Emma

Egy szelet Balkán

2005.09.05. 00:00

Programkereső

A szarajevói születésű Goran Bregovic sokarcú muzsikus, a hazai közönség leginkább Emir Kusturica filmjeinek betétdalairól ismeri, az Arizonai álmodozókhoz és a Undergroundhoz írt nótái legendássá tették itthon is.

Ezeknek a daloknak a zöme már akkor megvolt, amikor a Bijelo Dugme (magyarul Fehér Gomb) etnorockzenekar tagja volt. Több mint egy tucat albumot jelentettek meg, mielőtt a jugoszláviai háború közeledtekor fel nem bomlott a zenekar. Tavaly óriási szenzáció volt, hogy újra összeálltak.

Bregovic a Bijelo Dugme feloszlása után kezdett filmzenéket írni (azaz kicsit áthangolni a már kész dalait), lényegében a megélhetés kényszeréből, barátja, Kusturica biztatására.

Első közös munkájuk, a Cigányok ideje rendkívüli sikere azonnal az egekbe emelte Bregovic ázsióját. A kilencvenes évek első felében nemcsak hogy egymást követték a felkérések, de olyan világsztárok énekelték dalait, mint Iggy Pop (az Arizonai álmodozók című Kusturica-filmben), Scott Walker (a Toxic Affair című Philomene Esposito-filmben), Ofra Haza (a Queen Margot című Patrice Chereau-filmben) vagy Cesaria Evora (az Underground című Kusturica-filmben). A régi Dugme-nóták és az újabb szerzemények világsikert arattak: ma már világszerte, a Balkán örökzöldjeiként terjed - a Cigányok idejéből, illetve az Undergroundból ismert - Djurdjevdan (amelyet Ederlezi címen újított fel) és Mesecina című dala.

A Bregovic-muzsikák forrásai elsősorban a boszniai menyegzők és temetések táján kereshetők, erre utal zenészcsapatának a neve is. Mindemellett Bregovic merít a Balkán cigányzenéjéből, s úgy teszi minden ízében emelkedetté, hogy közben mit sem veszít a hiteléből.

De az is tény, hogy az utóbbi években többen is támadták Bregovic művészetét. Az Underground után Kusturica is ellene fordult, azt vetve a szemére, hogy a sajátjaként tüntet fel olyan népzenéket, amelyeknek ő csak a feldolgozója.

Egy biztos, Bregovic művészetében újraegyesítette a szlávokat, a Balkán zenéjére építve - szerb rézfúvósok, bolgár és orosz énekesek, valamint lengyel vonósok közreműködésével - alkotta meg koncertprogramját is. Zenekarának létszáma egy-egy speciális projekt esetében meghaladta a száz tagot, de huszonöt-harminc fő alatt soha nem álltak színpadra. Reméljük, szeptember 7-én a Művészetek Palotájában is idevarázsolja az élet legszebb pillanatait, legyenek szomorúak vagy boldogok.