Nándor

Mediterrán Fesztivál

2006.10.18. 00:00

Programkereső

A Művészetek Palotájában megrendezendő fesztivál szervezői nem gondolják, hogy három nap alatt „körbevezethetik” látogatóikat a mediterráneum rendkívül kiterjedt zenei stílusain. Abban azonban biztosak, hogy a fesztivál mindhárom kimagasló jelentőségű fellépője olyan ízelítőt adhat e térség zenei kultúrájából, amely további – mediterrán – élmények keresésére ösztönözheti az érdeklődő közönséget.

Nehéz elképzelni egy mediterráneumhoz kötődő fesztiválnak méltóbb nyitányt a világszerte ismert görög énekesnő, Savina Yannatou koncertjénél. Yannatou Athénban született, s előbb az athéni Nemzeti Konzervatóriumban, majd Londonban folytatott zenei tanulmányokat. Az etnikus zenétől a kortárs operáig, az improvizatív énekstílustól a középkori zenéig számos műfajban kamatoztatta nyitottságát és képzettségét, majd 1996-ban megalakította szaloniki székhelyű Primavera en Salonico nevű zenekarát, amellyel azóta elsősorban a mediterráneum dalait fűzi színpompás és rendkívüli érzékenységű csokrokba. A kilencvenes évek második felében készített három albumából: a szefárd, a Spanyolországból a XV. század végén száműzött és Szalonikiben letelepülő zsidók dalait tartalmazó Spring in Salonica, a szakrális Virgin Marias of the World és a Songs from the Mediterranean címűből állt össze az a koncertprogram, amit Terra Nostra címmel az ECM kiadó 2003-ban megjelentetett, és amivel Savina Yannatou bizonyára el fogja kápráztatni a Mediterrán Fesztivál első estjének látogatóit is.

Mint arra Wim Wenders is rádöbbent a Lisszaboni történet című filmjében: Portugália lelkének megismeréséhez a fado a legpontosabb bedekker. Más országban nem hallani ilyet, noha kiterjedt „rokonságába” a zöld-foki morna, az argentin tangó és a görög rembetika egyaránt belefér. Mindazok a mélyen személyes műfajok tehát, amelyekre a színes bőrű és az európai lakosság asszimilációja, a kikötők túlfűtött hangulata és „a tenger melankóliája” rásütötte a bélyegét. A fado elsődleges, szótári jelentése: sors. A fado a XIX. század közepén terjedt el kávéházi muzsikaként; gyökerei a portugál balladaköltészet (modhina) és egyes afrikai táncok (lundum, fofa) hagyományában kereshetők. Más-más stílusban játszották a különböző városokban: Lisszabonban nyersebben, Coimbra egyetemi városában kissé emelkedettebben. Egyrészt harmonika, hegedű és portugál gitár kellett hozzá, másfelől pedig egy női énekhang érzelmi telítettséggel, sok-sok szenvedéllyel. A XIX. század közepén Maria Severa volt a fado istennője, a XX. század közepén Amália Rodrigues, ma pedig – Mariza, Mísia és Cristina Branco mellett a Madredeus-tag – Teresa Salgueiro, de azért tegyük hozzá gyorsan: a Madredeus korántsem egy kimondott fado-, sokkal inkább egy kortárs, fado-ihlette zenekar.

A Madredeust alapító Pedro Ayres Magalhaes (klasszikus gitár) és Rodrigo Leao (billentyűs hangszerek) népszerű portugál rock-zenekarokban játszottak, amíg a népzenei hullám hatására 1986-ban kedvük nem támadt a régi és a folkzenéhez. A csellista Francisco Ribeiro, a harmonikás Gabriel Gomes és az akkor tizenöt éves Teresa Salgueiro társaságában egy templomban vették fel első lemezüket (Os Dias Da Madredeus), de akkor még nem tudták biztosan, hogy együtt is maradnak a megjelenése után. A munkamódszerük is a rockzenében szerzett tapasztalataikra épült: ahogy a próbákon közösen improvizáltak, úgy formálódtak meg dalaik. A Madredeus mai elektro-akusztikus felállása azt követően alakult ki, hogy zeneszerzőivé és szereplőivé váltak Wim Wenders Lisszaboni történetének. A cselló és a harmonika helyére egy másik klasszikus gitár és bőgő került, majd miután a szintetizátoros Carlos Maria Trindade beszállt, a munkamódszerük is megváltozott: azóta lekottázott, kész szerzeményekből állnak össze albumaik. (Pedro Ayres Magalhaes és Carlos Maria Trindade is szöveggel együtt írja a dalait.) Az elmúlt tizenöt évben több mint nyolcszáz koncertet adtak, az európai országokon túl az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, Argentínában, Japánban, Izraelben, a Zöld-foki Köztársaságban. Dolgoztak szimfonikus zenekarral (Euforia) és DJ-kkel (Electrónico), de a lényeg: a Madredeus-dalok angyali szomorúsága és Teresa éterikus éneke a kezdetektől fogva változatlan maradt.

A Madredeus legutóbbi koncertprogramja kimondottan az együttes mai zenei arcát tükrözi. Dalai két albumon szerepelnek: a tavalyelőtti Um Amor Infinito és a tavalyi Faluas Do Tejo címűn. Az utóbbinak egyben az is sajátossága, hogy kimondottan Lisszabonhoz kötődik. Nagyobb arányban az Um Amor Infinito album képezi a koncert műsorát, ez az oka annak, hogy a turné címe ugyanaz, mint a tavalyelőtti albumé.

bce54087-8c45-40e6-ba2b-1cdae75574fa

A Spakka-Neapolis 55 „magja”, a hegedűs Antonio Fraioli, a tammorrát ütő Marcello Colasurdo és Monica Pinto énekesnő a nápolyi világzene legendás E’ Zezi nevű zenekarából kiválva alapított új zenekart 1999-ben. Előbb Spaccanapoliként szerepeltek – így jelent meg a RealWorld kiadónál Lost Souls című albumuk is –, majd 2004-ben Spakka-Neapolis 55-re módosították a nevüket, hogy abban egyaránt „szem előtt lebegjen” a Spakka út, amely elválasztja Nápoly régi és új városrészét, valamint a zene száma az ősi kabbalában. A Spakka-Neapolis 55 tarantellán alapuló elragadó muzsikája átvette az E’ Zezitől azt a plebejus, „protest” hagyományt, ami a giccses nápolyi dalok alternatívájául szolgál, ám jóval bővebben merít a mediterráneum különböző népzenéiből, és a Zezinél sodróbb, frissebb, rockosabb; miközben megidézi a nápolyi pogány rítusok hangulatát is – azt a túláradó felszabadultságot, amit az emberek átélhettek ősi ünnepeik során.

A Mediterrán Fesztivál programja

2006. október 19. 19:30 Fesztivál Színház
Savina Yannatou & Primavera en Salonico (Görögország)
Km.: Savina Yannatou (ének), Leftheris Angouridakis (ütőhangszerek), Yannis Alexandris (lant, gitár, tambura), Kostas Vomvolos (qanun, harmonika, tambura), Kyriakos Gouventas (hegedű), Haris Lambrakis (nay), Michalis Siganidis (nagybőgő)

2006. október 20. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Madredeus (Portugália) „Um Amor Infinito” Tour
Km.: Teresa Salgueiro (ének), Pedro Ayres Magalhaes, José Peixoto, Fernando Júdice (klasszikus gitár), Carlos Maria Trindade – szintetizátor)

2006. október 21. 19:30 Fesztivál Színház
Spakka-Neapolis 55 (Olaszország)
Km.: Monica Pinto (ének), Antonio Fraioli (hegedű), Marcello Colasurdo (tammorra), Giacomo Pedecini (basszusgitár), Salvatore Vassalo (dob), Franco Perreca (szaxofon, fuvola), Ernesto Nobili (gitár, mandolin)