Jolán

Filmhátterek háttéremberei

2016.12.02. 08:23

Programkereső

Ön meg tud nevezni legalább egy filmes háttérfestőt? Nem? Akkor ebből a frissen megjelent könyvből pótolhatja lemaradását. Annyit elárulunk, hogy Salvador Dalí is kipróbálta magát a műfajban, és több pár éve készült film háttere is a régi technikával készült.

Egy rendkívül izgalmas filmes könyv (The Art of the Hollywood Backdrop) jelent meg a napokban – angol nyelven – mely a filmes háttérfestők nehéz és fáradtságos munkáját állítja középpontba - írja a hyperallergic.com. A nézők sokszor nem is veszik észre, mennyi meló van egy-egy film hátterében, bár ez manapság már inkább technikai, mint művészeti kérdés.

hatter

Az 1930-as évektől a CGI és a nagy felbontású fotók megjelenéséig a festett háttereknek óriási jelentőségük volt a filmiparban. A háttérfestő háttéremberek háttérmunkáját kevéssé ismerték el, annak ellenére, hogy nem is kérdés, mekkora szerepük volt abban, hogy a valóságot filmes háttérré transzformálják egy-egy gyönyörűen kivitelezett, hatalmas festmény által.

Ezeknek a háttérembereknek a munkáját ismerteti meg a könyv, mely több mint 300 képet tartalmaz híres filmek festett háttereiről. Az album már megrendelhető az amazonon is.

A szerző a bevezetőben azt írja, hogy ezek a speciális effekt-hátterek, a legnagyobb festmények, amiket valaha festettek, és lélegzetelállító művészi és technikai virtuozitással alkották meg őket. Azt is megjegyzik, hogy manapság a háttereket már digitálisan nyomtatott fotónagyítások alkotják, de a festett háttereknek még most is van szerepük, bár egyre kisebb mértékben.

Furcsa, mégis igaz, hogy a festett háttér gyakran igazibbnak hat, mint egy kinagyított fotó. A szcenikusok természetesen manipulálni tudják a hátteret a fények, színek, textúrák beállításával, bizonyos részletek kiemelésével, mások elfedésével. Másrészről a fotó statikus, és egy részlet hangsúlyozásával lehet, hogy épp a többi beállítást teszik tönkre.

Több nem is olyan régen készült filmeken is festett háttereket használtak, hogy különleges, „túlvilági” atmoszférát teremtsenek. Ilyen volt például a Lemony Snicket: A balszerencse áradása 2004-ből, vagy a 2014-es Csillagok között, mely részben az űrben játszódik.

A könyv nagy része azokra a művészekre koncentrál, akik Hollywood „aranykorában” dolgoztak a filmháttereken. Az 1936-os Megkövült erdő (The Petrified Forest) című film története szerint az arizonai sivatagban játszódott, viszont a teljes forgatás a Warner Bros kaliforniai stúdiójában, élethű hátterek előtt zajlott.

A háttérfestők soha nem kerültek a figyelem középpontjába, valószínűleg senki sem tudna felsorolni név szerint egyetlen ilyen szakembert, illetve művészt sem. Pedig Salvador Dalí is kipróbálta magát egy filmben, nevezetesen Hitchcock Elbűvölve (Spellbound) című misztikus thrillerében ő tervezte és festette meg a híres álomjelenet díszletét.

A mozinéző talán észre sem veszi ezeket a munkákat, illetve valódi, három dimenziós háttereknek gondolják őket, pedig az Óz, a csodák csodája (1939), az Észak-északnyugat (1959) vagy Az Operaház fantomja című filmek hátterei is ezeknek a háttérfestő embereknek a munkáját dicsérik.