Máté, Mirella

A négy évszak teljessége

2006.11.22. 00:00

Programkereső

Tavasz, nyár, ősz, tél, egy év, egy periódus; maga a teljesség. A teljességet nehéz megtalálni, pedig mindenhol ott van. Carmen, Mária, Vivaldi: három név, amelyek között első ránézésre nincs összefüggés; ami összeköti őket, az Horgas Eszter személye.

Horgas Eszter

Amikor kedvenc országáról, zeneszerzőjéről, költőjéről faggattam, ezt felelte: "Kedvencem maga az élet, és az élet nagyon sok mindenből áll: sok országból, sok zeneszerzőből, sok színből." Amikor többféle, egymástól távol eső dolgok találkoznak és egy rendszerbe összefoglalhatók: talán ez a teljesség. December 1-jén a Művészetek Palotájában Horgas Eszter és művésztársai Vivaldi legismertebb művét, A négy évszakot fogják új keretbe foglalni. Olyan új szálakat fognak fűzni a ma még egymástól távolinak tűnő zenék és irányzatok közé, amelyek ott és akkor összeérhetnek majd, és létrejöhet egy új zenei dimenzió. Horgas Eszter fuvolaművésznővel Filip Viktória beszélgetett.

- A Carmen, a Mária és A négy évszak produkciók egy sorozat darabjai?

- Inkább úgy mondanám, hogy egy életút részei. A tanárom úgy búcsúzott el tőlem az érettségi után, hogy nagyon figyeljek arra, hogy bár a Zeneakadémián mindent el fognak követni annak érdekében, hogy szabályosra faragjanak, ennek ellenére próbáljam meg megőrizni azt, aki vagyok, azt a játékstílust és azt a gondolkodásmódot, ami engem jellemez. Akkor még nem értettem őt. A klasszikus zene nagyon fontos számomra, hiszen ez a gyökerem, de az a fajta szemlélet, ahogy a komolyzenét kezelik Magyarországon, számomra eléggé zárt és idegen beskatulyázása az amúgy fantasztikus és egyáltalán nem komoly zenéknek. Vivaldi A négy évszak című műve is a komolyzene kategóriájába esik, miközben tele van humorral, életkedvvel, energiával, elképesztő ritmusokkal, improvizációkkal, szabad gondolkodással.

Az én utam nem a Carmennel kezdődött, hanem talán a születésemmel, hiszen olyan családban nőttem fel, ahol sok fajta művészet volt jelen. Nagyon jó volt azt látni, hogy mindegyikünk ugyanazt keresi, csak az egyik a gyógyításon, a másik a zenén, a harmadik a színészeten, a negyedik a rendezésen keresztül találta meg a maga válaszait, de az utunk egy irányba haladt. Biztos, hogy ezek mind-mind benne vannak ezekben a koncertekben. A Carmennél letisztult bennem valami: sikerült megtalálnom azt az utat, ami engem izgat. Harnoncourt azt írja a könyvében, hogy a zene nem csupán hangjegyekből áll, hanem a zene beszél: ugyanolyan intellektuális tartalma van, mint az irodalomnak. A zenében, mivel nincs meg a verbalitás, azt hisszük, hogy elég a hangokat, az artikulációt eljátszani: játszd el azt, amit a zeneszerző leírt – mondják sokszor a tanárok. Én a hangok mögé szeretnék látni. Amikor Vivaldi A négy évszak című darabjában a vihart ábrázolja, akkor én meg akarom érezni a vihart a testemmel, és meg akarom találni azokat a hangokat a fuvolán, amelyek ezt az érzetet kifejezik. El akarom sajátítani azt a virtuóz technikát, amivel hitelesen el tudom játszani és meg tudom eleveníteni a Művészetek Palotájában az igazi bórát. Vivaldi hihetetlen pontos programzenét ad, de a Carmen- és a Mária-koncertnél is volt egy erőteljes dramaturgia.

Nagyon fontos lett számomra az, hogy a zenei hangokon túl megtaláljam azt, amiről a zene szól: nem csupán hangokat, hanem állapotokat keresek. Sokat tanultam, fejlődtem a hangszerkezelés terén is, hiszen egészen más úgy képezni a hangot, hogy valamit tényleg el akarok beszélni a hangszeren, vagy csak egyszerűen el akarom játszani pianón vagy fortén. A belső folyamatok által az izomzat átalakul, és magától megkeresi a megfelelő tónust. A keresés számomra a legfontosabb. Amíg az ember színpadon áll, addig soha nem szabad azt éreznie, hogy készen van. Mindig újabb és újabb feladatokkal kell, hogy ellássa magát ahhoz, hogy fejlődni tudjon. Meg kell keresni a félelmetes, morgó hangot, a lágy, puha, édes, szerelmes hangot, és a fiát sirató anya hangját is. Ehhez persze a technikai megoldásokat is meg kell találni.


Horgas Eszter és művészbarátai

- Hogyan választod ki ezeknek a koncerteknek a zenei témáit?

- Nem véletlen, hogy Carmenhez, aztán Máriához, most pedig A négy évszakhoz fordulok. Az életemben ezek azok a témák, amelyek mélyen érintenek. Sok átiratát tanultam a Carmennek, az opera is fantasztikus, rengeteget használja benne Bizet a fuvolát, fontos szerepe van a darabban. Amikor egy ilyen vállalkozásba kezd az ember, fontos hallania a hangszer lehetőségeit. A fuvolairodalom szűk, de ha végignézünk a nagy fuvolistákon, mint Jean-Pierre Rampal vagy Drahos Béla, akkor láthatjuk, hogy mindegyikőjüknél ott van a vágy, hogy vezényeljenek vagy keleti, számunkra idegen zenét játszanak. Őket is izgatta a fuvolarepertoár bővítése. Meg kell találni a fuvola mai hangjait, mert egészen mást tudott a fuvola régen, mint ma: kitágultak a lehetőségei. Azt vallom, hogy ma már mindent el lehet fuvolázni. A zeneszerzőket is inspirálja mindez, hiszen rengeteg új mű születik. Azt gondolom, hogy a fuvola mint hangszer napjainkban egyik aranykorát éli. Az a fajta megközelítés, hogy a fuvola zenekari hangszer, egy szín: mindezt a hangszer már messze meghaladta.

Ha meg tudok oldani feladatokat, vagy jól sikerül a koncert, akkor azt érzem, hogy a helyemen vagyok. Az életemben két ilyen fontos állapot van: az egyik, hogy édesanya vagyok – van két gyermekem, akikkel hála Istennek nagyon jó a kapcsolatom –, a másik a zene. Előző életemben nagyon jó lehettem, hogy ez a két dolog megadatott nekem. Márai szerint szomorú lenne a világ szomorúság nélkül. A bánat, a halál – ami a darabban az Ősz végén jelenik meg – mind élmények, ezekre mind szükség van. A halállal nekem nagyon sok dolgom van még: nem tudom, hogy hogyan kell elengedni azt, akit nagyon szeretek. Nagyon sok út áll előttem, sok mindent kell még megértenem. Csodálatos dolog a zene, mert nagyon sok feszültséget fel tud oldani: amit nem tudunk kimondani, megfogalmazni, arra a zene megadja a válaszokat állapotok és élmények formájában.

Miért pont A négy évszak? Carmen a szabad, az érzéki, a nőies, a drámai hősnőt jelenti, Mária ennek abszolút az ellentéte: az égi, a spirituális, a metafizikai lét, egy édesanya, aki elveszíti a fiát. E két alapvető téma után A négy évszak a természet rendjét, a ciklikusságot, az ezernyi színt, a barnát, a pirosat, a szerelmet, a halált jelenti: minden jelen van. Még a rajtunk kívül álló ciklikusság is: tavasz, nyár, ősz, tél, tavasz, nyár, ősz, tél… Szívmikrofonnal felvettük a szívem hangját, és ezt a koncerten nemcsak hallani, de látni is lehet majd a kivetítőn. A szívdobbanás a legbelsőbb, misztikus ciklust fejezi ki, amely spirituális jelkép is egyben.

- Hogyan választod ki azokat a művészeket, akikkel együtt színpadra lépsz ezen alkalmakkor?

- Ezek az emberek nemcsak fantasztikusan jól játszanak, nemcsak technikailag pallérozottak, hanem emberileg is egy utat járnak velem. Közös lét, szeretet nélkül nem működik az előadás. Talán a sors elrendelése, de mindig megtalálom azokat, akikkel játszanom kell. Tavaly Al Di Meola, idén Vukán György, Fekete-Kovács Kornél, Hárs Viktor, Tiba Sándor, Dajka Krisztián, Kovács Tamás, valamint Meskó Ilona és a Ventoscala Szimfonikus Zenekar lesznek a művésztársaim.


Horgas Eszter

- A régebbi korok zenéinek időről időre meg kell újulniuk, új köntöst kell kapniuk, vagy meg kell őrizni azokat az eredeti állapotukban?

- Vannak olyan előadók, akik az eredeti hangzást keresik eredeti hangszereken: ez is egy út. A múzeumokra szükség van, hiszen nagyon jó dolog elmenni oda, és letűnt korokkal ismerkedni, élményeket gyűjteni. Az én utam más. Ugyan játszom az eredeti műveket is, de én azt keresem, hogy mit jelent mindez a XXI. században, hiszen XXI. századi előadó vagyok. Az egyik irányzat azt próbálja rekonstruálni, ami volt, a másik azt keresi, hogyan tud ez megszólalni ma.

A négy évszakban az a csodálatos, hogy ezerféleképpen hallgathatjuk és ezerféleképpen játszhatjuk ezt a művet. A barokk fuvola teljesen más volt, mint a mai: a mai tiszta hangolású és virtuózabban lehet játszani rajta. A hangszer fejlődött, és lépést kell tartani ezzel a fejlődéssel. Az eredeti hangzás keresésében is lehet újat mondani, és ez lehet ugyanolyan hiteles. Sokfajta gondolkodás létezik. De nem lehet mást játszani, és másban hinni. Légy hű önmagadhoz! Az, amit én képviselek, sok mindenkinek nem tetszhet, de ez együtt jár az úttal, ezt vállalnom kell.

Rengeteg inspiráció, élmény ér, és ezt legjobban a hangszeremmel tudom kifejezni. Én azt remélem, hogy az élményeim mind ott lesznek hangok formájában december 1-jén a Művészetek Palotájában. Én ezzel a koncerttel egy történetet szeretnék elmesélni, adni. Egy olyan történetet, amelyet egy napon valaki tovább folytat.

NÉVJEGY

Horgas Eszter édesapja Horgas Béla költő, édesanyja Levendel Júlia író. Hat éves kora óta tanul zenét, a fuvolát tíz évesen vette kézbe. A zeneiskolai évek után a Bartók Béla Konzervatóriumba, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre nyert felvételt. Tanárai Kovács Lóránt, Sebők Erika, Kurtág György és Rados Ferenc voltak. Olyan együttesekkel dolgozott együtt, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, a Budapesti Fesztivál Zenekar vagy az Állami Hangverseny Zenekar. Zenei partnere volt Maurice Andrée, Jean-Pierre Rampal, Mstislav Rostropovich, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Rolla János, Vigh Andrea, az Amadinda Ütőegyüttes és a Bartók Vonósnégyes is. 1992-ben Kurtág György és Rados Ferenc tanítványokkal megalakította a Forrás Kamarazenei Műhelyt. A műhely létrejötte, felállása is újszerű volt, hisz sikerült egy olyan formációt létrehozni, mely a Kurtág-, Rados-szellemiséget, a zenei szabadságot és a mai kor zenéjét közvetítette. 1993. január 10-én zsúfolásig megtelt a Zeneakadémia Nagyterme a bemutatkozó koncertre. Ezt követően hat évig folyamatosan koncerteztek nagy szakmai és közönségsikert aratva. 1993-tól a Weiner Leó Zenei Szakiskola tanára, majd 1994-től a fuvola tanszék vezetője lett. 2000-ben megalapította a ClassJazz Band-et, majd az azt követő években fellépett Vukán Györggyel és triójával, valamint Tony Lakatossal, Winand Gáborral, Nagy Jánossal, Fekete-Kovács Kornéllal, Dresch Mihállyal, László Attilával, Frankie Latóval, Tisza Beával, Malek Miklóssal, Presser Gáborral, Gerendás Péterrel. 2003 novemberében mutatta be a telt házas Budapest Arénában Bizet Carmenjének új interpretációját 130 szereplővel, Csengeri Attila, Bíró Eszter, Malek Andrea és Fekete-Kovács Kornél közreműködésével. A koncerten Al di Meolával is együtt játszott. 2004-ben Horgas Ádám rendezésében az Eszterek Könyve című előadást, majd nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, illetve Horvátországban, a pulai Arénában a megújult Carmen nagyprodukciót mutatta be. Számos CD-je és DVD-je jelent meg.