Menyhért, Mirjam

Hagyományok végtelenje

2009.05.25. 00:00

Programkereső

Népzenei revivalt élünk át, úgy tűnik, a hagyományos Kárpát-medencei dallamok, hangszerek, előadásmódok elixírként hatnak a kortárs zenére. Az előadókat, produkciókat azonban egész világok választják el egymástól attól függően, ki mennyire birtokolja ezt a zenei nyelvet, ki milyen mélységében, milyen érzékenységgel nyúl hozzá, vagy melyik tájegység hagyománya érintette meg.
Rendhagyó Prímástalálkozó
Rendhagyó Prímástalálkozó

A Rendhagyó prímástalálkozó attól rendhagyó, hogy nem hagyományos értelemben vett prímások játszanak, hanem olyan kiemelkedő jazz-, rock-, világ- és komolyzenészek, akiknek különleges kötődésük van a népzenéhez. Szaxofon-, cimbalom- és gitárprímások mutatják meg, hogy a hagyományok végtelenjéből pontosan mit jelent nekik a népzene.

Dresch "Dudás" Mihály szaxofonos az amerikai bebop és az erdélyi zene egyedülálló alkimistája. Saját maga taposta ki ezt a járhatatlannak hitt utat, és találta meg azt a szűk ösvényt, ahol a szárnyaló improvizáció és a kötött forma, a nagyvárosi kaotikus lüktetés és a különleges erdélyi lelkület olyan erőteljes harmóniában jelenik meg, amit mi magunk, de a fekete amerikai jazz-zenész is ámulva hallgat. Dresch Mihály a John Coltrane-féle jazz felől indult a nyolcvanas években, és mára már azt vallja, zenéjének alapja az erdélyi népzene; improvizációi leginkább a furulya alapú gyimesi dallamokra épülnek.

Ugyan ki gondolta volna nem olyan rég, hogy a cimbalom a magyar nóta világán kívül az élő kortárs zenében is fontos hangszerré válik? Például a jazz kvartettben a zongorát teljes értékűen ki tudja váltani, sűrűbb, impulzívabb, izgalmasabb hangzást adva? Hogy ez így van, arról nem kis részben Balogh Kálmán tehet. Zenei pályájáról írni, annak állomásait felsorolni hosszú lenne. Az biztos, hogy nem sok zenész muzsikál a legfontosabb autentikus népzenekarokkal, kortárs kísérleti zenekarokkal; kevesen mélyednek el a jazzben, tesznek kitérőt a klezmer, a ragtime felé, készítenek autentikus cigányzenei albumokat, a Budapesti Fesztiválzenekarral komolyzenei lemezt, zenélnek a Vágtázó Csodaszarvas sámánzenekarban, cimbalmoznak Francis Ford Coppola 2007-es Youth Without Youth című filmjének főcímdalában. Balogh Kálmán Európától az Egyesült Államokig a legnagyobb koncerttermekben - például a Carnegie Hallban - prezentálja, mit is tud a cimbalom.

Both Miklós a huszonéves korosztály képviselőjeként a rock irányából indult, hogy aztán egy atonális pszichedelikus zenei kitérőt követően annyira elmélyedjen a népzenében, hogy ő maga is gyűjteni kezdje. Leginkább folk-rock zenekara, a Napra révén ismert, de az elemi erejű Barabaro újdonsült frontgitárosaként is hallhatjuk. Both Miklós azt mondja, nem akar hagyományőrző lenni, gitárprímásként ezen a találkozón is minden bizonnyal a népzene őserejét keresi.

A prímások alá prímások játszanak: Lakatos Róbert, Pál István „Szalonna", Vizeli Balázs, és olyan mesterek, mint a nagybőgős Doór Róbert, a brácsás Mester László, valamint két jeles népdalénekes, Herczku Ágnes és Korpás Éva. Az biztos, hogy ez az este a népieskedő, a hagyományokat felületesen összekeverő „zanzásított világzenék" antitézise lesz.

2009. május 30. 19:30
Fesztivál Színház
Rendhagyó prímástalálkozó

 

Km.: Pál István „Szalonna" (hegedű), Lakatos Róbert (hegedű, brácsa), Both Miklós (gitár), Dresch Dudás Mihály (fúvós hangszerek), Balogh Kálmán (cimbalom), Vizeli Balázs (hegedű), Korpás Éva, Herczku Ágnes (ének), Doór Róbert (nagybőgő), Mester László (brácsa)