Jenő

George Duke a BJO-val lép színpadra

2006.02.16. 00:00

Programkereső

A 2005-ben Grammy-díjra jelölt jazz-zongorista, George Duke a Budapest Jazz Orchestrával ad közös koncertet 2006. április 24-én a Budapest Kongresszusi Központban.

George Duke 1946. január 12-én született egy kaliforniai kisvárosban, San Raphaelben, de Marin Cityben nőtt fel. Mindössze négy éves volt, mikor édesanyja elvitte egy Duke Ellington koncertre. A kis George ekkor határozta el, ő is zongorista lesz. Középiskolájának jazz zenekarában már a billentyűk mögött ült és emlékei szerint már akkor Miles Davis és a soul-jazz vonalat képviselő Les McCann volt rá a legnagyobb hatással. 1967-ben a San Franciscói Állami Egyetemen kapta kézhez diplomáját. Ezzel párhuzamosan 1966 és 1969 között önálló jazztriójával szerepelt a helybeli Half Note klubban, ahol egy akkor még ismeretlen énekes, Al Jarreau lépett fel vele rendszeresen. 1969-ben csatlakozott a trióhoz a francia hegedűs Jean-Luc Ponty. Kaliforniai turné, fellépés a Newport Jazz Fesztiválon, majd óriási sikerű európai koncertkörút következett. Duke 1969 végén elfogadta Frank Zappa invitálását és csatlakozott a gitáros Mothers of Invention együtteséhez.

1970 végén a legendás altszaxofonos, Cannonball Adderley hívta combójába: ezt egy nem egészen huszonöt éves fiatalember nem utasíthatta vissza. Ezzel a formációval járt életében először hazánkban, 1972 szeptemberében az Erkel Színházban. Mivel ő játszott Budapesten először Fender Rhodes zongorán, a közönség soraiban találgatások hangzottak el, honnan jönnek ezek az űrbéli hangok.

1973 és 1976 között Duke ismét Frank Zappa-val szerepelt, majd a dobos Billy Cobhammel turnézott és készített lemezt. Szóló pályafutásának kezdetét is ez évre datálja. Ekkor jelent meg első önálló LP-je a „From Me to You”. A nagy áttörés azonban 1978-ban következett be, amikor a funky jellegű „Reach For It” behatolt az albumlista felsőbb régióiba is. Ezek után nem csoda, hogy ez lett Duke első aranylemeze.

Muzsikusi karrierjével párhuzamosan az 1970-es évek vége óta zenei rendezőként, producerként is nagy sikerrel dolgozik a stúdiókban. Első felfedezettje a brazil harsonás Raoul de Souza volt. Énekes albumokat is készített: ebben a sorozatban Dee Dee Bridgewater volt az első. Producerként az első „nagy durranását” 1981-ben az A Taste Of Honey női diszkó csapattal érte el – a „Sukiyaki” harmadik lett a slágerlistán, de a „fekete zenére” szakosodott R&B listát több hétig vezette, végül aranylemez lett.

Ettől kezdve már futószalagon jöttek az énekesek (Jeffrey Osborne, Deniece Williams, Melissa Manchester, Barry Manilow, Smokey Robinson, Phil Perry, The Pointer Sisters, a Take 6, Chante Moore, Gladys Knight, Johnny Gill, Anita Baker, Al Jarreau, Natalie Cole, Dionne Warwick, Erikah Badu), de a pop-jazz szaxofonosokat is felkarolta (George Howard, Everette Harp, Najee, Kirk Whalum).

Az 1980-as években három LP-t készített a basszusgitáros Stanley Clarke-kal. Díjkiosztó rendezvények és TV-sorozatok zenei igazgatójaként is tevékenykedett: kilenc éven át vezette az ún. „Soul Train Award” zenekarát, és részt vett az NBC „Sunday Night Show” című hétvégi sorozatában is. 1992-ben „Snapshot” című CD-je öt héten át vezette a Billboard Magazin „Top Contemporary Jazz Albums” listáját.

1993-ban a Montreuxi Jazzfesztiválon mutatták be szimfonikus zenekarra és jazztrióra írt nagy lélegzetű művét, a „Muir Wood Suite”-et. 1997-ben jelent meg harmincadik lemeze saját neve alatt. Huszonegy jelölésével ő a valaha élt legtöbb Grammy-díjra nominált jazzművész (igaz, ebbe beleszámítanak a pop és R&B kategóriák is). Részt vett Grammy-díjas jazzlemezek elkészítésében is – Miles Davis: „Tutu” (1987), Rachelle Ferrell: „Individuality” (2000), Dianne Reeves: „In the Moment” (2001), „The Calling” (2002).

b49f446a-69ea-486a-a505-67013d435959

A jazz muzsikusokból álló Budapest Jazz Orchestra 1998 októberében alakult., A zenekar elsődleges céljai közt szerepel, hogy muzsikusai elsajátítsák azt a fajta sokszínű játékmódot, amit a műfaj sokrétűsége megkövetel annak művelőitől. Továbbá nagyon fontos feladatunknak tartják ennek eljuttatását a jazz iránt fogékony közönséghez, megmutatva számukra, hogy milyen is ez a muzsika, hogy honnan hová fejlődött az évtizedek alatt, megismertetve velük mind azokat az előadókat, akik mérföldkövei voltak ennek a zenének.

A Budapest Kongresszusi Központban a tavaly ősz óta Elek István és Schreck Ferenc vezetésével működő Budapest Jazz Orchestrával fog fellépni zongorista-énekesként. A BJO repertoárjából kiválasztott standardokat, illetve saját témáit adja elő saját hangszerelésében.

(2006. április 24. 19:30 Budapest Kongresszusi Központ; Geirge Duke és a Budapest Jazz Orchestra közös koncertje; km.: Pocsai Krisztina (ének)