Cecília

Képzett társítások a Bárkában

2008.02.18. 00:00

Programkereső

Az AEGON Magyarország 2006-ban a Bárka Színházzal együttműködésben irodalmi-művészeti sorozatot indított Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában címmel. 2008. február 29-én Horváth Ádám (rendező), Békés Pál (író), László Attila (gitár) és Borlai Gergő (dob) lesz Alföldi Róbert vendége.

László Attila gitáros-zeneszerző a hazai dzsesszélet kiemelkedő képviselője. 1975-ben alapította meg a Kaszakő nevű formációt, az Édenkert című lemezük 1983-ban jelent meg. 1985-ben Tony Lakatossal hozta létre a Things nevű együttest, amely hét éven keresztül működött. Pályafutása során olyan neves zenészekkel muzsikált együtt, mint Anthony Jackson, Bob Mintzer, Randy Brecker, James Moody, Tommy Campbell, Dave Friedman.
1987-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma már egyetem) tanára és big bandjének vezetője. 1999-ben Szabó Gábor Jazz Életmű-díjat kapott. Ugyanabban az évben megválasztották a Magyar Jazz Szövetség elnökévé, amely tisztséget 2005-ig töltötte be. 2000-ben Weiner Leó Zenepedagógiai Díjat, 2003-ban zeneszerzői munkásságáért Liszt-díjat vehetett át.

1992-ben alakult együttese, a László Attila Band számára az eredeti hangvételű zenét jórészt László Attila írja és hangszereli. Az együttes Smart Kid című albuma 1999-ben jelent meg. A 2002-es, Once upon a time című lemezükön a nagyszerű zongorista, Oláh Kálmán kompozíciói is hallhatóak. Legújabb formációja a László Attila Quintet, a 2006-ban napvilágot látott, Just trust! című lemezen mindkét együttes tagjai játszanak, köztük Borlai Gergő dobos is.

Borlai Gergő, az 1978-as születésű, sokoldaú dobos közel két évtizede játszik a hazai zenei élet meghatározó képviselőivel és külföldi zenészekkel, ilyen például Tommy Campbell, Bob Mintzer vagy Trilok Gurtu, aki a világ egyik legnevesebb ütőse.

Kétszer választották meg az év dobosának, s már két éleműdíjjal is büszkélkedhet. 2001-ben Arany Dobverő díjat vehetett át, 2004-ben megkapta az Artisjus előadóművészi jutalmát a kortárs magyar zeneművek bemutatása terén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért. Eddig két szólólemeze jelent meg, az első 17 éves korában írta, ezt 1998-ban a BMG adta ki 17 címmel. A második lemez 2004-ben látott napvilágot Sausage címmel, a Tom Tom Records gondozásában.

Horváth Ádám rendező, tanár – negyven éve tanít a Színház – és Filmművészeti Egyetemen (régebben: főiskolán), öt évig volt egyetemi tanárként rektorhelyettes, ma professor emeritus. Az egyik legsokoldalúbb magyar alkotó, körülbelül 3000 mű, köztük például csak tévéjátékból 125 kötődik a nevéhez, számos remek filmet és tévés sorozatot készített.

Budapesten született 1930-ban. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Agrártudományi Egyetemen kezdte (1948-1949), majd Máriássy Félix tanítványaként szerzett rendezői diplomát a Színház és Filmművészeti Főiskolán, 1965-ben. 1966-ban a BBC Training Cours hallgatója, két évvel később RAI ösztöndíjas Rómában.
1957-től dolgozik a Magyar Televízióban, 1967-től vezető rendező, 1994 és 1995 között az MTV elnöke, utána főrendezője. A magyar televíziózás egyik legjelentősebb alkotó egyénisége, több rendezőnemzedék tanára és mestere, aki önálló műfajt teremtve meghonosította például a teleregény műfaját (Szomszédok 1987-1999), legújabb sorozata az Életképek.

Szinte minden televíziós műfajban jelentős művek, köztük élő adások fűződnek a nevéhez, 51 év során készített több mint 3000 műsorból lehetetlen bármit is kiemelni – azokról is szó esik majd a 29-i esten. Itt csak annyit: népszerű sorozatai mellett rendezett dokumentum- és riportfilmet, tévédrámát, portréfilmet (olyan alkotókról készített portrét, mint például Székely Mihály, Ferencsik Jánocs, Darvas Lili, Seregi László, Markó Iván, Kun Zsuzsa, Róna Viktor, Orosz Adél, Simándi József, Paul Sacher), balettet, zenés játékot, operát, szórakoztató műsorokat, számos koncertközvetítés és vetélkedő is az ő nevéhez kötődik.

Főbb díjai: Balázs Béla-díj (1970); Érdemes Művész (1978); Erkel Ferenc-díj (1985); Kiváló Művész (1990); TV kritikusok életmű-díja (1990); Magyar Köztársaság Középkeresztje (2002); Kossuth-díj (2007).

cb80612d-3548-411c-a81a-5d2b3a1fdfce

Békés Pál szintén sokoldalú alkotó: prózát, drámát, gyerekkönyveket, hangjátékokat, filmforgatókönyveket ír, fordít. 1956-ban született Budapesten. 1980-ban diplomázott az ELTE bölcsészettudományi karán, magyar-angol-összehasonlító irodalomtörténet szakon. 1980 és 1984 között szociológiai felméréseket végző kérdezőbiztosként dolgozott, majd iskolákban tanított magyar irodalmat és angol nyelvet.

1992 és 1993 között a New York-i Columbia Egyetem Fulbright ösztöndíjasa volt, majd 1997-ben a University of Iowa vendégeként részt vett az International Writing Program munkájában. 1994-ig szabadúszó író, majd hat évig a Magyar Televízió irodalmi-színházi főszerkesztője, ezt követően ismét szabadúszó. 2003 és 2004 között a Magyar Magic, a nagy-britanniai magyar évad művészeti kurátora. 2005-ben A Nagy Könyv országos olvasásnépszerűsítő program szakmai vezetője.

Színdarabjait, adaptációit jelenleg is több budapesti és vidéki színház játssza; novellái, darabjai angol, francia, orosz, lengyel, olasz, cseh, német, nyelven jelentek meg; fordította Nabokov, Burgess, Updike, Thurber, Woody Allen, Tom Stoppard műveit. A Vígszínház tizennégy éve tartja műsoron az Össztánc című adaptációját, töretlen sikerrel.

Díjai: Az Év Gyermekkönyve (a Félőlényért - 1992) és Fitz József Könyvdíj (szintén 1992); Déry Jutalom (1998); Soros Alkotói Díj (1999); József Attila-Díj (2000); Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006); Hevesi Sándor-díj (szintén 2006), továbbá több televíziós és rádiós nívódíj, illetve kritikusi díj.