Olivér

A filmvilág Napóleonja: a magyar, aki feltalálta Hollywoodot

2017.07.25. 10:01

Programkereső

Zukor Adolfot nem érdekelte a filmművészet - ő egyedül pénzt akart keresni. Megalapította a világ egyik első filmstúdióját, ötletei nélkül Hollywood ma nem létezne - vagy legalábbis nem ebben a formában. Vetélytársait kegyetlenül félreállította, miközben átlagos, fényűzés nélküli életet élt a filmipar egykori ura.

Cecil B. DeMille Hollywood  aranykorának egyik legendás rendező-producere volt. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Tízparancsolat, vagy A világ legnagyobb látványossága. DeMille 1913-ban Jesse L. Lasky és Samuel Goldwyn társaságában megalapította a Lasky Film Company-t, ami a későbbi Paramount stúdió őse volt. Ahhoz viszont, hogy a triumvirátus szövetségéből a világ legnagyobb filmgyártó vállalata legyen, kellett egy magyar szőrmekereskedő leleménye is: ő volt Zukor Adolf.

GettyImages-56192858
Fotó: David McNew / Getty Images Hungary

DeMille elsősorban a produkciós értékben hitt, filmjei bámulatos kiállítású, látványos és költséges mozik voltak. Zukor ezzel szemben a sztárok megszállottja volt: szerinte ők a filmek igazi értékei. Persze nem csak ebben különböztek: DeMille amellett, hogy producer volt, rendező és művész is, míg Zukor mindegy hogy mivel üzletelt, egyedül az érdekelte, hogy minél busásabb haszonhoz jusson. És ehhez valószínűleg a korában ő értett a legjobban a világon. DeMille emlékezetében élénken élt a Zukorral való találkozás évtizedekkel az eset után is:

Összetette két, ökölbe zárt kezét, majd szép lassan szétválasztotta. 'Cecil, így ketté tudlak törni' - tette hozzá.

Zukor Adolf
Zukor Adolf
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Zukor Adolf Ricsén született 1873. január 7-én, egy zsidó szatócs családban. Egy ideig Mátészalkán tanult, majd inasnak állt Abaújszántón. Apja és anyja is korán meghaltak, így bátyjával, a később rabbivá váló Artúrral Kálmán bácsikájukhoz költöztek. Mindössze 15 éves volt, amikor nyakába vette a világot - 1888-ban egyedül kivándorolt az Egyesült Államokba. Mindössze egy kevés készpénz volt nála, amit kabátzsebébe varrt bele.

Akkoriban egy majdnem 4 évvel idősebb lány, Mella Baumoel volt a kedvese - megígérte neki, hogy áthozza őt is a tengerentúlra, ahol hamarosan feleségül veszi. A lány nem sokkal Zukor után meg is érkezett az USA-ba, de így is elkésett. Soha többet nem találkoztak. Megtartotta viszont a Zukortól kapott gyűrűt, amit élete végéig nagy becsben őrzött. Zukor évekkel később, 1897-ben egy Lottie Kaufman nevű lányt vett feleségül, akitől két gyereke is született.

New Yorkban első állásaként egy szőrmebolt előtt sepregetett heti 2 dollárért.

Viszont hamar rájött, hogy ha picit kitanulja a szűcs szakmát, szőrmevágásért már heti 4 dollárt is megkaphat.

Így is tett. New Yorkban nemcsak szűcsként, kárpitosként is tapasztalt munkás volt már, amikor Chicagoba költözött, ahol 19 évesen szőrmeüzletet nyitott. Második évében cége, a Novelty Fur Company már 25 embert foglalkoztatott. 1925-re már kisebb vagyont szerzett, és jómódban módon élhetett.

A mozgóképpel először 1893-ban találkozott, és a fáma szerint egyből meglátta benne az üzleti lehetőséget. Egy másik anekdota szerint 1901-ben látta a Fun in Boarding House című kétperces szösszenetet egy úgynevezett penny arcade-ben, ami a korai mozik egyik őse volt. Néhány cent bedobása után egy lyukon kukucskálva lehetett kezdetleges mozgóképeket nézni benne - Zukor olyan alacsony volt, hogy csak lábujjhegyen állva tudott belesni a lyukon, de az élmény így is lenyűgözte.

Mégis, unokatestvére, Max Goldstein kellett hozzá, hogy belevágjon az évezred üzletébe, a moziba.

Goldstein kölcsönkért Zukortól, hogy kis mozijaival tovább terjeszkedhessen. 1904-ben Adolf nemcsak hitelezett rokonának, de ő maga is betársult egy nickelodeonba - a korai, kis filmszínházakat hívták így, amelyek öt centbe, vagyis egy nikkelbe kerültek. A filmek akkoriban egyre népszerűbbé váltak, így gombamód szaporodtak a vetítőhelyek az egész világon. A mozgókép már túlnőtt a filléres, bódékban és mulatságokon mutogatott bűvészmutatványokon, ahonnan indult. Nem érte még el viszont azt a szórakoztató formáját, ahogy ma ismerjük. Zukor mégis meglátta benne a potenciált, és tudta: a hosszabb, látványosabb mozik csak még nagyobb közönséget vonzanának.

Ha sikert akarsz elérni, csak meg kell értened mi történik az országban. 1900-1910 között 9-10 millió bevándorló érkezett Amerikába. A nickelodeonok újak voltak, olcsóak, némák, és épp ezért az angolul nem tudó tömegek is élvezhették őket

- magyarázta.

Marcus Loew későbbi filmmogullal szövetkezve mozihálózatot épített ki. Loew szintén a jól jövedelmező szőrmekereskedésből nyargalt át a filmiparba. Szőrmeüzletek, ruhaboltok, pékségek - mindent filmszínházzá alakítottak át, az emberek pedig csőstül áramlottak a mozikba.

A piacon  ekkor már egy tröszt állt az élen, olyan vállalatokkal, amelyek vezetői még Zukortól is korábban ráéreztek a filmben rejlő lehetőségekre.

Zukor tudta, hogy valami nagyot kell dobnia, ha talpon akar maradni a bizniszben.

Előtte viszont még volt egy félresikerült üzleti kísérlete: 1906-ban vonatszimulációs gépeket kezdett üzemeltetni a mozikban. A vászonra vetítették a látványt, a hangfalakból vonatfütty és zakatolás áradt. A vonat érkezése című első filmecske még óriási visszhangot keltett, Zukor üzlete viszont a kezdeti fellendülés után hamar befuccsolt.

1912-ben otthagyta Loew üzletét - türelmetlen volt, egész estés, hosszú filmeket akart gyártani és forgalmazni. Első hangos sikere a Sarah Bernhardt-féle Erzsébet királynő című francia film volt, aminek megvette az amerikai forgalmazási jogait. A mindössze 40 perces film az egyik első egész estés mozibemutató volt Amerikában. A 35 ezer dolláros befektetés 200 ezer dollárnál is többet fialt, az egész országban turnéztatták a tekercseket. 

Nézz egy kicsit előre és merj kockáztatni!

- ez volt Zukor jelmondata.

Sarah Berhardt akkoriban a világ legismertebb színésznője volt - a sikert Zukor egyértelműen neki tulajdonította. Eldöntötte, hogy innentől csak világhírű színészekkel készít filmeket, mert ez viszi be az embereket a moziba. Megalapította a Famous Players in Famous Company-t, és ismert arcokkal közismert darabokat és regényeket adaptált a  vászonra. Felfedezettei között volt Edwin S. Porter, a korai film egyik úttörő rendezője, Mary Pickford, az első női világsztárok egyike, de Broadway-sztárokat is a filmvilágba csábított. A cég első filmje a Monte Cristo grófja feldolgozása volt 1913-ben, természetesen zajos pénzügyi sikerrel. 1914-re vállalatával már évi 30 filmet gyártottak, a Broadway-n pedig 3500 férőhelyes mozipalotát nyitott, a Standard-ot.

Sarah Berhardt
Sarah Berhardt
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

A kor legismertebb figurái, Douglas Fairbanks, Pola Negri, Rudolph Valentino, Gloria Swanson - mind neki dolgoztak. Zukor bevezette, hogy színészei más cég filmjeiben nem szerepelhettek - tudta, hogy ők cége legnagyobb kincsei.

A legnagyobb elragadtatással az töltött el, hogy megértettem a közönséget

- mondta egyszer, magyarázva, miért ragaszkodik annyira sztárjaihoz - azért, mert a nézők őket akarják látni.

1916-ban cégével egyesült egy másik filmgyártó vállalattal, a Jesse L. Lasky vezette Lasky Feature Film Company-val, aminek Cecil B. DeMille és Samuel Goldwyn is alapító tagja volt. A cég nevéhez fűződik az első, Hollywoodban gyártott film, Az asszonyember. Az egyesüléssel létrejött új cég elnöke Zukor lett - ehhez például pont DeMille-t kellett kiütnie a nyeregből. Meg is tette - a korábban említett, félelmet nem ismerő módon. Nem hiába nevezték a filmbiznisz Napóleonjának.

Már csak a forgalmazást kellett uralnia a Zukor-féle Paramountnak, hogy a teljes filmipar felett kontrollal rendelkezzenek - a filmgyártást tekintve máris óriási erőre tettek szert.

A terjeszkedésben viszont a Paramount egy másik alapítótagja,William Hodkinson állt Zukor útjába. Hodkinson ugyanis úgy tartotta, a filmágazatoknak el kell különülniük egymástól: a producereknek szerinte a gyártásra kell koncentrálniuk, a forgalmazóknak pedig a moziüzemeltetésre. Hodkinson szerint minden sikeres film így, ezzel a felfogással került a vászonra. Zukor nem értett egyet vele - ő a verikális integrációban hitt, és az ipar minden szegmensét szerette volna megkaparintani. A két ellentétes ideológia egyébként a mai napig jelen van az amerikai filmgyártásban - Hodkinson eszméit ma olyan filmesek képviselik, mint Woody Allen, a Coen testvérek vagy Peter Jackson. Az idő viszont bebizonyította, hogy Zukor elképzelése a jövedelmezőbb - a központi irányítású filmgyártás szerint készülnek például napjaink legsikeresebb blockbusterei, a Marvel-képregényfilmek is.

Igazam van! És ha ezért kiraknak a cégből, lesz számomra hely valahol máshol!

- állt ki Hodkinson elve mellett. Igaza volt - de nem az integrációval kapcsolatban. Zukor megbuktatta őt, és partnereinek nagy részét kivásárolva egyszerűen kigolyózta a Paramountból. Soha nem vált tényezővé máshol a filmvilágban; végül légitársaságot alapított Közép-Amerikában.

A Paramount pedig viharosan nőtt és terjeszkedett. Zukor mozikat vásárolt, első, korai partnereit pedig Hodkinsonhoz hasonlóan trükkös módszerekkel eltávolíttatta a cégtől.

Óriási hatalmú, befolyásos emberré vált a filmvilágban.

Közben pedig a lapok arról cikkeztek, mennyire különbözik korának filmmoguljaitól, Samuel Goldwyntől vagy Louis B. Mayertől. Zukor ugyanis nem próbált minden szálat a kezében tartani, mindenbe belelátni, és a legapróbb részleteket is kontrollálni. Még csak nem is Hollywoodban lakott, hanem a Paramount másik telephelyéhez közel, New Yorkban.

"Megpróbáltam összehasonlítani a többi nagyágyúval a bizniszben - de rá kellett jönnöm, hogy olyan ember mint Zukor, nincs még egy Amerikában" - írta róla Benjamin Hampton filmtörténész. Zukor legendás volt simulékony modoráról, furfangosságáról és kérlelhetetlen tárgyalási módjáról. 

Volt egy látomásom - egy jól kiszámított látomásom, és a körülmények is szerencsésen alakultak

- mesélte, mikor a sikeréről kérdezték.

Gyerekkoromban kereskedő akartam lenni - és most is az vagyok, és mindig az is maradok: kereskedő

- tette hozzá.

Adolf Zukor és Charles Ray
Adolf Zukor és Charles Ray
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Nem érdekelte a film művészi potenciálja, csak pénzt akart keresni. Ő találta ki üzlettársaival a block-booking nevű forgalmazási módot. Eszerint ha egy független mozi egy nagy sikerű filmet akar játszani, akkor csak úgy veheti meg az adott blockbuster jogait, hogy csomagban megkapja a stúdió néhány kisebb horderejű filmjét is, amit szintén köteles vetíteni.

Nem élt nagyzoló életmódot, teljesen átlagosan nézett ki és úgy is öltözködött. Hóbortok nélküli, megfontolt, jámbor, kiszámítható, majdhogynem félrevonuló típus - írta róla a New York Times, halálakor. Odavolt a golfért és a kártyajátékokért, ismerősei Sugar (jelentése: cukor, a Zukor névből), Adolph bácsi, vagy Különc néven emlegették - utóbbit úgy érdemelte ki, hogy halkan és sebesen mozgott anélkül, hogy észrevennék, így pedig a frászt hozta egyesekre.

Ahogy a mozi maga, úgy a Paramount is rengeteg kihívással volt kénytelen szembenézni az alapítása utáni évtizedekben: a független mozik, a trösztellenes törvények vagy épp a Katolikus Egyház bojkottja. Az egykor virágzó cég 1932-ben óriási veszteséget könyvelt el és csődközelbe került, részben a túlzott méretű terjeszkedésnek köszönhetően.

Fejek hullottak a felsőbb vezetők körében is, de Zukor ezt is megúszta: 1936-ig a helyén maradt.

Ekkor Barney Balaban lett a Paramount új vezetője, aki továbbra is a cégnél tartotta Zukort, mint az igazgatótanács elnökét. Cserébe Zukor a következő 28 évben csak úgy hívta a cég igazgatóját. a fiú. Balaban végül 1964-ig maradt pozíciójánál - ekkor a filmtörténelem egyik leghírhedtebb bukása nemcsak őt, de az egész akkori stúdiórendszert megbuktatta. Ez volt A Római Birodalom bukása című film. 1966-ban a Paramount végül a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt, Zukor tiszteletbeli elnök maradt.

A Római Birodalom bukása
A Római Birodalom bukása
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Életművéért 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, mint "az amerikai játékfilm atyja". Mikor a filmvilág rettegve nézte a televízió térhódítását, ő csak annyit kérdezett:

Ahelyett hogy a tévé miatt elvesztenénk a nézőinket, nem lenne okosabb a televíziót is beszerezni a fegyvertárunkba?

- és el is kezdett az ABC tévétársasággal szövetkezni.

Élete végéig aktív maradt - talán ennek köszönhetően élt meg ilyen szép kort.

Ha tudtam volna hogy eddig élek, jobban odafigyelek magamra

- nyilatkozta egyszer. 1976. június 10-én hunyt el Los Angelesben. Szóvivője szerint lefeküdt délután aludni, de nem ébredt fel többet.

A mai Hollywood, sőt, az egész filmipar teljesen máshogy nézne ki Adolf Zukor és ötletei nélkül. Egyszerű, szegény családból származva kemény munkával és még több eszességgel küzdötte fel magát a csúcsra - ahol pedig szívósan ragaszkodott helyéhez. Ma a hollywood-i Hírességek sétányán csillag viseli a nevét - a 13 magyar származású csillag egyike.