Salamon

Érkezés Magyarországon: milyen nyelven szólnánk a földönkívüliekhez?

2017.05.13. 12:35 Módosítva: 2017-05-13 21:36:12

Programkereső

Az Érkezés című filmben többek között amerikaiak és kínaiak veszik fel a kapcsolatot a földjükre érkező idegenekkel. Minden nemzet a saját nyelvével kezd el velük kommunikálni. Mit csinálnánk, ha Budapestre szállna le az űrhajó? Milyen nyelven lenne célszerű kommunikálni egy másik fajjal?

Dennis Villeneuve Érkezés című filmje a tavalyi év egyik nagy szenzációja volt. Látványos, izgalmas scifi, amiért a kritikusok odavoltak, és bár keltett vitákat, de alapvetően a nézők is szerették. A kasszákat nem rengette meg, de viszonylag alacsony, 47 millió dolláros gyártási költségét bőven behozta, világviszonylatban majdnem 200 milliót kaszált. 8 Oscarra jelölték, de a szokásoktól eltérően nem csak a technikai kategóriákban – a rendezés, a forgatókönyv és maga a film is jelölést kapott.

Az okos scifi – ezt a címkét sütötték rá, nem is alaptalanul.

A Ted Chiang novellájából készült filmet nem hiába emlegetik úgy, mint "a Függetlenség napja gondolkodó embereknek". Ahelyett, hogy egy földönkívüli invázió pusztításáról, és a fegyveres harcról beszélne, a kapcsolatfelvétel nehézségeiről és az emberi viselkedésről szól. Fegyverropogások helyett a hangsúly a kommunikáción van – a szereplők a nyelvről, Sapir-Whorf-hipotézisről és a gondolataink különböző kifejezéséről vitatkoznak benne. Abban, hogy az Érkezés tudományos szempontból is megállja a helyét, többek között Jessica Coon, a montreal-i McGill Egyetem Lingvisztikai Tanszékének professzora segítette az alkotókat. (Vele a film DVD-megjelenésével kapcsolatban az Independent újságírója beszélgetett a filmről, és az abban felmerülő problémákról.)

001
Fotó: outnow.ch

Jessica Coon segítségével dolgozták ki az Érkezésben, hogy a két főszereplő (Amy Adams és Jeremy Renner) miképpen kezdik el a kapcsolatfelvételt az idegen heptapodokkal: először a legegyszerűbb, legelemibb kérdéseket teszik fel nekik. Coon szerint ez így helyes és autentikus: amikor ilyen magas a tét (nem tudjuk, az űrlények miért jöttek és mit akarnak), nem lehet helye esetleges félreértéseknek. Márpedig ha akár csak egy kicsit is komplex kérdést tennének fel a szereplők, akkor könnyen csúszhatna félre a kommunikáció.

Babarczy Anna, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének docense szerint minden természetes nyelvet, így a magyart is, alapvetően két módon lehet megtanulni. Az egyik mód, ahogy a kisgyermek sajátítja el az anyanyelvét: kifejezett tanítás nélkül, a körülötte lévő felnőttek beszédét figyelve, abból mintázatokat és szabályokat alkotva. A tanulási folyamat közben a gyerekek persze gyakran vétenek hibákat: megtanulják a kutya szót, de azt gondolják, az minden négylábú állatra igaz, így a macskákra is. Csak akkor pontosítják tudásukat, ha már elég alkalmuk volt megfigyelni, hogy mások a macskát néha macskának, néha cicának, de soha nem kutyának hívják.

A másik módszer az explicit tanítás, egyszerű szavakkal kezdve. Ez kevésbé természetes, munkaigényesebb a tanító részéről, de kisebb a tévedés kockázata

– mondja Babarczy Anna. Így tanulnak egymástól az emberek és a heptapodok az Érkezésben is. Az ilyen módszerben is vannak szabályok: egyszerű, konkrét szavakat (fa, orr, sétál) könnyebb tanítani, mint elvont szavakat (pl. hűség, ártatlan).

Jelenről könnyebb tanítani, mint a múltról, legnehezebb pedig a jövőről.

A filmben pontosan ezeket a szabályokat betartva kezdődik meg az egymás nyelvéről való tanulás.

A filmben a világ különböző pontjain jelennek meg az idegenek, és minden nép más módon kezd el kommunikálni velük. Egy a közös: mind a saját nyelvükön veszi fel a kapcsolatot a heptapodokkal. Az Érkezésben a fókusz az Amerikában leszálló idegeneken van, így annak lehetünk szemtanúi, angolul hogyan zajlik a kapcsolatfelvétel; de kapunk információkat arról is, a kínaiak hogyan csinálnák.

Na de mi történne, ha itt, Magyarországon szállna le egy földönkívüli űrhajó?

"Bármilyen nyelv beszélőjének könnyebb az ő nyelvével közeli rokonságban lévő nyelvet megtanulni.  Tudomásunk szerint a magyarral közeli rokonságban lévő élő nyelv nincsen, tehát nincs olyan nyelv, aminek az ismerete segítené a magyartanulást" – magyarázza Babarczy Anna. Persze az Érkezéseben sem látjuk jelét annak, hogy az idegenek nyelve és az angol között bármiféle rokonság lenne, így valószínűleg nem lenne nehezebb megtanítani őket magyarul, mint mondjuk angolul vagy kínaiul.

002
Fotó: outnow.ch

A magyar legendásan nehéz nyelv, a nem anyanyelvűek különösen sokat szenvednek vele – ez valószínűleg pont azért van, mert semmilyen másik nyelvre nem hasonlít. Babarczy szerint ugyanis egy nyelv beszélőjének könnyebb egy rokon nyelv elsajátítása: egy olasz hamarabb tanul meg spanyolul, mint egy török. Ráadásul ha valaki több nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszél, valószínűleg magyarul is hamarabb fog megtanulni – ez pedig a kulturális hasonlóság miatt van.

Egy bármilyen anyanyelvű európai kevesebb félreértéssel tud magyarul tanulni, mint egy bármilyen anyanyelvű új-guineai lakos egyszerűen azért, mert hasonlóbb a kultúrájuk

– fejti ki Babarczy Anna. Így ha véletlenül azokat a heptapodokat kapnánk meg, akik addig valahol Európában ténykedtek, minden bizonyára gördülékenyebben kommunikálnánk velük, mint az először Kínában leszálló társaikkal.

Magyarul tehát baromi nehéz megtanulni – angolul viszont a közmegegyezés szerint könnyebb, nem is beszélve például az eszperantóról. Akkor a legjobb lenne ezen a nyelven felvenni a kapcsolatot az űrlényekkel - gondolhatnánk.

A földönkívüli fajjal való kommunikáció szempontjából nincs különbség az emberi nyelvek között, éppen azért, mert az emberi kogníció közös

– erősíti meg Babarczy az Érkezés nyelvészének megállapítását. Bármennyire messze áll a kínai, vagy az afrikai kultúra a magyarétól, minden bizonyára még mindig kisebb az eltérés mint egy földönkívüli és az emberi kultúra között. Épp ezért Babarczy szerint bármelyik emberi nyelv egyformán alkalmas "univerzális" emberi nyelvnek itt a Földön – és bármelyik nyelvvel egyformán megkezdhetjük a kapcsolatfelvételt a heptapodokkal.

Az Érkezés egyik legtöbbet vitatott pontja a heptapodok nyelve, amelyet nem köt az idő, épp ezért aki elsajátítja, az – a Shapiro-Whorf hipotézis szerint – az űrlények gondolkodásmódját is magáévá teszi, így képes függetleníteni magát a jelentől: nemcsak a múltra tud visszagondolni, de a jövőbe is belelát. A heptapodok nyelve egyfajta új evolúciós lépcsőfokot jelent az emberek számára.

Az emberi nyelv maga nem fejlődik, csak változik

– húz vissza minket a realitás talajára Babarczy. Persze pont az a film kulcsmotívuma, hogy egy tőlünk fejlettebb fajnak a nyelve is fejlettebb. Az internetkultúra terjedésével, a rövidítések, emojik és meme-ek burjánzásával sokan viszont inkább attól tartanak, hogy az emberi nyelv nemhogy egyre fejlettebb lesz, hanem inkább visszafejlődik. Babarczy szerint viszont nincs mitől tartanunk.

Ez egy sokat kutatott téma, de jelenlegi tudásunk szerint sem az emojik és meme-ek, sem pedig az sms-ekben használt rövidítések nem veszélyeztetik a ma beszélt nyelveket

– mondja. Babarczy elmondja, hogy a kutatások szerint nincs összefüggés aközött, hogy a fiatalok mennyi emojit vagy rövidítést használnak, és hogy milyen a szókincsük vagy a nyelvtantudásuk.

003
Fotó: outnow.ch

Jessica Coon, a filmnek segítő professzor szerint viszont a globális világ és az internet igen is veszélyezteti a kis nyelveket – az olyan sokak által beszélt nyelveknek, mint a spanyolnak vagy az angolnak viszont nem igazán kell tartania semmitől. Ha a beszélők számát nézzük, a magyar még így is közelebb jár egy kis törzs nyelvéhez, mint a mandarinhoz. De Babarczy Anna megnyugtat minket: hiába egyre elterjedtek az angol kifejezések, a magyar sem fog az egyik napról a másikra kihalni.

Kisebb, veszélyeztetett nyelveken inkább az izolált törzsi nyelveket,  és az olyan közösségek nyelveit kell érteni, akik egy nagyobb, más nyelvet beszélő társadalom kisebbségi tagjai. 

Ilyenek az Amazonas esőerdeiben élők törzsi nyelvek, az amerikai őslakos nyelvek vagy a tatár, romani, skót gael és a vallon nyelv Európában. Babarczy szerint viszont ezeket sem az internet és a globális világ veszélyezteti, hanem a fiatal generációknak az a bizonyos szempontból természetes törekvése, hogy beilleszkedjenek a többségi társadalomba. Az űrlényeket tehát nem lenne célszerű ilyen nyelvekre megtanítani – ahogy a magyarra se, hiszen valószínűleg az lenne a céljuk, hogy az emberiség minél nagyobb részével megértsék egymást.