Erzsébet

A KULT50 bemutatja: Herbai Máté

2017.10.31. 14:59

Programkereső

A Testről és lélekről felvételeinek idején is üzemelő vágóhídon zajlott forgatás saját elmondása szerint élete legnehezebb órái voltak. Herbai Máté portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent    KULT50   kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

csak címlap (2)

Geometrikus beállítások, érzékeny fény- és térkezelés – nagyrészt ezekkel a jelzőkkel dicsérte Herbai Mátét a Testről és lélekről berlini világpremierje környékén a szakmai sajtó. Alig akadt olyan kritika, amely ne emelte volna ki az operatőr teljesítményét, aminek jelentőségét még azok is könnyen megérthetik, akik csak egyetlen képet, akár a plakátot vagy egy-egy sajtófotót láttak a filmből.

Herbai Máté a Testről és lélekről nemzetközi sikere előtt is sűrűn foglalkoztatott operatőrnek számított itthon, ám a berlini diadalmenet valószínűleg külföldön is keresett szakemberré teszi. Pedig már eddigi munkáiban is megmutatkozott az a tehetség, amely az idei Arany Medve-díjas filmbeállításait is olyan emlékezetessé tette.

Egy szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Herbai a középiskola után a testnevelés helyett a fényképészet felé vette az irányt.

Munkanélküliként a segély miatt tovább kellett képeznie magát, ezután pedig tanfolyamról tanfolyamra csiszolta tudását, majd a Filmművészeti Egyetemen az egyik legnagyobb hazai legendától, Kende Jánostól leshette el az operatőri szakma fogásait, ahogy Bíró Miklóstól is sokat tanulhatott. Ezzel párhuzamosan egy, a későbbi pályáját is jelentősen befolyásoló színházi-filmes csapatban kísérletezhetett kedvére. Bodó Viktor és számos, a kulturális életben később meghatározóvá váló barát (Sárosdi Lilla, Gigor Attila, Máthé Zsolt) indította el az AD HOC csoportot, amely színházi darabok mellett bátor rövidfilmeket is készített.

A legfontosabb a jó helyszín megtalálása, hogy alkalmas legyen a jelenet atmoszférájának megteremtésére. Jó helyszínt díszlet hiányában úgy szerezhetsz, hogy járod az utcákat”

– mesélte Herbai a Filmtettnek adott interjújában, ez a hozzáállás pedig azóta is az egyik védjegyének számít. Ezt a hazai közönség először 2008-ban, A nyomozóban tapasztalhatta meg, ahol Herbai is jócskán hozzátett a film sikeréhez azzal, hogy a történet thriller és szatíra közötti hangulatát találta telibe az eredeti helyszíneken, például hullaházban vagy pesti, sötét bérházak udvarán felvett képeivel.

Herbai megbízhatóságát jelzi, hogy A nyomozó sikere után a rendező, Gigor Attila továbbra is őt foglalkoztatta a rövidfilmjeiben, mint ahogy ugyanilyen szoros munkakapcsolata alakult ki Nagypál Orsival, Mátyássy Áronnal és Enyedi Ildikóval is a későbbiekben. Filmes berkeken kívül is komolyabb visszhangot kiváltó nagyjátékfilmben azonban ritkán bizonyíthatott, mivel mire kiteljesedhetettvolna, a magyar filmgyártás kvázi leállt a 2011 és 2013 közötti időszakban.

Gigor Attila A nyomozó című filmjének egy jelenete
Gigor Attila A nyomozó című filmjének egy jelenete

Az elmúlt két év azonban Herbai számára is meghozta az áttörést. Előbb Gigor filmjében, a Kútban mutathatta meg, milyen mélyen képes átadni a rendező szándékait: az elhagyatott benzinkúti sztorit beállításaival, fénykezelésével tette igazán modern, feszült, átélhető „pusztathrillerré”.

A pályája csúcsát jelentő Testről és lélekről pedig egyértelműen az eddigi legérzékenyebb munkája. Saját elmondása szerint a felvételek idején is üzemelő vágóhídon zajlott forgatás élete legnehezebbórái voltak. De nem csak a vágóhíd naturalisztikus képeivel alkotott fontosat Herbai: az álom és ébrenlét határán játszódó történetet az operatőr rengeteg, fény-árnyékkal tudatosan játszó beállítással hangsúlyozta, és még az olyan felvételeknek is képes volt jelentést adni, ahol csak néhány, asztalon maradt zsemlemorzsát láthatunk. Szinte nincs is olyan pillanata a filmnek, amely ne hordozna valamilyen pluszjelentést a kompozíciójával, fénykezelésével vagy részletességével.

Következő nagy dobása az egyik legtehetségesebbnek tartott magyar rendező, a Herbaival kisfilmeken korábban már együtt dolgozó Nagypál Orsi egész estés filmje, a tabukat sértő párkapcsolati dráma, a Nyitva lehet, amelyben az operatőr újra sok eredeti helyszínen csillanthatja meg tudását.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!