Emőke

"Koncertre járó fiatalokat nevelünk"

2016.10.03. 12:19

Programkereső

Havi rendszerességű növendékkoncertek, még aktívabb részvétel a kerületi rendezvényeken, házi furulya-verseny- csak néhány újdonság, amelyet vezetésének első esztendejében Zólyomi Árpád Balázs a Rácz Aladár Zeneiskolában bevezetett.
Az ország egyik legfiatalabb igazgatója elégedett, de természetesen a következő évekre is akad terve temérdek. Szeretné a hangszerpark korszerűsítését, a nagyteret klimatizálását, és hogy sokkal nagyobb számban muzsikálnának növendékek a Mátyásföldi fúvószenekarban valamint a Stringendo vonószenekarban. De bízik abban, hogy mire letelik a vezetői megbízatása, minden célkitűzésének a végére jut.

- Tavaly - 32 évesen - pályázaton nyerte el a Rácz Aladár Zeneiskola igazgatói posztját. Könnyen elfogadták a kollégák, vagy jelentett valamilyen nehézséget a kora?

- Budapesten talán tényleg én vagyok a legfiatalabb zeneiskola igazgató - a kerületben biztosan - s országosan is a legfiatalabbak közé tartozom. Úgy érzem azonban, hogy a Rácz Aladár Zeneiskola tantestülete hamar elfogadott, hiszen tapasztalták, nincsenek különleges elvárásaim, azt tartom lényegesnek, hogy mindenki tegye a dolgát, tanítsunk a legjobb tudásunk szerint, és minél több rendezvényen mutassuk meg magunkat. Egyébként gondolom, az is segített, hogy ezt megelőzően öt éven keresztül a kiskunlacházi Volly István Alapfokú Művészeti Iskola igazgató-helyettese voltam, így rengeteg mindent megtanultam a vezetésről, amit a mostani pozíciómban is hasznosítani tudok.

- Előző iskolájában Önre bízták a feladatot, vagy valóban érdekelte az irányítás, a szervezés? Mennyire ismerte a Rácz Aladár Zeneiskolát?

- Mindkettő. Az adminisztrációt kellett szigorúan felügyelnem, s közben azt is megtanultam, hogy minden zeneiskolának mennyire fontos, hogy megmutassa magát. Így ki kellett vegyem a részemet a rendezvényszervezésből is, legyen szó reklámozásról, szórólapozásról, műsorterv elkészítéséről. Amikor az igazgatói állásra jelentkeztem - pesti vagyok egyébként - az iskolát személyesen nem ismertem, viszont nagyon jókat hallottam róla, Varga György sokéves vezetése alatt igen magas színvonal jellemezte az intézményt.

Zólyomi Árpád Balázs
Zólyomi Árpád Balázs
Fotó: Parlando

- Az első tanév után hogyan látja, mit sikerült megvalósítania az elképzeléseiből, és melyek a hosszabb távú tervek?

- Alapjába véve elégedett lehetek, de még persze fejlesztendő területek. Még külsősként olyan célokat jelöltem meg, mint például olyan nevelőtestületi légkör alakuljon ki, hogy mindenki úgy érezze, itt a második családjába érkezik. Ez jó úton halad, de persze tanév közben is alakultak ki olyan célok, amelyeket előre nem láthattam. Ilyen például a nagyterem klimatizálása, ennek ügyében már kezdeményeztem lépéseket, de egyelőre nem értem el eredményt. De legalább a két dobterem, ami sajnos ablak nélküli, olyan szellőzést kapott, hogy most már nem uralkodik ott a dohos szag, s egészségesebb környezetben tudnak a tanárok oktatni. Az iskola legfontosabb arculatának tartom a Mátyásföldi Fúvószenekart, de jelenleg túl sokan játszanak benne a kisegítők, ahelyett, hogy a növendékeink muzsikálnának a társulatban. Jelentős munka zajlik a Stringendo vonószenekarban is, de itt is időszerű lenne minél több új zeneiskolás növendék beépítése a zenekarba. Ezen is változtatni kell. De persze a minden napok hozhatnak újabb, megoldandó feladatokat. Próbálok partneri viszonyt is kialakítani a fenntartóval, s azt látom, a zeneiskola munkáját elismerik.

- Mennyire nehéz bekerülni a Rácz Aladár Zeneiskolába?

- Nagyon. Bizonyos tanszakokon - zongora, gitár, fuvola, illetőleg az ütő - hosszú a várólista. Ez nagyon jó, de ugyanakkor fájdalmas is, hiszen számos tehetséges gyerek nem ide fog járni, hanem olyan zeneiskolába, ahová könnyebben be tud jutni. Egyébként a mi intézményünk 850-900 fős, a profilja 98 százalékban zene. Akad azért egy grafika tanszak is nálunk, pontosan azért, hogyha van olyan gyerek, aki zenében annyira nem jó, viszont tehetséges, találjon magának más művészeti ágat.

- S úgy látom a programjaikból, hogy tényleg aktívan részt vesznek a kerület életében is. Milyen újdonságokkal gazdagította a zeneiskola amúgy is sűrű programtárát?

- Számos, a kerületben dolgozó egyesület, alapítvány felkérésére vállalunk fellépéseket. Kiemelem Törley Máriát, és az általa szervezett Törley szalont, valamint a Német kisebbség rendezvényére. Ugyanakkor újdonságként adódott az ötlet, hogy ne csak tanszaki hangversenyeket tartsunk decembertől januárig, hanem minden hónapban, vagy legalább kéthavonta rendezzünk külön vegyes növendékhangversenyeket. Így a tanár is visszajelzést kap arról, hogy a növendéke téthelyzetben hogyan tudja előadni a darabot, s ez segíti a további fejlődést is. Az önkormányzati rendezvényeken, a nemzeti ünnepeinken is mindig képviselteti magát a Mátyásföldi Fúvószenekar. Átlagban hetente történik valamilyen fellépés. Karácsonykor szinte minden telephelyen van felkérés. Április hónapban pedig itt a nagy teremben összesen 700-800 nagycsoportos gyereknek tartunk hangszerbemutatót. Ami azért is fontos, mert ők jönnek majd növendéknek a zeneiskolába. Másik újdonság a házi furulyaverseny. Ez az én ötletem alapján született, ilyen megmérettetést ugyanis Kiskunlacházán is tartottunk. Emellett Rácz Aladár Fesztivált rendezünk tavasszal, mely már hagyomány. Ehhez külsős zsűrit hívunk, idén Antal Mátyás, a Nemzeti Énekkar nyugalmazott karigazgatója volt az elnöke. További hagyomány a Zene világnapja alkalmából rendezendő tanári hangverseny, a tanévzáró hangverseny, melynek az Erzsébetligeti Színház ad otthont.. Szerencsére reggelig tudnám sorolni a rendezvényeket.

Zólyomi Árpád Balázs
Zólyomi Árpád Balázs

- Mennyire sikeresek a növendékeik?

- Méltó módon képviselik az iskolát. A Nyitnikék fuvolaversenyen például, a mini korcsoportban növendékünk, Hegedűs Sámuel első helyezést ért el, a „Felszállott a páva” népzenei vetélkedőn, Egri Zsófia Citera szakos növendékünk a középdöntőig jutott, volt növendékünk, ifj. Ürmös Sándor cimbalomjátékát a közönség első helyezéssel jutalmazta. Zelenyánszky Lőrincz, az Országos Furulyaverseny döntőjében Különdíjat kapott, ezenkívül a budapesti szolfézsversenyen Oravecz Péter első helyet, az Esztergomi Regionális szolfézs versenyen második helyet szerzett . Kozák-Sólyom Bónis a Ferenczy György Nemzetközi zongoraverseny döntőjébe jutott. Pánczél Klaudia magánének-szakos tanuló bejutott a Szegedi Tudományegyetem magánének szakára.

- Ön szolfézst oktat. Emellett több éve dolgozik a Gerenday Ágnes irányította Budapesti Ifjúsági Kórusban is.

- A végzettségem ének-zene tanár, karvezető . A Budapesti Ifjúsági Kórusban korrepetitor, betanító karnagy vagyok, nagyon élvezem az ottani munkát, s rendszeresen kapok dirigálási lehetőségeket is. Emellett a külső-Ferencvárosi Szent Kereszt templomban szoktam vezényelni egy kis kórust. S persze ahová hívnak, oda megyek énekelni, kántorizálni is. Igyekszem a fellépésekre is időt keríteni. Nagy élmény ugyanis megszólaltatni ezeket a különleges instrumentumokat.

- S mennyire divatos ma a kóruséneklés?

- Annak tartom, szerencsére mindig jönnek a fiatalok. Ha jó a közösség, akkor az ember szeret oda járni. S a Budapesti Ifjúsági Kórusnál ügyesen vannak válogatva a programok, utazunk ide-oda, változatos a szereplés, ez is megtartó erő. Részt veszünk például a Szolnok megszervezett produkciókban a Szent István bazilika sorozataiban is szerepelünk, Budaörsről is számos felkérés érkezik. Idén a miskolci operafesztiválon is énekelhettünk. A kórus tavaly volt 65 éves, szép a cappella műsorral ünnepeltünk.

- Visszatérve az iskolai munkához, mennyire szembesülnek a minősítések, az életpályamodell, a kötelező nyugdíj okozta problémákkal?

- Az eddigi minősítések gördülékenyen folytak, ezt várom a továbbiakban is. Az életpálya modell pozitív hatással van kollégáinkra, munkájuk nagyobb megbecsüléssel jár. A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban hamarosan dönt a kormány a módosításról. Pozitívnak látom a tervezetet, belátták, hogyha szó szerint értelmezzük a rendeletet, akkor rengeteg tanszak ellehetetlenül tanév közben.

- Miben látja zeneiskola igazgatóként a nehézségeket? Mi a legnehezebb feladat? S mennyiben mások a gondok vidéken és a fővárosban?

- Talán az, hogy mindent, a kis részleteket és a nagy egészet is egyben kell látni. Azt gondolom, hogy az örömök azonosak Budapesten és vidéken is - ezek pedig a koncertek. Mások persze a problémák. Kiskunlacházán kisebb az iskola, sok ideig a megmaradásért kellett küzdeni. Itt, a Rácz Aladár Zeneiskolában sok olyan tanár akad, aki több évtizede tanít, van rálátásuk a helyi közegre, a pályakezdő fiataloknál pedig a pedagógiai munkát kell megszerettetni, ehhez szükség van egy szeretetteljes, befogadó közegre. Mindenesetre a Rácz Aladár zeneiskola egy tradicionális zeneiskola, jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Készülünk arra, hogy ezt a 2017/18-as tanévben méltó módon megünnepeljük.

- Hogyan látja, mennyiben nehezebb vagy éppen könnyebb a XXI. században a zenetanítás? Mennyire lehet használni a technikai újdonságokat? S mennyire lehet a gyerekeket kiszedni a telefonjuk mögül?

- Nálunk jó néhány éve be lett vezetve az Earmaster, illetve a Sibelius program. Ezek a programok azért is kiválóak, mert a gyerekek nem szerették előtte a szolfézst. Tanáraink, Kovács Attila és Péter Katalin révén azonban bekerült az oktatásba ez a program, s ezáltal digitálisan lehet fejleszteni a gyerekek különböző kompetenciáit. Számítógépen keresztül történik a diktálás, a feladat elvégzése, s a gyerekek ezt élvezik. A kicsiknél és nagyoknál egyaránt fontos, hogy alkalmazzuk ezeket a technikákat. Mióta ez a rendszer működik, a gyerekek jobban szeretnek szolfézsra, zeneirodalomra járni. Azon vagyok, hogy minél több tanár alkalmazza ezt a módszert. Fontosnak tartom ugyanakkor a pedagógus személyes varázsát, de a technika segíthet, persze, nem old meg mindent.

- Hogyan látja, a környéken mennyire jelent gondot a zeneiskolai hozzájárulás kifizetése?

- Tapasztalatom szerint a térítési díj mértéke megfizethető iskolánkban, erről az a tény is árulkodik, hogy határidőre valamennyi térítési díjat be tudtuk szedni.

Zólyomi Árpád Balázs
Zólyomi Árpád Balázs

- Mennyire őrzik, ápolják Rácz Aladár hagyományát? Mennyi professzionális zenész kerül kinevelésre? 

- Amióta ezt a nevet használjuk, rendszeresen szervezzük az országos cimbalomversenyt, s nagyon fontos része a programunknak a róla elnevezett, tavaszi fesztivál. S a gyerekek tényleg örömmel jönnek, sokan jelentkeznek cimbalom szakra is. Amire pedig igazán büszke vagyok az az, hogy az itt végzettek 90 százaléka lesz koncertre járó fiatal. Mert persze, örülünk, hogy 6-7 százalék középfokon, 2-3 százalék felsőfokon tanul tovább, de Kodály is azt mondta, hogyha a nézőtéren nem ül senki, akkor fölösleges a sok professzionális zenészt kinevelni. Ezért is rendezzük a növendékhangversenyeket, és komoly szervezéssel járunk a Filharmóniás koncertekre is, ahol a gyerekek egy kis zenetörténet mellett játékos módon megismerkedhetnek egy-egy zeneművel, a hangszerekkel, s olyan szakavatott emberek mesélnek nekik, mint Zelinka Tamás. Szerveztünk Varga Karcsi bácsival zenetörténeti vetélkedőt.

- A kinevezése öt évre szól. Mi mindent szeretne elérni 2020-ig?

- Fejleszteni kellene a hangszerparkunkat. 2010 óta nem volt lehetőség erre, mert nem írtak ki pályázatokat instrumentumok vásárlására, karbantartására. Minden nekünk ítélt forintot nagyon köszönünk akár az önkormányzattól, akár a KLIK-től kapjuk. A legfontosabb az lenne, hogy az öreg instrumentumokat apránként felújítsuk, vagy kicseréljük. Szükség lenne digitális zongorára Szeretnénk elérni a nagyterem klimatizálását. Korábban nálunk rendezték a Ferenczy György Chopin verseny egyik selejtezőjét, a meleg miatt azonban kénytelenek voltak más helyszínt keresni, s ez nagy szakmai kárt okozott az iskolában. Szeretném - mint ahogy már említettem korábban - ha addigra az együtteseinkben is megváltozna az arány, és sokkal több lenne a saját növendék. Ez akkor működik, ha az utánpótlást elkezdjük kinevelni. A gyerekeket ugyanis a közösség az, ami megtarthatja a zenének, a zeneszeretetnek. S ez is több éves munka, de bízom benne, hogy akkorra lesz eredmény, mire a ciklusom lejár.