Ilona

Tájékozódás a magyar jazz helyzetéről

2006.12.07. 00:00

Programkereső

A kulturális bizottság tegnapi ülésén tájékoztató hangzott el a magyar jazz helyzetéről. Az ülésen a bizottság tagjain kívül részt vett Schneider Márta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről, valamint szakmai és érdekképviselők, vagyis a hazai jazz néhány kiemelkedő előadója.
abb0e3f6-0faa-4561-909d-278c11545fa0

A közös Európa országainak zenei életében meghatározó szerepet tölt be az improvizatív kortárs zene, melynek aktív és elismert szereplői a magyar jazz képviselői is. A magyar zenei élet egyik markáns és meghatározó része az improvizatív jazzművészet, amely a kortárs zene eleven, integráns része. A hazai jazz egyfelől már jó ideje megtalálta saját hangját és nemzeti sajátosságait, másfelől olyan művészet, amelynek nyelvezete a világon mindenhol elfogadott és érthető. A hazai jazzélet kiemelkedő alakjai, az ún. jazz grémium tagjai, Babos Gyula, Borbély Mihály, Dés László, Gyimesi László, Horváth Kornél, László Attila, Márkus Tibor, Szakcsi Lakatos Béla és Zsoldos Béla javaslatot fogalmaztak meg a hazai jazzművészek elismerése érdekében. Azt szeretnék elérni, hogy a kulturális kormányzat érezze magáénak e műfajt, és mind erkölcsi, mind anyagi támogatásával segítse elő azt, hogy a jazzművészek a műfajt megfelelő körülmények között művelhessék hazánkban és külföldön egyaránt.

Mindennek jegyében, továbbá a jazz iránt érdeklődő és annak megjelenését a hazai kínálatban igen gyakran nélkülöző befogadó közönség érdekében is elengedhetetlenül fontosnak tartják, hogy a műfaj és képviselői megkapják tevékenységük folytatásához a kormány és különösen a kulturális kormányzat támogatását. Vagyis legfontosabb feladatuknak azt tekintik, hogy az improvizatív kortárs zene legyen államilag támogatott. Az ehhez szükséges intézményesedés folyamat kizárólag politikai döntés folyamán jöhet létre. A bizottsági ülés tulajdonképpen egy jó értelemben vett lobbizásnak is tekinthető mindezek érdekében, hiszen a politikai és a jazz képviselői ültek egy asztalhoz.

A jazzművészek és a minisztérium képviselői között több éve folyó tárgyalások nem eredmény nélküliek, hiszen 2004-re például megnőtt az állami kitüntetésben részesült jazzmuzsikusok száma, s több fellépési lehetőség kínálkozott a hazai művészek számára a külföldi magyar intézetek színpadain. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatása szintén nem elhanyagolható, ám jelenleg nem alkalmas a műfaj támogatására, hiszen eseti jellegű és a szükségletekhez képest kis keretösszeg áll rendelkezésre.

Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium helyettes államtitkára is egyetértett abban, hogy a jazz művelőinek stabilitásra, biztonságra, kiszámíthatóságra lenne szükségük a megfelelő színvonalú működéshez. A tervezhető,.előrelátható állami támogatás azt is lehetővé tenné, hogy a jazz minél szélesebb közönséghez eljusson. A 2005-ös évtől odaítélhető Lakatos Ablakos Dezső ösztöndíj évente csupán három fiatal támogatását biztosítja egy éven keresztül, a korábbi jazzklub támogatást pedig 2006 óta kiterjesztették egyéb klubok működésének támogatására is.

A szakállamtitkár véleménye szerint a jövőben három területre kell hangsúlyt fektetni: egyrészt az alkotók munkáját kell támogatni, másrészt elő kell segíteni, hogy nagyobb számú közönséghez jusson el a kortárs improvizatív zene, harmadrészt megfelelő promócióval kiemelten kell támogatni a kortárs zenét, annak külföldön történő népszerűsítését.

Fedor Vilmos képviselő szerint csupán egy már elkezdett folyamatot kellene erősíteni; alkalmas játszóhelyeket kellene biztosítani a muzsikusok számára; szükséges lenne a hangzóanyagok kiadásának, valamint a külföldi fellépési lehetőségek támogatása. Hangsúlyozta továbbá a hagyaték és örökség fenntartásának és gondozásának szükségességét. Gulyás Dénes, a kulturális bizottság tagja hiányolta a mélyebb, átgondoltabb koncepciót, amely alapján a minisztérium támogatni kívánja a műfajt.

Gyimesi László kiemelte, hogy bár hazánkban létezik alap-, közép- és felsőfokú jazzoktatás, a képzés befejezése után is foglalkozni kellene a fiatalokkal. Pallai Péter jazz-rádióműsor szerkesztő szintén a fiatal művészek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet: menedzser és nyelvtudás hiányában nemigen juthatnak ki külföldre. Akik mégis kijutnak, az utóbbi időkben rendszeresen versenygyőztesként térnek haza a nemzetközi megmérettetésekről: ám kiutazásukhoz, felkészülésükhöz semmilyen támogatást nem kapnak.

Schneider Márta elmondta, hogy a támogatásra fordítható keretek adottak a 2007-es és 2008-as évre, azokon változtatni nem áll módjukban, ezért ezeken belül kell megtalálni a fontos feladatok támogatásának módját.

Horváth Kornél a jazz grémium képviseletében tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a hazai zenei élet támogatására költött összegből a jazz műfaja csupán 0,5%-ban részesült. Példaként említette, hogy a Columbus Jazzklub keretében az elémúlt évben 80 zenekar 210 művésze összesen 280 koncertet adott, többen nagy sikerrel léptek fel fesztiválokon és külföldi rendezvényeken Európában és Európán kívül – szeretnének végre kitörni a 0,5%-os támogatási keretből.