Friderika

A sivatag virága

2007.08.21. 00:00

Programkereső

A sivatagban könnyű eltévedni. Velem is ez történt. Igaz, nem a Szaharában, csak a pesti betonsivatagban, és nem is szomjazó vándorként, csak komolyzenész mivoltomban, de eltévedtem. Pontosabban betévedtem egy könnyűzenei próbára, ahol tíz embert láttam, akik körben ültek, örömzenéltek és távoli tájak hangjait szólaltatták meg. Koncertre készültek: a Fellegini KlezmerGipsy augusztus 29-én a Zsidó Nyári Fesztiválon játszik a Madách Színházban.

A Fellegini KlezmerGipsy

The Desert Rose Project című műsoruk nem teljesen új: a 2006 decemberében az A38 hajón elhangzott produkciót bővítették ki. Mindezt hét nyelven és két kiváló vendégművész, Polnauer Flóra (ének) és Said Tichiti (ud, ütőhangszerek) segítségével fogják megvalósítani.

- Miben különbözik ez az előadás az eddigi produkcióktól?

- Az igazi értéke a mostani esténknek, hogy valóban multikulturális: a dalok arab, héber, spanyol, brazil, portugál, angol és olasz nyelven fognak megszólalni – mondta el Fellegi Balázs, az együttes vezetője. De nem csak e miatt sokszínű: maga az előadógárda is számos nemzet zenészeiből állt össze. Egyik fő vendégünk - aki szinte már az együttes tagja - a marokkói Said Tichiti, a másik pedig Polnauer Flóra lesz. Flórát fiatal kora miatt talán kevesebben ismerik, pedig ő a következő generáció, egyébként rapper és van egy hip-hop csapata is. Ugyanakkor nagyon szép hanggal, nagy tehetséggel rendelkezik, és elkötelezett a világzene és az orientális népzene iránt. Most debütál nálunk, nagyon bízunk benne. Egy ideiglenes tagcsere is lesz az augusztusi koncerten, mert Kovács Ferenc sajnos nem ér rá aznap, helyette Fekete-Kovács Kornél fog trombitálni: ismét izgalmas színekkel bővülünk.

- Óriási felelősség lehet zenekarvezetőként új utakat kijelölni, új produkciókat megálmodni.

- Számomra, aki az együttest létrehoztam, ez a névsor kellőképp impozáns, ugyanakkor ők csodálatosan jó kollégák, akik teljes odaadással állnak rendelkezésemre. Viszonylag keveset kell próbálnunk, egyrészt, mert nagyon jól beszéljük egymás zenei nyelvét, másrészt zenészbarátaimnak a spontán reakció a működési alapelvük, és mivel mindegyikünk más együttesekben is játszik, az időnkbe sem férne bele. Ennek ellenére úgy hiszem, hogy ez a program és ezek a zenészek a nagy nemzetközi fesztiválok kínálatába valók. Már vannak konkrét felkéréseink is franciaországi fesztiváloktól, New Yorkból is megkerestek bennünket, de emellet természetesen Magyarországon is minél többször szeretnénk eljátszani ezt a műsort.


Fellegi Balázs

- Hét teljesen különböző nyelven megszólalni még egy énekes számára is nehéz feladat lehet. Miért fektetsz ilyen nagy hangsúlyt arra, hogy sokféle nyelven énekelj?

- Az előadás során használt nyelveket szerencsére többé-kevésbé beszélem. Az énekesi pályán nagyon fontos szabály: vagy tudod a nyelvet, vagy úgy kell tenned, mintha tudnád. Egy valami van, ami igazán elválaszt egy előadót a kultúrától: a nyelv. Ha sikerül a nyelv nehézségein átlépni, ha a sikerül elsajátítani a fonetikát és megérteni az adott nyelv logikáját, akkor megvan a kulcs az ajtóhoz, amin túl feltárul egy új, eddig ismeretlen világ. Ha az előadó nem tud megbirkózni ezekkel a nehézségekkel, akkor kívülálló marad, soha nem tud azonosulni a dallal.

- Hogyan jönnek létre az új szerzemények?

- A hangszerelés és az új számok az én elmém szüleménye. A közös munkák során egymás között tetszőlegesen megadunk tól-ig határokat, és mivel az együttes zenészei magasan kvalifikáltak, nekik ez pontosan elég. Vannak persze végletek: például Ágoston Béla, akit amikor beillesztettünk a zenekarba, nagyon markánsan a kortárs jazz irányába tolta a zenénket. Az együttes hangzása különlegesen egzotikus, hiszen "szemenként" válogatott zenészek szólaltatják meg a különleges hangszereket.

- Merre visz az út a sivatag rózsája mellől?

- Kicsit kimozdultunk az orientális hangzás irányába, és bár ez nagyon életképesnek tűnik, nem tudom megmondani, hogy maradunk-e a közel-keleti hangzásvilágnál. Megfigyelhető, hogy a roma zenészek egyre távolabb kezdenek látni a saját zenei horizontjukba és zenei múltjukba. Először felfedezték a Balkánt, aztán az indiai őshaza zenéjét is magukévá tették. Ezek a zenészek olykor egészen ősi dolgokat fedeznek fel magukban: átérzik a saját zenei örökségüket, és ez a közönségre is hatással van.

A sivatagban könnyű eltévedni, de könnyű találni is valamit: a Fellegini KlezmerGipsy az ősi múlt és a nyelv erejének rózsájára bukkant. Persze a Desert Rose Projectnek a fentieken túl más olvasata is van, de ez a titok csak annak tárul fel, aki ellátogat az augusztus 29-i koncertre…