Hedvig

Még mindig nem tudjuk, mire jó, hogy Digitális Erőmű nyílt Ózdon

2016.08.09. 08:36

Programkereső

Fél évtizednyi tervezés részeredményeként július 11-én megnyílt az ózdi Digitális Erőmű. A borsodi településnek sokat jelentene a beruházás, de úgy tűnik, a sok ígéretből egyre kevesebb teljesül. Az Erőmű nemcsak kevesebb munkahelyet biztosít, hanem szakmai szempontból sem felel meg az előzetes várakozásoknak.

Az újonnan megnyitott két intézmény, a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark küldetése nem kevesebb, mint a magyar mozgóképes kultúra megőrzése és bemutatása. Az épületkomplexum az ózdi Ipari Park területén található, az Erőműnek a több mint egy évszázaddal ezelőtt létrehozott Kohótelep egyik kiszolgálóépülete adott otthont. Itt lesz a magyar digitális kultúra új otthona, legalábbis ezt ígéri Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója. A Digitális Erőműben kiállítások és rendezvények kapnak helyet, az emeleten pedig stúdiók és tantermek találhatók. Az Élménypark fő célja a kulturális javak érdekes, vonzó bemutatása nemcsak a hazai, hanem a visegrádi országokból, Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkező látogatók számára. Legfőbb attrakcióként a kiállítás főcsarnokát emlegetik, ahol greenbox technika segítségével az érdeklődők leforgathatják saját kisfilmjüket. (A kíváncsiságot felfokozandó: a csarnokban jó pár jelmez, mozgatható díszlet és egy tank is helyet kapott, no meg a hatalmas zöld háttér.)

4663 0
Fotó: Palotai / www.ozd.hu

Egy maréknyi uniós- és közpénzért

Ahogy minden mást illetően a projekttel kapcsolatban, az ózdi beruházásra fordítandó összegről is különféle elképzelések terjedtek az elmúlt években, de az összeg soha nem volt alacsony. Tavaly augusztusban kiderült, hogy a kormány 927 millió forintot tett félre a Fúvógépház renoválására, a pályázatot pedig Orbán Viktor barátja, a kormányközeli Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. nyerte el. (Garancsi a vizes vébén nagyobbat keresett, akkor az építési engedélyekhez gyorsan törvényt is kellett módosítani.) Végül 3,7 milliárd forintból valósult meg a Digitális Erőmű, amelyet nagyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve a magyar állam finanszírozott. Az uniós pénzt egyébként azzal a feltétellel kapta meg az állam, hogy az Erőművet tíz évig saját forrásból működteti. Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár évi 250 milliót ígért az intézmény fenntartására.

4663 9
Fotó: Palotai / www.ozd.hu

A magyar Szilícium-völgy

A MaNDA-hoz köthető tervek az elmúlt években a pénz mellett a képzelőerőt sem nélkülözték. Szőcs Géza 2011-ben kulturális államtitkárként hatalmas digitális fordulatot hirdetett meg a magyar kultúra archívumaival és azok hozzáférésével kapcsolatban, ám ezek a célkitűzések csak részben valósultak meg. Ekkortájt jött létre a MaNDA is, hogy összefogja a közgyűjteményekben található digitalizált tartalmakat. Az ózdi Digitális Erőmű Lovas megfogalmazásával élve a MaNDA tudásbázisára épít, illetve „oktatási központként funkcionál tanárok és diákok számára a nemzeti kultúrkincs digitális rendszerének használatára”. Egyik fő eleme a „Digitális Kárpát-medence” kiállítás lesz, amelynek része egy informatikai tárlat is. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy a digitális bennszülött Y- és Z-generáció számára, akiket Lovasék igyekeznek megcélozni, egyáltalán érdekesek lehetnek-e a kiállított szekrény méretű monstrumok, illetve mennyibe is kerülne, ha az ígértekkel összhangban a tárlat valóban bemutatná „napjaink technikai innovációit”. Ez a célkitűzés ugyanis olyan naprakészséget igényel, mely aligha olcsó, illetve csakis a leghaladóbb külföldi cégekkel és csapatokkal való együttműködéssel valósulna meg. Ilyenről azonban szó sem esik, a hangzatos tervek jó része tehát csak elképzelés maradt.

4663 14
Fotó: Palotai / www.ozd.hu

Olyan jó a MaNDA, hogy mindjárt meg is szűnik

Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely bizonytalanságra ad okot. Itt van a MaNDA is, aminek érdemeit hosszasan sorolja a megnyitón kiosztott sajtóanyag: 1 millió digitalizált objektum, ennek ötöde nyilvánosan elérhető online, félezer diplomás munkatárs 91 közgyűjteményben. A kérdés nem az, valóban jogosak-e a méltató szavak, hanem az, mi értelme mindezt számba venni, ha a MaNDA – mint az két hónapja kiderült – megszűnik, és feladatkörét a Filmalap veszi át. Kissé komikusnak hat, hogy Lovas Lajos mintha alig tudna valamit a szervezet jogutódlásával kapcsolatban. Arra a – nevezzük így: beugratós – kérdésünkre, lehetségesnek tartja-e, hogy az Magyar Művészeti Akadémia veszi át a MaNDA feladatait (pár hónapja valóban rebesgettek ilyen hírt), homályosan csak ennyit felel: „Mindent elképzelhetőnek tartok.” Pedig a június 13-i Magyar Közlönyben világosan olvasható, hogy a Magyar Filmalap folytatja a MaNDA tevékenységét. Hoppál a Filmalap alkalmasságáról beszél, amely „az archívum erőteljesebb pozícionálását elvégzi”, és szavai azt is sejtetik, hogy az ötszáz „mandás” dolgozó is maradni fog. Lovas nem ad hangot a MaNDA megszűnésével kapcsolatos érzéseinek, de hangsúlyozza, olyan hasznos tevékenységet folytattak, hogy kizártnak és károsnak tartaná, ha jogutód nélkül szűnnének meg. „Ebben nagyon sok erőfeszítés, munka és pénz van” – teszi hozzá.

4663 6
Fotó: Palotai / www.ozd.hu

De miért éppen Ózd?

Visszatérő kérdés a Digitális Erőművel kapcsolatban a helyszín, Ózd városa is. Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő, illetve Hoppál és Lovas is a térség felemelkedésének egyik fő letéteményesét látja az új létesítményben. A Magyar Narancs szerint a pályázók az uniós pénzekre aspiráltak, amikor kiválasztották Ózdot, a fővárosi fejlesztésekre ugyanis az EU kevésbé hajlandó pénzt adni, mint a leszakadó peremterületek felzárkóztatására. Lovas nem látja „annyira tragikusan” Ózd elhelyezkedését, mivel a környékre – Aggtelekre, Lillafüredre, Miskolctapolcára – mintegy százezer turista érkezik csak a lengyelek közül egész évben. Hoppál szerint a szomszédos országokból Budapestre vagy az Adriára igyekvő turisták is kaphatók lennének arra, hogy bepillantsanak a Filmtörténeti Élményparkba, de elismeri, hogy új, étkezést és szállást kínáló szolgáltatások kellenek ahhoz, hogy valóban működjön a recept. (Ez utóbbi aggodalom jogosnak bizonyult: a megnyitó után, hogy némi ennivalót vegyünk magunkhoz a hazaút előtt, hiába találtunk a környéken élelmiszerboltot, az ugyanis már délután háromkor bezárt.)

A projekt hasznosságáról meggyőzendő évek óta dobálóznak az újonnan létrejövő munkahelyek mennyiségével. Ízelítőül néhány, eme átláthatatlan matematikából: 2011-ben az akkori polgármester, Fürjes Pál 700 új munkahelyet vízionált. 2012 áprilisában Lovas 160 diplomás közfoglalkoztatottat képzelt el, akik serényen digitalizálnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az év végén pedig már 6700-at. 2014-ben úgy hírlett, 100 új munkahely lesz, de eddig nagyjából 50 biztos. A megnyitó idejében egy konkrét számot tudunk: Ózdon a MaNDA 84 közfoglalkoztatottal dolgozik, a közelmúltban ebből közel húszat vettek fel a környékről, de még vannak betöltetlen pozíciók.

4663 20
Fotó: Palotai / www.ozd.hu

Ősi tekercsek

A Digitális Erőmű megnyitóján szerettük volna kideríteni, milyen filmtekercsek költöznek Ózdra, és aggódnia kell-e azoknak a szakértőknek, akik attól tartottak, sérülékeny kópiákat tesznek ki egy értelmetlen költözésnek. Korábban jóval több tekercs szállításáról volt szó, de Hoppál elmondta, olyan filmek költöznek csak, amelyek pótolhatók: elfeketedett, elhasznált másod- vagy harmadmásolatok. Lovas elmondta, 3000 leselejtezett tekercset költöztetnek Ózdra, mivel a Budakeszi úti raktáraik megteltek, mióta mindenhol digitálisan vetítenek, és megkapták a Mokép archívumát is. „Itt [az Erőműben] 60-80 ezer tekercset el tudunk helyezni klimatizált, temperált körülmények között”, mondta, a hely pedig tökéletesen alkalmas a tárolásukra. Hoppál Péter nem szégyellte felfedni a csínyt, hogy a látványraktárban, mely vetítőteremként is funkcionál, hiába néznek majd ki pazarul a tekercsekkel megrakott polcok, a vetítés digitálisan történik.

A Digitális Erőmű három-négy éven át tartó tervezés (nevezhetjük toporgásnak is) és mintegy másfél éves aktív kivitelező munka után tehát megnyílt, de a 3,7 milliárdos beruházásra még korai lenne kimondani az áment. Kérdés, hogy a megszűnő MaNDA tevékenységeiből mit vesz át a Filmalap és mit Ózd, illetve kialakul-e egy olyan környezet a városban, amely értelmet ad egy ilyen látogatóközpontú intézménynek.