocializációs módszernek.

Schilling Árpád a Szünet nélkül! - a magyar kultúra érdekében című konferencián
Schilling Árpád a Szünet nélkül! - a magyar kultúra érdekében című konferencián

- A mostani konferenciára tervezett előadása fókuszában a kreativitás értelmezése, jelentősége, fejleszthetősége áll. Milyen mítoszok élnek ma a kreativitással kapcsolatban, és hova kíván eljutni a fogalom meghatározásában?

- A legősibb mítosz talán az, hogy a kreativitás a zsenik kiváltsága. Természetesen oda szeretnék eljutni, hogy ezt megcáfolom.

- Az üzleti világ szereplőinek miben lehet hasznára a kreativitás fejlesztése és tudatos mozgósítása?

- Nyilvánvalóan abban, hogy ne veszítsék el piacaikat, avagy újabbakat hódítsanak meg. Kreativitásra leginkább annak van szüksége, aki valami egyedivel kíván előrukkolni. Tehát nem autót és nem telefont akar gyártani.

- Ön szerint milyen készségek, ismeretek a legfontosabbak a kreatív szektorban tevékenykedők számára?

- Kíváncsiság, együttműködés, szorgalom. És persze némi hajlam az önreflexióra.


Ha kíváncsi Schilling Árpád előadására, melyben a kreativitás mítoszának megcáfolására is kísérletet tesz, jelentkezzen az április 6-án a Kempinski Hotel Corvinusban "Új utak 2013 - a kreatív fejlesztésében" címmel tartandó rendezvényre! A konferencián többek között a kreativitás értelmezése, jelentősége, fejleszthetősége kerül fókuszba, de szó lesz a kultúrának a vállalkozói kreativitás fokozása érdekében betöltött szerepéről is, valamint a kulturális vállalkozói szellem fejlesztésének fontosságáról, a kreatív-kulturális szektor erősítése érdekében. A résztvevők az előadásokon túl kerekasztal beszélgetésen, valamint speciálisan erre az alkalomra készült, úgynevezett "kreatív hatékonyság" tréningeken vehetnek részt brit előadók vezetésével. A konferencia előadóiról, részletes programjáról, valamint a jelentkezés feltételeiről minden információ megtalálható a rendezvényt szervező Arts & Business Kft. honlapján.