Orsolya

Látni, hallani, érezni, énekelni

2006.01.05. 00:00

Programkereső

Palya Bea énekesnőt népzenei és világzenei együttesek élén ismerhettük meg, de névjegye leginkább két szólólemeze: az Ágról ágra és az Álomálom, kitalálom. Vonzzák a járatlan utak, a magyar mellett foglalkozik a bolgár, cigány, indiai és török népzenével is. A stúdióból érkezik, fáradtan, de boldogan.

- Weöres Sándor Psychéjét zenésítették meg a Hangzó Helikon legújabb lemezén. Hogyan született ez a CD?

- Gryllus Samuval közösen dolgoztunk, én a népzenéhez közel álló részeket írtam, de a munka nagy része az övé volt. A zenészek a Palya Bea Quintet tagjai: Lukács Miklós cimbalmos, Novák Csaba bőgős, Szokolay Dongó Balázs, aki a fúvós hangszereket kezeli, Dés András ütős, valamint Lantos Zoltán és Bujtor Balázs hegedűs. Hétnyolc éve foglalkoztat a Psyché. Akkor önmagam megtalálása szempontjából volt fontos, ma a szellemisége, művészi szépsége nyűgöz le. Weöres zseniális stílusjátékot művel a Psychében. A helyszínek és a kor, amelyben Psyché él, felkínálják a zenei stílusváltásokat, s mi élünk is ezzel. Weöres zsenijéhez nehéz hozzáférkőzni. Azt ragadtuk meg a műből, ami hozzánk szól.

- Fogékonynak kell lenni Weöres világára, hogy a lemezt élvezhessük?

- Ez a CD nem alkalmas háttérzenének. Beszív, megfog, kiköveteli a figyelmet. Nem populáris zene, ahogy maga Weöres sem volt populáris. Nem áhítozott babérokra, nem azt szerette volna - ahogy az előszavában írja -, hogy mindenki a bearanyozott hülyét koronázza, hanem hogy induljon el egy gondolat, érzés a műből, és létrejöjjön valami áramlás - úgy hiszem, ezt sikerült a lemezzel megvalósítanunk.

- Hogyan formálja saját képére a verses regényt?

- Minden munkámba belemászom lelkileg is. A Psychére ez fokozottan érvényes, egyszerre nagy lelki lehetőség és zenei, esztétikai kihívás. Néhány találmányra igazán büszke vagyok. A Mint gondos asszony kamrában fürtöt kezdetű vers életkép az akasztott betyárokról. Rögtön beugrott Billy Holiday és híres dzsesszdala, a Strange Fruit, amely az akasztott négerekről szól. A témát Szokolay Balázs trombita helyett tárogatón játssza. A másik kedvencem az Ideál című versre született dal. Psyché lefekvéshez készülődik, és gyönyörű gyöngyöket, ruhákat aggat magára, mert álmában találkozik a szerelmével.

- Népzenészként ismerte meg az ország. Hol találkozott a népzenével?

- Szülőfalum, Bag népzene- és néptánccsoportjában. Hattól tizennégy éves koromig az életem a néptánc, a népzene, a népdaléneklés jegyében telt. Később találkozások, utazások révén kezdett kibomlani ez a magyar népzenei vonal, ami ma is fontos a számomra.

- Elindult Bagról, hogy meghódítsa a világot?

- Falusi lányként sokat gondolkodtam, hogy ki is leszek én. Egy népzenész, aki nyitott füllel jár, időről időre találkozik valakivel vagy valamivel, amiből új lendületet vesz. A bagi népzeneegyüttes után jött a Zurgó, majd a Laokoón csoport, amely a népzenéből az első kitekintést adta. Itt találkoztam Gryllus Samuval. Az Álom-álom, kitalálom meselemezem vele és Bolya Mátyással született. Fontos állomás volt Szőke Szabolcs Hólyagcirkusza, aztán a közös munka Monori Andrással és azzal a négy emberrel, akivel most dolgozom.

- Ez saját együttesének tekinthető?

- Nem könnyű saját bandát létrehozni, összetartani. A kvintett tagjaival régóta dolgozom különböző produkciókban. Úgy gondoltam, hogy már összegyűlt bennünk annyi, amiből építkezhetünk. Lassan másfél éves az együttes, legutóbb Tony Gatlif új filmjében vettünk részt. A rendező a Gadjo Dilo- és a Latcho Drom-filmekből lehet ismerős, mindegyik alkotása cigány tematikájú, személyes és szenvedélyes vallomás.

- Március 4-én egész estés koncertet ad a Művészetek Palotájában, de külföldön, Németországban, Belgiumban is sokat lép fel.

- Másfél-két éve kezdődtek a külföldi munkák, ami egyenesen következett a magánéletemből. Külföldi barátaim hozták a felkéréseket.

- Milyen Palya Bea zenéje?

- Mindent a magam képére formálok, amit énekelek. Népzenei gyökerű, magyar, cigány, bolgár és keleti zenékkel foglalkozom. Mindig azt fogom meg belőlük, ami nekem éppen fontos. Az underground kultúrát kiszolgáló együttesek könnyed zenéjéhez képest nívósabb szövegre és zenei anyagra tartok igényt.

- Mi van a zenén innen, a népzenén túl?

- Most sok dzsesszt hallgatok, de minden mást is, Michael Jacksontól a francia sanzonig. Az utóbbi időben a cigányzenével is foglalkoztam.

- Könnyen tanul meg egy-egy dalt?

- Először megpróbálom teljesen ugyanúgy elénekelni, ahogy hallom, ez az imitációs fázis. Majd elkezdem forgatni magamban, jártamban-keltemben dúdolgatom. Megkeresem, hogyan lehet máshogyan énekelni. Ideális esetben néhány évnyi érlelés következik.

- Hogyan tartja frissen a repertoárját?

- A zenészek többsége harmincéves koráig magába szív mindent, aztán megtorpan. A közönség ugyanis azt szereti hallani, amit már ismer. De arra törekszem, hogy mindig találjak valami újat, ami inspirál. Ennek megvan az a veszélye, hogy nem aknázom ki azt, ami az előző dalban benne van.

- Mikor fordult figyelme az indiai zene felé?

- Szőke Szabolcsék, a Tin-Tin Quintet és a Calcutta Trió révén találkoztam az indiai zenével, majd Párizsban, a Francia Intézet ösztöndíjasaként tanulhattam. Az indiai zenében a dallam és a ritmus kapcsolata hihetetlenül fejlett, gazdag rendszert ad. Én állandóan mozgásban vagyok. Ami számomra lényeges: igazán, valóban élni. Látni, hallani, érezni, találkozni. Egy idő után az ember mindent a tudásának a vitorlájába fog be, minden találkozás egy új dalhoz, egy új zenéhez, egy új ötlethez vezet el.

- Az utóbbi időben melyik lemez, fellépés szerezte a legtöbb örömet?

- Kiss Ferenc Szerelem hava című lemezét nagyon kedvelem. A férfi-nő tengelyre felépített lemezen én énekeltem a lányt. Közel áll hozzám Daróczi Ági és Bársony János Vrana mami mesél című cigány-magyar nyelvű cigány népismereti tankönyve, amelyhez CD-mellékletet készítettünk. Szeretem a Szőke Annit az Illés-lemezen, édesanyám el is pityeredett tőle, hogy milyen szép.

- Mi a következő állomás?

- Az elmúlt négy évben évente egy lemezem jelent meg, az utóbbi 15 esztendőm sűrítményeként. Az idén még elkészítek egyet a kvintettemmel, saját dalokkal. A későbbiekben szeretnék több időt szánni a munkára. Az ember elér egy korba, amikor azt látja, hogy a világ kinyílik. Ha lenne három élete, akkor is csak a töredékét tudná megvalósítani szándékainak. Ezen az úton könnyen el lehet csúszni, főleg az olyan nyugtalanoknak, mint én.

- Milyen lesz ez az új lemez?

- Az anyag már körvonalazódik, egyelőre írogatok, ötletelek. Az biztos, hogy a népzene nem dominál majd annyira, mint az előző lemezeimen. Ma már tudom, hogy milyen a magyar népdal, de annyian művelik nálam sokkal jobban, az idősebbek és a fiatalok között is sok jó énekes van. Az én erőm nem ebben rejlik, hanem egyfajta szabadságban.

- Ezt adják a cigány gyökerek?

- Talán a vándorlélekség, az állandó úton levés és a szabadlelkűség a cigány vonás bennem. A cigány zenészek szabadon olvasztanak magukba elemeket. Sokat tanulok abból, ki hogyan formálja meg ugyanazt a dallamot, milyen attitűddel adja elő.

- Marad ideje kikapcsolódni?

- Hetente kétszer futok, futócipőm nélkül nem indulok el hosszabb útra. Külföldön felfedező futásokat teszek, legutóbb Marseille sétálóutcájával ismerkedtem. Amszterdamban is van egy kedvenc helyem a város szélén. A park tele vadnyulakkal - élő mozi a futóknak. A margitszigeti futópályánál persze nincs jobb.

- Jó irányba fut?

- Nem mondom, hogy megtaláltam a helyemet, most csak azt tudom, hogy a főcsapás jó. Nem látom, hogy mi jön még. Minél idősebb az ember, egyre több és több keresztúthoz ér. Sokszor kell nemet mondanom. Mindenkinek van valami elképzelése, igénye, hogy mit akar az életétől. Nekem a megvalósítással vannak nehézségeim. Azzal, hogy időnként lecsendesítsem magam. Színes, szép életem van, csak a jó ritmust kellene eltalálnom.