Jenő

85 éve tartották az első Kodály-gyermekkarestet

2014.04.15. 12:30

Programkereső

Nyolc budapesti iskola kórusainak részvételével jubileumi Kodály-gyermekkarestet rendeztek a Zeneakadémián vasárnap este, abból az alkalomból, hogy éppen 85 évvel ezelőtt, 1929 áprilisában tartották az első ilyen koncertet Kodály Zoltán kezdeményezésére.

A Magyar Kodály Társaság által szervezett vasárnapi hangversenyen elhangzott többek között a Lengyel László, a Gólya-nóta, a Gergely-járás és a Pünkösdölő. A záró összkart, Kodály Zoltán Berzsenyi versére írott, A magyarokhoz című művét Sapszon Ferenc vezényelte; 1936 óta ez a kánon koronázza meg a legtöbb nagy kórustalálkozót. A mintegy négyszáz tagú egyesített kórus előadása ezúttal is hatalmas ovációt váltott ki, az ismétléshez a közönség is csatlakozhatott - olvasható a szervezők hétfői közleményében.

A hangverseny társszervezője a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA), fővédnöke Kodály Zoltánné volt.

Kodály Zoltán
Kodály Zoltán

A jubileumi gyermekkaresten részt vett a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola egyesített Laudate és Iubilate kórusa (karnagy: Sapszon Ferenc), az Andor Ilona Ének-zenei Baptista Iskola Andor Ilona Gyermekkara (Tamási Kinga), a zuglói Hunyadi János Általános Iskola nagykórusa (Igaliné Büttner Hedvig), a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola Kós Gyermekkara (Hraschek Katalin), a Marczibányi téri Kodály Iskola gyermekkara (Őri Csilla és Uhereczky Eszter), a pestszentlőrinci Vörösmarty Gimnázium Vörösmarty Leánykara (Gyombolai Bálint), a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola leánykara (Tőkés Mária Tünde) és a Terézvárosi Magnificat Ifjúsági Kórus (Szebellédi Valéria).

Kodály Zoltán első gyermekkarai - a Villő és a Túrót eszik a cigány című népdalfeldolgozások - 1925-ben szólaltak meg először. E darabokkal új műfaj született a magyar zeneirodalomban.

Néhány év alatt már egész hangversenyre elegendő fiú-, illetve lányhangokra elképzelt darab született meg Kodály zeneszerzői műhelyében. Így 1929. április 14-én a Zeneakadémián megrendezhették az első Kodály-gyermekkarestet Budapest legjobb iskolai kórusainak közreműködésével, 1934. április 28-án pedig, ugyancsak a Zeneakadémia nagytermében, megtartották az első iskolaközi énekkari hangversenyt, melyet már Éneklő Ifjúság néven hirdettek meg.

A mozgalommá fejlődő kezdeményezés fő szervezői, irányítói Kodály-tanítványok: Bárdos Lajos, Kertész Gyula és Kerényi György voltak. Bónis Ferenc zenetörténész, a Magyar Kodály Társaság korábbi elnöke az 1970-es években nagy szerepet játszott az Éneklő Ifjúság mozgalom új életre keltésében.