Olivér

Március 2-tól látható a Testről és lélekről a magyar mozikban

2017.02.19. 12:19

Programkereső

Enyedi Ildikó filmje az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén.

A kevéssé "emberbarát" mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás – mondta Enyedi Ildikó, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb filmek járó Arany Medve díjjal kitüntettet munka rendezője szombaton a német fővárosban a díjátadó után tartott sajtótájékoztatón.

Enyedi Ildikó
Enyedi Ildikó
Fotó: Pool / Getty Images Hungary

A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr – egy középkorú férfi és egy fiatal nő – kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják; szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást. Enyedi Ildikó kiemelte, hogy filmjében nincs semmi "ezoterikus" és önmagáért való stílusmutatvány. Azt akarták elmesélni, hogy miként birkózik meg két ember egy helyzettel, amely arra kényszeríti őket, hogy kilépjenek megszokott, biztonságos, védett környezetükből és kockázatot vállaljanak az igazi, "teljes életért".

A vágóhíd a mai társadalom "modelljét" képviseli, de nem egy "lekoszlott kelet-európai hely", hanem "takaros, tiszta, jól szervezett, automatizált, ám embertelen munkahely", ahol egyáltalán nem fontos, hogy mi történik a benne dolgozó emberekben. Ez a helyszín jó kiindulópont annak megmutatására, hogy miért annyira zárkózottak az emberek; a környezetük miatt, amely nem ösztönzi őket arra, hogy teljes életet éljenek – mondta a rendező. A vágóhíd ellenpontja az álombéli erdő, ahol ugyan nehéz fennmaradni, mert kemény, hideg és táplálékban szegény, de lehetőséget ad a teljes életre. A vágóhídra hurcolt szarvasmarháknak pedig az erdőben élő szarvasok a "szabad fivérei és nővérei" – mondta Enyedi Ildikó.

Bevallotta, hogy sírt a berlini premieren és úgy érezte, hogy a közönségből filmje hatására "az emberi melegség hatalmas hulláma" áradt. A női főszereplőről, Borbély Alexandráról – a Katona József Színház társulatának tagjáról – elmondta: reméli, hogy a színházigazgatók felismerik, "micsoda kincs van a kezükben".

A Testről és lélekről című magyar film stábja a Berlinalén
A Testről és lélekről című magyar film stábja a Berlinalén
Fotó: Pascal Le Segretain / Getty Images Hungary

Enyedi Ildikó arról is beszélt, hogy a "félelmetesen abszurd" környezetben a filmművészeknek a Magyar Nemzeti Filmalap a "sziget", ahol szabadon dolgozhatnak és rendkívül értékes szakmai segítséget kapnak. Az alap nemzetközileg jegyzett rendezőket indított el és támogat a pályán – emelte ki Enyedi Ildikó, aki a Simon mágus után 18 évvel jelentkezett új nagyjátékfilmmel. Hozzátette: nagyon örül, hogy új munkájával beléphetett az alap támogatásával sikeressé vált rendezők közé.

Magyar alkotás eddig egyszer nyert Arany Medvét: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével.

Díjjal tér haza az idei Berlinale másik magyar nagyjátékfilmje, Török Ferenc 1945 című alkotása is: a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban bemutatott dráma a harmadik díjat kapta a közönségszavazáson. Az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című alkotással nyitják meg február 26-án Budapesten a 3. Magyar Filmhetet, a magyar mozik március 2-tól vetítik.