Cecília

Bársony Kata: "Nagyon fontos, hogy sokan legyünk"

2012.10.29. 11:04

Programkereső

A budapesti Romédia Alapítvány vezetője a holokauszt roma áldozataira emlékező, három blokkból álló Auschwitz-rekviem programsorozatról beszélt. November 6-án koncert lesz a Művészetek Palotájában, november 15. és 23. között Otto Pankok és Ceija Stojka kiállítása látogatható a Francia Intézetben, október 26. és 28 között pedig Dokumentumfilm Fesztivált rendeztek az Urániában.

- Melyik program volt az Auschwitz-rekviem kiindulópontja?

- Minden a koncert köré szerveződik. Az Auschwitz-rekviem egy Európai koncertsorozat, amiből megálmodtunk egy összefüggő kommunikációs kampányt. Roger "Moreno" Rathgeb zeneműve minden országban kiegészül nemzeti kórusokkal, a mi esetünkben a Szent Efrém kórussal és négy remek, profi szólistával. A rekviemet Auschwitz ihlette, célja is az, hogy azokra emlékezzen, akiket meggyilkoltak táborokban, ahol tudjuk, hogy legalább négy féle foglyot különtettek el; voltak köztük politikaiak, homoszexuálisok, cigányok és zsidók.

Bársony Kata (Auschwitz-rekviem)
Bársony Kata (Auschwitz-rekviem)

- A teljes programsorozat is Rathgeb művéről kapta a nevét, de a Dokumentumfilm Fesztivál témája nem kizárólag Auschwitz. Szó volt többek között a ruandai népirtásról, a portugál diktatúráról, a guatemalai polgárháborúról is.

- Valóban nem csak olyan témákat dolgoznak fel a filmek, amelyek kifejezetten a roma vagy a zsidó szenvedéstörténethez kapcsolódnak, hanem olyasmit is, ami segít egy tinédzser vagy egy egyetemista számára megérteni, hogy mik azok a társadalompolitikai és emberi tényezők, amelyek elvezetnek a népirtáshoz. Kurátoraink, Pócsik Andrea, Bogdán Mária és Kőszegi Áron a Nyílt Társadalmi Intézet és a Romédia Alapítvány szerteágazó archívumából válogatták a programot.

- Ehhez kapcsolódik a kritika-író pályázat.

- A fiatal egyetemistákat kértük, hogy írjanak október tizennyolcadiki határidővel kritikákat ehhez a kilenc filmhez, amiket meg lehet nézni előre az OSA Archívumában. Komoly tárgy- és pénznyeremények vannak.

- Hogyan kapcsolódik az eddigiekhez a kiállítás a Francia Intézetben?

- Első ízben hozzuk Magyarországra Otto Pankok és Ceija Stojka műveit, ez a kurátorok érdeme. Pankok Németországban alkotott szénrajzaiban maradtak meg a harmincas évekbeli roma közösségek ábrázolásai, ezek képzőművészeti szempontból is fontos munkák. Később ez a közösség volt ott akkor is, amikor Pankok megnyitotta első kiállítását, ami után nem sokkal meggyilkolták. Ceija Stojka osztrák túlélő, és ez az élménye szolgál művészete alapanyagául. Eljön Moritz Pankok is tárlatot vezetni, ő Otto Pankok unokaöccse, és a Kai Dikhas Galériát vezeti Berlinben, ami egy elsősorban roma műveket bemutató intézmény.

- Úgy fogalmaztál, hogy ez egy összefüggő kommunikációs kampány, tehát egyik fontos célja az általános ismeretterjesztés. Mekkora a tudásunk a cigányholokausztról?

- Szinte semekkora. Olyan tíz éve volt a számokról egy éles vita az ÉS hasábjain. Azóta is főleg erről szokás vitatkozni. Onnan lehet lemérni, hogy menyire kevés erről a tudás, hogy maguk a roma közösségek se nagyon tudnak saját közösségük szenvedéstörténetéről, csak ha van konkrét érintettség, holott nagyrészt elvégezték az általános iskolát. Ezért ennek a projektnek a keretében elkezdtünk kutatni, roma túlélőkkel is interjúztunk.

Auschwitz-rekviem
Auschwitz-rekviem

- Megváltoztatható az emberek attitűdje koncertekkel meg kiállítással?

- Schweizer József főrabbival beszélgettem egy hete, azt mondta nekem, legyek türelmes, mert időbe telik, mire felismerik azok, akiknek jönniük kell, hogy jönniük kell. A koncerten coming out lesz a szólisták között, ketten nem beszéltek róla mostanáig, hogy romák. Van köztük olyan, aki tizenhét éve az operaház kiemelkedő szólistája, nagyon híres roma zenész családból való. Ők reprezentálják azt a közeget, amit szeretnénk megjeleníteni: Rajk Judit, Polyák Valéria, Rácz István és Meggyesi Zoltán. Nagyon fontos, hogy sokan legyünk. Nekem az eredmény az lenne, ha megtöltenénk a koncerttermet, és megmutatnánk egymillió- kétszázezer televíziónézőnek, hogy vagyunk ott ezerhétszázan, akiknek fontos ez a téma annyira, hogy hozzáadják az arcukat.