Jenő

Bartók Gyermekeknek sorozata - a mai gyermekekért

2015.09.22. 13:12 Módosítva: 2015-09-24 10:50:40

Programkereső

Bartók Béla halálának 70. évfordulójára országszerte koncerteket rendeznek, ezek sorában igazi különlegesség a Gyermekek a gyermekekért – egy Bartók évfordulóra című emlékhangverseny, amelyet a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében rendeznek, szeptember 27-én, 11 órakor.

A zenetudomány, a zeneműkiadás, valamint magyarországi és szlovákiai zeneiskolák fogtak össze, hogy két órás összművészeti produkcióval hódoljanak a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője és zenetudósa előtt. A gyermek előadók a Gyermekeknek sorozat – amely a zenepedagógia egyik alapja, minden zenét tanuló növendék „jó ismerőse” - magyar és szlovák népzenei anyagából mutatnak ízelítőt.

Bartók Béla Törökországban
Bartók Béla Törökországban

Az idei Bartók-évforduló azért különleges, mert most telik le az a 70 év, ameddig még szerzői jogdíj kötelezettség terheli a Bartók-életmű bemutatását és közreadását. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. (EMB) tavasztól sorra jelenteti meg az Új Bartók-összkiadás köteteit, elsőként a Gyermekeknek négy füzetét. Az ötlet, hogy erre egy szlovák-magyar gyermekkoncert irányítsa rá a figyelmet, a kiadó igazgatójának, Boronkay Antalnak jutott eszébe. Csatlakozott hozzá a MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma, és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége. A közösen megrendezett hangverseny fellépőit előzetes megmérettetés során választották ki. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

„A Gyermekeknek sorozatnak nemcsak zongorapedagógiai műként van kiemelkedő jelentősége – hangsúlyozza Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője. – Fontos dokumentum ez abból a szempontból is, hogy nyomon követhető benne Bartók zenei stílusának a lehető legegyszerűbb formában történő kiérlelődése. Ebben a sorozatban adta közre először nagyobb számban a frissen fölfedezett, hitelesnek tekintett népzenei kincset, és ismertette meg a gyermekekkel. Társadalmi jelentősége az, hogy a paraszti társadalom népdalkincsét – méghozzá nemcsak a magyar, hanem a szlovák népzenei anyagot is - középpontba állította, és lehetővé tette, hogy a 20. századi zeneszerzés számára kimeríthetetlen forrássá válhasson. A sorozat eredeti I-II. füzete (magyar népdalok feldolgozásai) 1908–1909-ben készült el és jelent meg. A III–IV. füzet (szlovák népdalfeldolgozások) komponálásának ideje valószínűleg 1909-1911 közé esik, és 1911-ben jelent meg, Rozsnyai Károly kiadójánál.”

A kritikai kiadás azonban nemcsak az első kiadás négy füzetét jelenteti meg. Bartók 1940-től az Amerikai Egyesült Államokban élt, és a II. világháború idején el volt vágva az európai zenemű-kereskedelemtől. Új londoni székhelyű kiadója, a Boosey & Hawkes cég képviselőivel 1943-ban döntötték el, hogy javított kiadást jelentetnek meg a sorozatból. Rozsnyai Károly kiadója a szerződés szerint tulajdonjogot szerzett ugyan a kiadványra, de az átdolgozásnak köszönhetően az új kiadás is szerzői jogi bejegyzést kaphatott.

Bartók Béla
Bartók Béla

„Bartók sok kis részletet tekintve javította, pontosította, korszerűsítette a darabokat, anélkül, hogy alapvetően átdolgozta volna azokat – magyarázza Vikárius László. - A két kiadás mégis olyan sok részletben különbözik, különösen, ha az első kiadás mellett az eredeti kéziratok sajátosságait is figyelembe vesszük, hogy a két kiadás két változatnak tekinthető. A ma itthon használt legjobb kiadás a későbbi változatot tartalmazza, a mű teljes megismeréséhez azonban nélkülözhetetlen mindkét változat kritikai közreadása, valamint néhány darab Bartók életében megjelent további változatainak bemutatása. A különbségeknek zenei, pedagógiai, zongoratechnikai érdekességük egyaránt van.”

A kritikai kiadás a négy füzet kétféle publikálását „tükörben” hozza, vagyis minden egyes oldalának mindkét változatát egymás mellé teszi a könnyebb összehasonlítás végett.

„A szép vastag vászonkötéses könyvet háromnyelvű (magyar, angol, német) előszó vezeti be – ismerteti a kiadás műhelytitkait Boronkay Antal, az EMB igazgatója -, ebben Vikárius László részletesen bemutatja a füzetek keletkezéstörténetét, a Bartók és mások által írt interpretációk, javítások, kritikai jegyzetek hátterét. A Bartók-összkiadás közzétételéhez szükséges kutatómunka befejeződött, a kiadást a német G. Henle Verlag kiadóval közösen tervezzük. A kötet – melynek makettjét már be tudjuk mutatni a vasárnapi koncerten – elsősorban könyvtárak, tudományos intézetek érdeklődésére tarthat számot itthon és külföldön egyaránt, amit hamarosan követnek a nagyközönség, elsősorban a zenét tanuló gyerekek számára érdekes kottakiadványok.”

Jóval több szép gesztusnál, hogy a Gyermekeknek darabjaiból összeállított válogatáskoncerten nemcsak magyar, hanem szlovák zeneiskolások is játszanak. Erre jó alapot adott a két ország zeneiskoláinak eddig is kitűnő kapcsolata.

„Mind a magyar, mind a szlovák zeneiskolák szakmai szövetsége tagja az Európai Zeneiskolák Szövetségének, de a visegrádi országok zeneoktatói közösségei is számos ponton együttműködnek – hangsúlyozza Ember Csaba, az MZMSZ elnöke, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatója. – Évente legalább kétszer tapasztalatokat cserélünk a nemzeti zenei nevelés gyakorlati pedagógiai kérdéseiről, a minőségi oktatás fejlesztésének lehetőségeiről, és persze vannak közös programjaink. Ilyen módon nem kellett kétszer mondani a szlovák partnerszervezetnek, hogy válasszanak ki ott is olyan tehetséges gyerekeket, akik a Gyermekeknek sorozat szlovák népzenei anyagát híven be tudják mutatni. Mivel egy népzenei program - szerintünk - elképzelhetetlen tánc és énekszó nélkül, nemcsak zongoristák fognak fellépni, hanem lesz kóruséneklés és táncbemutató is.”

Berény Róbert: Bartók Béla arcképe
Berény Róbert: Bartók Béla arcképe

Ugyan Bartók szerint a versenylovaknak való, a magyarországi gyerekeket mégis megmérettetés során választották ki, ennek lebonyolításában oroszlánrészt vállalt Budapest Terézvárosban a Tóth Aladár Zeneiskola. A versenyre 14 éves korig jelentkezhettek a növendékek.

„A Gyermekeknek darabjai a felnőtt repertoárhoz képest könnyebbek, de így is vannak közöttük összetettebb, magasabbrendű technikai felkészültséget igénylő darabok – foglalta össze tapasztalatait a zsűrizésben részt vett Eckhardt Gábor zongoraművész, a Tóth Aladár Zeneiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a matinékoncert házigazdája. - 17 gyerek készült fel a szeptember 8-i válogatásra, beáldozva a nyári pihenését annak érdekében, hogy ezen a koncerten megmutathassa a tudását. Zongoratanári szemszögből nézve ezek nagyon jól tanítható, hálás darabok. Karakteresek, játékosak, mutatósak. Más kérdés, hogy ehhez a zenei nyelvhez hogyan viszonyulnak a mai gyerekek. A kotta nem képes visszaadni a népzenei előadásmód jellegzetességeit. Egyfajta váz csak. Az életre keltésükhöz szükséges szabadságot, a rugalmas ritmikát, a beszédszerűséget „anyanyelvi szinten” kellene a gyerekeknek érezniük. De sajnos alig van kapcsolatuk ezzel a zenei kultúrával. Nem énekelnek, a fejhallgató pótolja az aktív zenehallgatást, a városi kultúra hatása érvényesül az életformájukban. Hiába virágzik a táncház mozgalom, éli reneszánszát az autentikus népzene, az átlag-gyereknek a népdallal nincs kapcsolata. Technikailag gyakran ügyesebbek a mai zenét tanuló gyerekek, de nehezebben kerülnek közel a Gyermekeknek világához. Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretik a Bartók műveket, csak azt, hogy kicsit mechanikusan játsszák őket. A tanárokon múlik, hogy mennyire tudják őket rávezetni a „szöveghű” előadásra, mennyire tudja őket megérinteni a darabok igazi szellemisége. Ez a koncert azért is nagyszerű ötlet, mert hű a bartóki gondolathoz, amely a népek barátságában, összefogásában látta az emberiség jövőjét. A gyakorlatban ezt épp a Kárpát-medencében lehetne sikerre vinni, és ezért mi – legalább a zenében – sokat tudunk tenni.”