Móric

Hadik, Kossuth, jazz és jam

2010.05.16. 00:08

Programkereső

Az ország jazzklubjait bemutató sorozatunk elérkezett első fővárosi állomásához, a vezető szerepre törő Budapest Jazz Clubhoz. INTERJÚ

Rosenwinkel
Rosenwinkel

Még fülembe csengenek Kurt Rosenwinkel futamai mikor leülök beszélgetni a főváros nevét viselő jazz klub két vezetőjével, Susszer Zoltánnal és Bóna Lászlóval. Már az is örömteli lenne ha egy ilyen koncert egyedülálló eseményként valósult volna meg, de a két éve a mainstream és a modern jazznek helyet biztosító Budapest Jazz Club-ban rendszeresen fellépnek olyan előadók, mint Amerikából Dave Douglas, Richard Bona, Joey Calderazzo, Nagy Britanniából pedig Gerard Presencer, Byron Wallen, Jim Mullen és hamarosan Peter King. Mikor elindítottátok a klubbot milyen motivációtok volt, mennyire tűnt reálisnak annak az elérése, ahogy most működik BJC? Kitől jött az ötlet?

Susszer Zoltán: Mindkettőnkben és Sár Csaba barátunkban is régóta felmerült már ez, mint lehetőség. Igazából nem tudnék egy olyan momentumot sem mondani, amikor konkrétan eldöntöttük volna, mindenáron szeretnénk egy jazz klubot üzemeltetni. Baráti körben többször szóba került az ötlet. Talán a Laci indíttatása a legkönnyebben megfogható, hiszen ő jazzdobos volt.

Bóna László: Nem multimilliomos, csak jazzdobos, még mielőtt informatikával kezdtem volna foglalkozni. Egyébként meg nagyon szeretjük a jazzt, ennél jobb ösztönzés nem is szükséges.

F: Mikor volt mégis az a pont, amikor felmerült a BJC megnyitásának gondolata és mennyi idő telt el míg felhangzott az első szám a színpadon?

S.Z.: A Budapest Jazz Club-ot inkább a lehetőség szülte. Kiderült, hogy az épület, a Hadik-palota részben kihasználatlanul áll. Idővel elvetettük az egyéb célú hasznosítás gondolatát és egyre inkább arra fókuszáltunk, hogy az esti órákban mint jazz klubbot lenne érdemes üzemeltetni. Viszonylag jó feltételekkel, néhány kompromisszum árán sikerült megállapodást kötnünk. Így a kezdeti beruházások után első perctől a saját irányításunk alatt kezdhettük meg a működést.

F: Az épület az Önkormányzaté? Velük állapodtatok meg?

S.Z.: Nem, ez egy elég furcsa helyzet, amiről az utóbbi években több írás is megjelent. Az épület a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) Kossuth Klub Egyesületének  is otthona. Annak ellenére, hogy 1954 óta működnek, az  épülettel kapcsolatos jogviszonyuk a mai napig is rendezetlen. A Magyar Állam van bejegyezve, mint tulajdonos és mostanra odáig eljutottak az illetékesek, hogy az összes valaha itt megfordult, korábban az épület felett jogokat gyakorló társasággal elvarrták a szálakat. Mi a TIT Kossuth Klub Egyesülettel állapodtunk meg. Soha nem azt kommunikáltuk, hogy a Kossuth Klubban van a jazzklub, hanem hogy ez egy függetlenül, a Hadik-palotában, mint közös otthonunkban működő intézmény. Hiába van meg minden létező szakhatósági papírunk (vendéglátáshoz szükséges, valamint zeneszolgáltatási engedélyek), a jegyző nem adhatja ki az állandó működési engedélyt nekünk, amíg a főbérlőnk ittlétének megfelelő jogalapját fel nem mutatjuk, mert a BJC használati jogát ágensként a Kossuth Klub biztosítja. Az egy igazi vicc, hogy a rendszerváltás óta különböző kormányokon és változó vízfejű vagyonkezelő csúcsintézményeken ível át ez az ügy, szent tehénként senki sem merné kirakni a Kossuth Klubot, ugyanakkor ahhoz államigazgatási alapon töketlenek, hogy rendezzék az egyesület ingatlannal kapcsolatos jogait, és vállalható kötelezettségeit. Inkább fenntartják az exlex állapotot. A Kossuth Klub a partnerünk, mi nekik, és a BJC-nek szurkolunk. Jogszerűen működünk, rendben fizetünk az Artisjusnak, de az üzletvezetőnknek állandó nyűg a kitelepülés megújítása, ez a történet már ismerős lehet a Gödör korábbi vesszőfutásából. 

F: Ez az állapot mennyire befolyásolja a jövőbeli terveiteket?

S.Z.: Kevéssé, mert szerencsére legalább tíz évre tudtunk egyezséget kötni, amiből idáig csak kicsit több mint két év telt el. Nekünk erre az időszakra, sőt, remélem utána is stabil helyünk van, az említett visszásságok ellenére.

B.L: Talán csak akkor mennénk el, ha ötösünk lenne a lottón. Sőt talán még akkor sem, mert szeretjük a helyszínt, bár a színpadot szívesen fordítanánk meg 90 fokkal.

S.Z.: Itt a jazzprodukciók érdekében konkrétan még falakat is döntenénk, de mivel műemlék épületben működik a klub, ennek természetesen nincs sok realitása.

F: Sokszor tapasztalom azt, hogy egy-egy jazz klub vagy túl elegáns, exkluzív a zene önfeledt hallgatásához vagy éppen ellenkezőleg, a legelemibb feltételek sem adottak. Nektek hogy sikerült a középutat megtalálni? Tudatosan alakítottátok így az enteriőrt?

B.L: Egy kicsit ezt is az adott helyzet hozta, meg persze a mi szándékaink is érvényesültek.

S.Z.: Igen részben a mi elképzeléseink valósultak meg, néhány dolgot pedig egyszerűen a kényszer szült. Abban egyáltalán nem voltunk biztosak például, hogy egy csak jazzt befogadó koncertterem mennyire lesz majd működőképes. A terekkel kapcsolatban mi is éreztük azt, amit megfogalmaztál a kérdésben. Nem szerettük volna, ha a termek eleganciája feszengőssé teszi a klubbot. A lenti szinttel még mindig nem vagyunk teljesen elégedettek. Működik az épületben egy galéria is, szeretnénk ha az az utcafronti két helységbe költözne a jövőben, és az emelethez hasonlóan a földszinten is szeretnénk mindenhol csak jazz tematikájú plakátot kirakni a falakra.

F: Annyi neves előadó és kiváló koncert volt már itt, hogy az itt készült fotókkal is be lehetne borítani a falakat. Elég csak a ma esti Kurt Rosenwinkel koncertre gondolni...

S.Z.: Vannak fotóink természetesen, profi fotósokkal mi is rendszeresen készíttetünk képeket a koncerteken. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy egy-egy komolyabb eseményen mindenképpen jelenjenek meg fotósok.

F: A klub életét ismerőknek mindenképpen szemet szúr, hogy majd minden eseményhez, koncerthez kapcsolódik egy szponzor. Ha nem tévedek ez folyamatosan alakult így, eleinte csak néhány ilyen alkalom volt, amit egyre több követett. Média partneretek a Fidelio is. A pályázati pénzek hiánya miatt alakult ki ez az üzleti modell?

B.L: Ez abszolút a Zoli találmánya volt, és már mások is „lopják". Azt gondolta, hogy értékes lehetőség egy cég számára, ha így tud hozzájárulni a kultúrához. Akkor is jó lehetőségnek tartanánk ezt, ha anyagilag abszolút nem lenne rá szükségünk, de ez sajnos nem mondható el.

S.Z.: Eleinte, a kezdeti beruházások után is rengeteg saját forrást öltünk a klub működésébe. A pályázati pénzek, a szponzori hozzájárulások és a mi tőkénk kellett a kiegyensúlyozott működéshez. Egyébként több koncertsorozatnak nem pénzügyi, hanem médiatámogatója van. Fő támogatónk a nagyvállalati informatikával foglalkozó Alerant, velük rendkívül jó a kapcsolatunk, de többek között saját cégeink is szerepelnek a szponzorok között azért, hogy ezzel is mutassuk mennyire értékes és támogatandó dolognak tartjuk az itteni programokat. Nem a látszat kedvéért, hanem mert talán tényleg így van: a kultúra szárnyán költséghatékonyan utazik a marketing. Ezen felül, mivel mi egyébként alapvetően cégek pusholásával foglalkozunk, az a jazzklubra is igaz: olyan versenyben látjuk a BJC-t, amely a versenytársak nélkül nyilván képtelen működni, ugyanakkor az még ennél is egyértelműbb, hogy nyerni szeretnénk. Immár gyakorlati alapon is belátható, hogy ennek a hatása a jazzélet számára pozitív.

F: Mondhatjuk hogy ti, mint sikeres üzletemberek egyfajta kulturális támogatást vállaltatok amikor elhatároztátok a BJC létrehozását, hiszen az nyilvánvaló tény, hogy - legalább is az első években mindenképpen - egy ilyen vállalkozás egyértelműen veszteséges.  

S.Z.: Igen, ez is egy szempont, de legalább ilyen erős a befektetett energia, remények, vágyak súlya, , és ma már az is, hogy néha vannak itt olyan napok, amikor úgy érezzük, egy olyan igazi jazzklubot csináltunk ahova mindig is szerettünk volna járni. Péntek és szombat éjjelenként, a jam sessionök alkalmával szinte mindig. Büszkék vagyunk arra, hogy néhány neves, nagyobb nyugati jazzklub tulajdonosa is így gondolta ezt, amikor nálunk járt, és a a BJC-t a nevéhez méltó rangon emlegetik.

F: Gondolom hosszú távon ti is akkor lennétek elégedettek ha önfenntartóvá válna a jazzklub.

S.Z.: Alapvetően az első hónapokban annak is nagyon örültünk, hogy egyáltalán tudunk a koncerteknek folyamatosan helyet biztosítani, hiszen a napi sokszámjegyes veszteség miatt ez is sokszor kilátástalannak tűnt. Mára pedig elmondhatjuk, veszteség nélkül tudunk működni. Nem hiszem viszont, hogy ez a helyzet a jazzszerető közönség bővülésével, illetve ezzel együtt nagyobb vendéglátási forgalommal az évek múltával jelentősen javulni tudna. Ugyanakkor a BJC mára már Magyarország első számú jazzklubja lett, értéke van a brandjének, és értéke van azoknak a kulturális produkcióknak, amelyekkel a bemutatásban közös otthonra lelt. Az érték és a publicitási potenciál erősödése mind a közületi, mind a társasági szponzoráció erősödését indukálja. Ebben hiszünk, mert folyamatosan fejlődünk ezen a téren, de sajnos biztosabb az, ami közvetlenül a mi döntésünktől függ:  további invesztíciókat tervezünk a hangosítással kapcsolatban, ide a klubba és fesztivál helyszínekre egyaránt. Mindenesetre, talán nem elllentmondás az, amit mi is tapasztalunk, és nyugatabbra is látunk: a jazz versenyképes, van benne üzleti potenciál, de csak megfelelő közületi és társasági támogatási háttérrel.

F: Ha már a fesztiválokat említed, úgy értesültem a tavalyi évet követően most másodszor is a Budapest Jazz Club-é lesz a Szigeten a Jazz Színpad.

S.Z.: Igen és terveink szerint ebben az évben már a Balaton Sound-on is mi csináljuk a jazz színpadot, ahol eddig ennek a műfajnak nem volt saját helyszíne.

F: Mennyire nehéz a Szigeten jó pozíciókat szerezni a jazz színpadnak? Tudjuk vannak a Sziget irodának természetes preferenciái és a múltban volt, hogy a jazz sátor - és a klasszikus zenei amíg még volt - áldozatul esett.

S.Z.: Nem jellemző, bár hozzá kell tenni, hogy még néhány évvel ezelőtt is a Sziget finanszírozta a jazz programokat. Most már vannak színpadok ahol a Sziget csupán lebonyolító és a finanszírozás teljes mértékben a színpad gazdájának a feladata. Mi a kettő között vagyunk mind a Sziget, mind a BJC hozzá járul a programok megvalósításához. Egy program sávot teljes egészében ők szerveznek, elsősorban külföldi fellépőkkel valamint a színpadot is a Sziget biztosítja. A programok zömének finanszírozása, ateljes backline viszont a hangosítást és a hangszerek bérlését is bele értve, a mi feladatunk. Nekünk ez nem üzlet, de a BJC megérdemli, hogy ez is nála legyen.

F: A honlapotokon található közvéleménykutatásból, ahol arra lehet szavazni, kit látnánk a szívesen a fellépők között, arra lehet következtetni, hogy a jövőben is terveztek meghívni amerikai zenészeket...

B.L: Igen ezzel lehet elsősorban bekerülni az európai jazz klubok közé.

S.Z.: Több próbálkozásunk is volt amerikai és osztrák cégekkel is, de sajnos egyelőre nem vagyunk túl jó pozícióban egyelőre. Sokszor csak utolsó pillanatban lehet lekötni egy zenekart mert az ügynökségek a lehető legtovább húzzák a megállapodást abban a reményben, hogy találnak valakit aki többet fizet.

B.L: A jövőre nézve optimisták lehetünk, mert van egy kezdeti stádiumban lévő tárgyalás egy nagy támogató céggel, de egyelőre erről nem szeretnék többet mondani. Amennyiben megvalósulna, úgy az eddigi kínálati szinten felül évente kb. nyolc-tíz külföldi sztárzenekart tudnánk biztosan felléptetni!

F: Egyéb terveitek a közeljövőre?

S.Z.: A MOL Budapest Jazz Fesztivál egyik kiemelt helyszíne lesz a BJC. Chris Potter mellett több belga és spanyol zenekar is fellép majd nálunk. Pallai Péterék segítségével működik a brit-magyar jazz csereprogramunk, melynek köszönhetően híres brit jazzművészek látogatnak el a BJC-be.  A Magyar Jazz Ünnep mellett a BJC ad otthont az Osztrák Jazz Napoknak, a Német Jazz Ünnepnek, a Jazz Combo Versenynek, reményeink szerint a tavalyi évhez hasonlóan a Hangfoglalás Fesztivál jazzközeli koncertjeinek is. A Budapest Jazz Orchestra is tervez ide hozni egy koncertet külföldi vendég szólistával. A BJC rendelkezésre bocsátotta a péntek estéket és még néhány napot az év folyamán a Harmónia Jazz Műhely számára. Ők is komoly koncerteket terveznek a közeljövőben megvalósítani.Havonta vendégünk Harcsa Vera, Szőke Niki, és itt lép fel rendszeresen az ország két professzionális big bandje is. De a BJC számára a következő szintet az jelentené, ha meg tudnánk valósítani az előző kérdésedben érintett célokat, és gyakorta vendégül láthatnánk igazi sztár-jazzprodukciókat.